בס”ד

Szvoró deorájszó – סברא דאורייתא

Meghatározás:
Biblikus törvény amely nem feltétlenül van beírva a tórában, de lehet rá következtetni.

Az imában mondjuk hogy “leolám jöhé ádám jöré somájim” azaz “az ember legyen mindig istenfélő…”. Jesivákban azt mondják; ezt lehet máshogy is olvasni; “mindenekelőtt legyél ember, ha már az vagy, akkor legyél istenfélő”.¹ Vannak olyan törvények és szabályok, melyekre nem a vallás kötelez, hanem a természet és a logika. Van olyan tilalom ami annyira természetes, hogy bár nincs beírva zsidó törvénybe, mégsem szabad megtörni vagy elkövetni. A logikus tilalom akár biblikus tiltásnak is számíthat, és ha logika kötelez valakit tevékenység elvégzésére, biblikus parancsolatként tekinthető.

Gyilkolni, Tóra nélkül is tilos

Zsidó törvényben nem lehet valakit megbüntetni anélkül, hogy figyelmeztetve legyen, hogy bűnt követ és hogy meg lesz büntetve. Ha valaki nem tudta, hogy amit csinál bűnös, nem lehet megbüntetni.

Joszef Engel rabbi magyarázta,² hogy olyan bűnnél, ami “szvoró” vagyis logikus következtetés, nem kell figyelmeztetni és anélkül is meg lehet büntetni.³ Ha valami természetszerűen tilos, nem kell hogy a Tóra tiltsa, és mivel a tórai tilalom nélkül is tilos, akár nem volt figyelmeztetve, meg lehet büntetni. Az ilyen bűnről az ember figyelmeztetés nélkül is tudja önmagától, hogy tilos, és nem mondhatja hogy nem tudta.

Például ha valaki figyelmeztetés nélkül gyilkosságot követ el, meg lehet ezek alapján büntetni. Ha nem is tudta, hogy benne van a Tórában.

Szerintem a gyilkolást nem csak a Tóra tiltja, hanem a logika törvényei szerint is tiltva kell lennie. Ez nem csak fontos, hanem egyértelmű, nem valami nagy innováció.

Hasonlóan a Chizkuni (börésit 7:21) kérdezi hogy a mábul vagyis az özönvíz generációját hogyan büntette meg az Isten, még nem voltak törvények és szabályok, a rablást és a gyilkolást még nem tiltotta meg, és hogyan lehet valakit megbüntetni anélkül, hogy tilosnak vagy bűnösnek legyen minősítve, amit elkövetett. Erre azt válaszolja, hogy “vannak olyan micvák, amiket az embereknek köteles betartani, logikai következtetés miatt, akár nem volt parancsolat, ezért voltak büntetve.” Hoz is példát az ilyen büntetésre a Káin történetéből, hogy büntetést kapott, bár nem volt még a gyilkolás megtiltva.⁴

Logikai forrás

A Talmudban jellemző, hogy egy szabályra logikai forrást hoz nem pedig írottat vagy szóbelit. Általában a szabály már létezik, és részleteit logikus következtetéssel meg lehet határozni.

Például, összehasonlítja⁵ a náárá hámöorászát és a gyilkolást. A náárá hámöorászá az:

“tizenkét és tizenkét és fél év közötti lány, akit már eljegyeztek ugyan, de még nem vettek feleségül… A náárá hámöorászával elkövetett házasságtörésért megkövezés jár.”⁶

Ha megerőszakolják nem kap büntetést, a Tóra (devárim 22:25-26) ezt így magyarázza:

“De ha a mezőn éri a férfi az eljegyzett leányt és megragadja őt a férfi és vele hál, csak a férfi haljon meg, aki vele hált. De a leánynak ne tégy semmit, nincs a leánynak halálos bűne, mert amint valaki felebarátjára támad és meggyilkolja, épp olyan ez a dolog.”⁷

A lány megerőszakolásáról és a gyilkosságról azt mondja a Tóra hogy “épp olyan ez a dolog”. Alapvető értelme a versnek, csak az, hogy nem lehet a lányt hibáztatni, mert a dolog az akarata ellen történt, úgy mint hogy nem lehet valakit hibáztatni ha megölik. Természetes, hogy ha valakit megőlnek az nem az ő választása volt, ugyanúgy mint a lány megerőszakolása. De a Talmud mást is beleolvas ebbe a hasonlításba. A talmud szerint halachikus hasonlóság van a gyilkolás és a lány megerőszakolása közt. Van, hogy a lány megerőszakolása hasonló a gyilkoláshoz, és van, hogy a gyilkolás hasonló a lány megerőszakolásához.

A gyilkolás hasonló a megerőszakoláshoz és meg lehet ölni a gyilkost, mint az erőszaktevőt, megmenteni az áldozatot. A lány megerőszakolása hasonlítható a gyilkoláshoz, mivel tilos elkövetni életed árán is, vagyis ha valakinek döntenie kell, hogy mást gyilkoljon vagy gyilkolják őt meg, tilos a másikat meggyilkolni. Ugyanígy a lánynak megerőszakolását is tilos végrehajtani, akár élete mentés céljából.⁸

Mivel a Tóra hasonlítja a lány megerőszakolását a gyilkoláshoz, hogy megtanuljuk, hogy akár életének árán is tilos elkövetni a bűnt. Honnan tudjuk, hogy tilos gyilkolni saját életének megmentése árán is. Erre a Talmud azt mondja “szvoró hu” azaz ez egy logikus következtetés. A Tóra a náárá hámöorászáról törvényt úgy tanítja, hogy összehasonlítja a beírt és az olyan törvényt amely logikai következtetés.

A Talmud példát és magyarázatot hoz erre a következtetésre, valaki megkérdezte Rávát: ha⁹ a város kormányzója ultimátumot ad, vagy megöli barátját vagy megölik őt, mit tegyen? Erre a Rává azt válaszolta hogy “gyilkoljanak meg, és te ne gyilkolj! Mit látsz (vagyis miért gondolod) hogy a te véred pirosabb, talán a másik ember vére pirosabb”.¹⁰ Az hogy nem lehet életeket összevetni, logikus következtetés, erre nem kell vers a Tórában és anélkül is hasonlít a Tóra más törvényhez.¹

Micva ami szvoró

Előfordul az is, hogy a micva logikai következtetés, nincsen rá konkrét parancsolat. Például; evés előtti áldásról írja a Talmud,¹¹ hogy kötelessége logikus következtetésből ered: “tilos az embernek áldás nélkül, élvezetet meríteni a világból”. A Pné Jehosua¹² írta, hogy az evés előtti áldás biztosan biblikus, mivel logikai következtetés. Voltak rabbik, akik szerint biblikus az evés előtti áldás,¹³ de normatív háláchában rabbinikusnak tekintjük.¹⁴

Értelemszerű, hogy attól, hogy egy logikai következtetés rabbinikus, más lehet biblikus. Több ok lehet erre, talán az olyan logika amely kevésbbé meggyőző, nincsen elismerve biblikusan.¹⁵

Joszef Engel rabbi úgy magyarázta;¹⁶ azért még nem biblikus a kötelezettség, bár logikai következtetés. Szerinte csak az olyan levezetés kötelező, parancsolat nélkül, ha “kívüli” logika, amely olyan logika amit nem a zsidóságon belül talál valaki, hanem emberként fel lehet ismerni. Ezzel a logikával érvelni lehet. Az, hogy tilos gyilkolni vagy rabolni, mindenkinek logikus. Az ilyen humanitárius törvényt el kell ismerni, akkor is ha nincs benne a Tórában. De van olyan logika ami rabbinikus felismerés, zsidóságon belüli logika. Az ilyen logikára jó példa az áldás, háláchája. A rabbinak egyértelmű, hogy az áldás nélküli evés rossz, de ez a logikai következtetés vallási és a rabbi-nézőpontjából indul.

A Reuven Márgálijot Rabbi szerint¹⁷ csak a “bén ádám láchávéro” vagyis ember és ember közötti viszonyra utaló logikus következtetés kötelez biblikusan, de ha valamilyen következtetés vallási okból ered, Isten felé és nem a másik ember felé, nem kötelező biblikusan.

A Talmudban

Előfordul, hogy a Talmud verset hoz, hogy valamit bizonyítson, és rá is kérdez, hogy miért kell vers, ha elég a sima logika. Például: arra hogy a bizonyítás kényszere a felperest terheli, a Talmud¹⁸ verset hoz, és Ráv Ási azt kérdezi: “miért kell vers, ez logikus következtetés”, példát is hoz az ilyen logikus következtetésre “ha valaki beteg orvoshoz megy”.¹⁹

Többször van a Talmudban ez a kifejezés “miért kell vers, ha logikus következtetés”,²⁰ az is megtalálható, hogy eleve nem hoz verset, hanem csak a logikát említ szabályra vagy törvényre.²¹ Az is előfordul, hogy logikus törvényre azt írja, hogy biblikus.²²

A Máháric Chájut Mávó Hátálmudban (4), és a Svut Jáákov²³ ezek alapján írták, hogy a logikus törvény biblikusnak számít.

Reges hámuszár (erkölcsi érzék)

Az Ámiél rabbi írta:²⁴ “reges hámuszár vöreges háemuná teomim hém” azaz “az etikai érzék és a hitbeli érzék, ikrek”. Szerinte nem lehet vallásos zsidónak etikai érzék nélkül élni, kell hogy legyen külső etikai érzék, ami nem a Tórán múlik. De a vallásszerű és hitbeli érzék is kell hogy legyen, fontos hogy az ember higgyen. Az etikai érzék (ami teljesen Isten nélküli), sem elég önmagában. A “hitbeli érzék” fontos az etika fenntartásához. Az Ámiél rabbi szerint lehet és fontos, hogy legyen etikai érzék, ami nem a Tórán múlik, de az ilyen etikai törvény nem elég, az is fontos hogy legyen olyan etikai törvény, ami isteni, a logikának is megvannak a határai.

Természet törvényei

Talmud Éruvin 100b:

Rabbi Jochanan azt mondta:

Ha Tóra nem is lett volna adva, akkor is megtanultuk volna a mérmet a macskától, és a hangyától, hogy a lopás kifogásolható. “Árájotott” vagyis tiltott nemi kapcsolatokat a galambtól. “Derech erec”et azaz a föld útját (“a közhasználat ildomosság, tisztesség értelemben használja”²⁵) a kakastól.

Einstein úgy gondolta,²⁶ hogy a természetnek van logikája, és általa “vallásos” érzéseket lehet érzékelni. A Spinoza Istenében hitt, abban hogy a misztikai és isteni jelenség a természetnek része, és a természetben lehet megtalálni a megfelelő isteni meghatározást. A zsidó vallásban ez olyan, mintha valaki nem hisz az Istenben egyáltalán. De abban, hogy a természetben lehet találni isteni logikát, és hogy van értéke a természet megértésének, azzal nem vitatkozik a zsidóság.

A Menáchem Mendel Káser rabbi érdekes cikket írt a szvoro deorájszóról,²⁷ hogy megértsük hogy miért van etikai értéke a természetnek. Sok forrás van a midrások és rabbinikus írások közt arra, hogy a természet tórai. Írva van, hogy mielőtt, az Isten megteremtette a világot belenézett a Tórába (mint tervrajz),²⁸ és hogy a zsidó törvényekkel “faragta be”²⁹ az eget és a földet,³⁰ és hogy hasonlóak és hasonlíthathatóak egymáshoz.³¹ Káser rabbi szerint az emberrel is így volt; az ember is tórai és isteni. A természet szabályait el kell ismerni, mivel isteni a természet, így van az ember logikai következtetéseivel, el kell őket ismerni, mivel isteni az is.

Hasonló ehhez a deráchehá dárché noám, egy halachikus törvény; hogy zsidó szabály nem lehet természetellenes.

אף דכבר האריכו האחרונים והקדמונים דצריך לזה גם פסוק, מ”מ לענ”ד ראי’ ברורה הוא דהרי בגמ’ הלימוד הוי מסברא אף אי איכא קרא בהדיה, וקרא צריכא במקום דלא שייך הסברא וכמו באמרו להם תנו לנו אחד מכם ונהרגנו ואם לאו נהרוג כולכם דיהרגו כולם, ובאמת איכא למידק איפכא, דהרי אף דאיכא קרא, רבא ענה לו מסברא והלימוד מרציחה הוי מהסברה “סברא הוא”, וע”כ מוכח דהסברא קודם להפסוק (לכה”פ כאן) דאל”ה הוה ליה למימר הפסוק ויש להאריך בזה עוד, ומ”מ ברור מהגמ’ דסברא מהני לדאורייתא. ומ”מ שו”ר באחרונים דגם באמרו להם תנו לנו אחד מכם הוא ע”פ הסברא דמאי חזית. ומ”מ אין רצוני להאריך בענין זה, ועיין גם בספר החינוך דמשמע דהוי מפאת סברא.
ומ”מ זהו לשונו של הכסף משנה “ואפשר לומר דס”ל לר”ל שמ”ש דבש”ד סברא הוא אינו עיקר הטעם דקבלה היתה בידם דש”ד יהרג ואל יעבור אלא שנתנו טעם מסברא להיכא דשייך אבל אין ה”נ דאפילו היכא דלא שייך האי טעמא הוי דינא הכי דיהרג ואל יעבור”, ואף דלא משמע הכי, אפשר לומר דכוונתו הוא דאין להקל מחמת חסרון הסברא אך לחומרא הוי לא מפאת הקבלה והפסוק אלא מחמת הסברא, וצ”ע דאין לעשות מחלוקת בין ר”י ור”ל ללא צורך. וכמ”כ במ”ש הכלי חמדה ויקהל ד’ דלשי’ רק בעכו”ם אמרי’ ולשי’ מהגמ’ אין ראי’ עיי”ש, אך מ”מ לעניות דעתי שפיר איכא למידק מן הגמרא הנ”ל ודו”ק. ואבקש מקוראי הגליון לכתוב בענין זה.↩︎

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
Lásd pédául http://shlomo-aviner.net/index.php?title=%D7%A7%D7%95%D7%93%D7%9D_%D7%9C%D7%94%D7%99%D7%95%D7%AA_%D7%91%D7%9F_%D7%90%D7%93%D7%9D és https://www.ivelt.com/forum/viewtopic.php?t=31595 ráadásul lásd https://asif.co.il/wp-content/uploads/2021/04/03-98.pdf 65-ik oldalon.
2
Bét Háocár, Máárechet Álef, Klál 131.
3
Mákot 9b-ben, a Talmud a Rábi Joszi véleményét (Misnában, Mákot 2:3) mayaráza. Szerinte meg lehet büntetni olyan embert, aki valakit utál és megöli. A Talmud azt magyarázza, hogy nem feltételes ilyenkor a figyelmeztetés, mivel ez olyan mint egy Tálmid Chóchem aki már tudja, hogy tilos. Van olyan vélemény, hogy nem kell Tálmid Chóchemnek figyelmeztetés. Ezek szerint mondta Joszef Engel Rabbi, hogy nem kell figyelmeztetés, amikor természetszerűen és logikusan valami tilos.
Ez csak egy talmudi vélemény szerint bizonyíték, de az ötlet önmagában igaz, bár van olyan vélemény aki ezzel más okok miatt nem ért egyet. Például, ha más oka van a figyelmeztetésnek és így tovább. Nem mindenki ért ezzel egyet, lásd például Kli Chemda, Vájákhél 4.
4
Ez csak az első válasz, hoz második választ is, hogy a rablás talán már le volt tiltva. Többen, Rábénu Niszim Gáon nevében is mondják. Nagyon sok forrás van erre, lásd például itt https://forum.otzar.org/viewtopic.php?f=7&t=3249 Rámbám nevében többen közt. Továbbá lásd, Torát Menáchem 5747 Svuot másodic napja, 27-től, hogy a nem-zsidóknak nem csak a Noé hét törvényei kötelezőek, hanem akármilyen logika általi tilalom vagy kötelesség vonatkozik rájuk, emiatt büntette meg Szodomát és Gomorát.
5
Lásd például, Pszáchim 25b, szánhedrin 74a, Juma 82b.
6
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Talmud_2/?pg=406&layout=s
7
https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/devarim-mozes-v-konyve/6-ki-tece-21-10-25-19
8
Nem csak ennek a lánynak megerőszakolására vonatkozik, hanem közösülni akár saját életét megmenti tilos 1) akármilyen “ervá”val (tiltott nemi kapcsolat, például valakinek a testvére) 2) akár beleegyezéssel.
9
Nem tudom ha ez elméleti kérdés volt, de nehéz elképzelni hogy a város kormánya megvárta, hogy rabbiját megkérdezze.
10
“Miből gondolod, hogy a te véred vörösebb lenne, nem lehet, hogy felebarátod vére a vörösebb (fontosabb)?!” –https://zsido.com/fejezetek/haboru-es-civil-elopajzs-a-zsido-jog-szemszogebol/
11
Bráchot 35a.
12
Bráchot 35a.
13
Lásd például Chok Jákov 474 hogy a Máháril szerint nem mondjuk hogy szféko lchumra, vagyis kétségébe szigorúan kell viselkedni úgy mint a biblikus törvényben, “mivel tilos élvezni áldás nélkül, tilalom kétségében szigorúan kell viselkedni”.
14
Lásd például Sulchán Áruch Háráv, Orách Chájim 167:12.
15
Lásd például Kli Chedá, Vájákhel 4.
16
Bét Háocár, Máárechet Álef, Klál 131.
17
Lásd például Márgálijot Hájám, (Szánhedrin) 74a.
18
Lásd Bábá Kámá 46b.
19
Több magyarázat van ezt megérteni, az egyszerű megértése az az, hogy úgy mint egy beteg embernek kell el mennie az orvoshoz, ha azt akarja, hogy jól legyen, úgy, ha valakinek tartozása van, neki kell el mennie és bizonyítékot találni, hogy visszakapja pénzét. Van aki úgy magyarázza (lásd Sitá Mekubecet Bábá Kámá 46b), hogy úgy mint egy orvosnak tilos operálni anélkül, hogy engedélyt kapjon, vagy anélkül, hogy biztos lehesen abban, hogy mit csinál, úgy csak akkor lehet, másnak pénzét elvenni, ha biztos benne.
20
Lásd például Ktuvot 22b, és Nidá 25a. Hasonlóan, lásd Chulin 114b, és Pszáchim 21b. És lásd Toszfot Svuot 22b.
21
Lásd például, Sábát 96b, arra hogy logika lehet legitamális forrás, és nem kell vers, van sok talmudi forrás, lásd például Jevámot 13a, 46b, 54b, 88a, Ávodá Zárá 52a, Menáchot 2b, Kidusin 13b, Szánhedrin 15a, 28a, 29a, Bechorot 37b, Svuot 36a, Bábá Bászrá 48a, 77a, Bábá Mecia 81a, Chágiga 11b. A Talmudban, van olyan mondás is, hogy lehet akár vers, vagy logikus forrás. Például: Bábá Bászrá 8b, Menáchot 2a, 73b, Zváchim 2a, Chulin 118b, Ávodá Zárá 34b, Kidusin 35b, Szánhedrin 30a, Svuot 22b, Jevámot 35b.
22
Például Jumá 74a-ban: Rabbi Jochánán szerint: “cháci siur ászur min hátora” vagyis biblikusan tilos, tiltott ételt enni, akár nem eszik eleget büntetésért, “kéván döcházi löictárufi, iszurá ká áchil” vagyis mivel ha többet eszik, lehet érte büntetni. Az érdekes téma, ha a bűn abban van e, hogy a tiltott ételt ette, vagy új, “cháci siuri” bűn. És lásd, Nömuké Joszef, Bábá Mecia 89b a Rif oldalai szerint, az új Rifben 28b, kinjánról. Hasonlóan, lásd Sut Ávné Nézer, Jore Dea 306:17, hogy fogadalom amit másnak tesz, logikusan köteles betartani, és csak az olyan fogadalmat tiltja le a vers, ha magának ígéri/fogadja. És a Joszef Engel, Bét Háocárban (Máárechet Álef Klál 131) a Chemdát Slomo nevében, hogy logikusan tilos azt okozni, hogy más bűnözzön. És a Sut Soél Umésiv vol. 1, 44 szerzői jogról.
23
Sut Svut Jákov, vol. 3, 135. (oldal 74:4).
24
Dárká Sel Tóra 3, és lásd Hegjonot El Ámi, vol. 1, Lösábát Suvá 29.
25
https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/11009.htm Vannak eltérő vélemények, hogy itt pont mit jelent a derech erec (a kakasnál), lásd például Rábénu Chánánél, Éruvin 100b.
26
Lásd https://namnews.files.wordpress.com/2012/04/29289146-ideas-and-opinions-by-albert-einstein.pdf oldal 262.
“II. Scientific research can reduce superstition by encouraging people to think and view things in terms of cause and effect. Certain it is that a conviction, akin to religious feeling. of the rationality or intelligibility of the world lies behind all scientific work of a higher order.
Ill. This firm belief. a belief bound up with deep feeling, in a superior mind that reveals itself in the world of experience, represents my conception of God. In common parlance this may be described as “pantheistic” (Spinoza).”
27
Mefáneách Cfunot, 6.
28
Lásd például, Börésit Rábá 1:1.
29
A héberben a “chákákti”, a faragást jelenti, ami hasonló a “chukim” szóval ami pedig a törvényeket jelenti.
30
Lásd, Vájikró Rábó 35:4, és lásd ott a kommentárokat.
31
Lásd, Rálbág, Smot 25:1.

Olvass!

1. Talmudi Fogalmak

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Szvoró Deorájszó

Talmudi Fogalmak Magyarul

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim