בס”ד

Kinján pérot és kinján háguf – קנין פירות וקנין הגוף

Meghatározás:
Birtokos tulajdonjog, ami magára a tárgyra/tulajdonra vonatkozik, az kinján háguf. Az olyan tulajdonjog ami csak a tárgy hasznával kapcsolatos, az a kinján pérot¹.

A Talmudban

A Talmudban, ezt a kifejezést, hogy kinján pérot azaz gyümölcsök kinjánja, gyümölcsök tulajdonjogával kapcsolatban, lehet találni.

Amikor egy nő házat vesz, értelemszerűen a saját birtoka és hozzá tartozik. Nem csak a “használati” jogát vette meg, hanem az ingatlant magát. Ha ezután férjhez megy, férje “eheti a gyümölcsöket”, vagyis amíg házasságban vannak, joga van az ingatlan “gyümölcseihez”, eladni, megenni, és úgy bánhat vele ahogy akar. Ha elválnak, a ház “gyümölcsei” megint a nő birtoka. A férj csak addig tarthatja meg a gyümölcsök jogát, amíg házasok.²

A kinján háguf szószerint “testi birtok”, vagyis a dolog magát birtokolja, és a kinján pérot (mint említettem), az a “gyümölcsi birtok”, csak a gyümölcsökhöz kötő jog.

Hasonlóan; ha valaki, házát eladta, csak “a gyümölcsök jogáért”; a föld még az övé, de a gyümölcsök tekintetében, a vevőhöz tartozik . Itt is logikusan lehet kinján pérotnak vagyis gyümölcsös birtoklásnak nevezni, a vevő tulajdonjogát.³

Más szövegkörnyezetben

Olyan szövegkörnyezetben is meg lehet találni, ahol semmi köze gyümölcsökhöz, a Talmudban és szintén Talmud utáni rabbiknál is.

Amikor valaki, terhes rabszolgát vesz meg, “a leendő gyermekéért”; a rabszolgát magát nem birtokolta be, csak a leendő gyermekkel vonatkozóan lett az övé.⁴ Megérthető, hogy ez kinján pérot, mivel a rabszolgát csak egy hasznával kapcsolatban birtokolta be, és magát a tulajdonát, nem vette meg.

Hasonlóan, ha valaki, házát fiának akarja adni, de amíg él, használni akarja; az ingatlant átadhatja fiának, úgy, hogy a “kinján pérotot” magánál tartja. Tehát, a ház a fiáé már, de amíg él ott lakhat, megeheti a gyümölcsöket, akár el is adhatja ezt a kinján pérotot (és amikor (az apa) meghal, a fia elveheti a vevőtől).⁵

Ugyanígy, ha valaki, rabszolgáját elárulja úgy, hogy az értékesítés első hónapjára még őt szolgálja; az első hónapon már a vevőhöz tartozik a rabszolga, de a “gyümölcsös birtoka”, az első tulajdonosnál marad. Ebben az első hónapban, még az első tulajdonát szolgálja, de a vevőhöz tartozik már. Ezt is érthetően kinján pérotnak nevezik.⁶

Ideiglenes átadás

Az ideiglenes eladásról is van szó, sokan azt írták, hogy ez is csak kinján pérotnak számít.⁷

A kinján háguf az “kinján beecem” vagyis esszenciális birtoklás, és a kinján pérot az csak “kinján bepoel” vagyis gyakorlatos birtoklás. Ha valaki igazán és esszenciális módon birtokol valamit, nem veszítheti el önkéntelenül (magyarország kivételével). Ha valami tényleg és teljesen hozzá tartozik, saját akaratán múlik, ha az övé marad (örökké), vagy sem. Amikor csak specifikus ideig tartozik hozzá, nem lehet teljesen és igazán hozzá tulajdonítani. Mivel csak ideiglenesen birtokolt valamit és nem igazán az övé, logikusan érvelni lehet, hogy ez csak kinján pérot vagyis gyakorlati, nem pedig esszenciális birtoklás.⁸

Ezek alapját az is érthető, hogy miért nem lehet ideiglenes házasságot kötni; mivel házasságot csak esszenciális módon lehet kötni, amit nem lehet ideiglenesen elvégezni.⁹

Ugyanígy a bérbeadónak vagy kölcsönadónak, a tulajdona, bérelt vagy kölcsön-adott dolgon, megmarad. Valamennyire még az övé, és legalább a kinján hágufos birtoka, még az övé.

Kinján chácéres beszerzés, kinján hágufos tulajdonnal

Bérbeadásról is nagy a téma, hogy bérbeadónak és bérlőnek milyen kinjánjuk van.¹⁰ Máhárit Álgázi véleményében;¹¹ a bérbeadónak lehetségesen, a kinján hágufos tulajdonjog megmarad, és a bérlő csak a kinján pérotot szerzi be.

Eltérő a bérbeadás, az ideiglenes árutól (ami szintén kinján pérotos beszerzés), mivel vannak bérlési szigorítások. Például; bérelt ház lerombolása, tilos.¹²

Ugyanígy írt a kölcsönadásról; a kölcsönkérőnek csak kinján pérotos tulajdonjoga van, a kölcsönkért tárgyban. A kölcsönadónál marad a kinján háguf. Egyértelmű, hogy ez is eltérő más kinján pérottól.

Kinján chácér

Tárgyak beszerzését, több opció közt, “kinján chácér” által lehet elvégezni. Kinján chácér:

Ha valaki meg akar szerezni egy olyan dolgot, ami már a házában vagy bármilyen őrzött tulajdonában van, akkor nem kell egy kinjánt csinálnia. Önmagában azáltal, hogy az adott dolog a házában van, a kinján már elvégzettnek tekintendő. ¹³

Bérelt ingatlannal, lehet-e kinján chácért elvégezni?
A bérlőnek, kinján pérotos tulajdonjoga van, és talán az, önmagában nem elég. Ugyanígy van a bérbeadóval, hogy csak kinján hágufos tulajdonjoga van. Igazán az a kérdés; ha bérlő, kinján pérottal, elvégezheti e a kinján chácért, és ha bérbeadó, kinján háguffal.¹⁴ Ugyanígy, kölcsönadásnál.

Máhárit Álgázi véleményében, mindkét tulajdonos valamennyire megszerzi a beesett tárgyat, és ha megszerzésében, van valami micvás érték, mindketten részt vettek benne.

Kinján pérot, olyan e mint a kinján háguf, vagy nem?

A Talmudban nagy vita, ha a kinján pérot az “olyan e mint a kinján háguf vagy nem”, Ráv Jochánán és Rés Lákis között. Ráv jochánán szerint; teljes birtoklásként tekintendő, mint a kinján háguf. Rés Lákis szerint pedig, nem teljes birtoklás.

Ha “nem olyan mint a kinján háguf”, érthetően eltérő, akár halachikusan is. Ha micvában feltételezve van, hogy valami a birtoka legyen, nem lehet kinján pérottal megteljesíteni. Például a bikurim¹⁵ micvában, el kell mondani, a “bikurim verseit”. Ehhez feltételes, hogy “a föld” az övé legyen, mint írva van a versben¹⁶ (Mózes Ötödik Könyve 26:5) “amelyet nekem adtál”, feltételezve van, hogy igazán az övé legyen. Rés Lákis szerint; mivel a kinján pérotos birtoklás, nem számít teljesen az övének, nem olvashatja ki ezeket a verseket, ha a bikurimot olyan gyümölcsből hozza, ami csak kinján pérotosan az övé.¹⁷

Kinján láchácáin

Rés Lákis véleményére, vannak a magyarázatok. Van aki úgy magyarázza, hogy a kinján pérot, az “kinján láchácáin” vagyis fél kinján.¹⁸

Van olyan szabály, hogy “én kinján láchácóin” azaz nincs fél kinán. Nem lehet valamit beszerezni, ha a kinján (beszerzési cselekvés), a beszerzés/vétel felére(/részére) hat. Például, ha valaki eladja tartozását: tehát, fél millió forinttal tartoznak neki, és a tartozást eladja négyszázezer forintba, úgy, hogy a vevőnek adja a tartozási dokumentumot. Ha hibásan végezte el az árut, és még az övé a tartozás, a dokumentum ami csak egy pár ezer forintba kerül, még az övé. Attól hogy átadta, nem lett a vevőé, mivel tartozással adta át, és ha a tartozás átruházása érvénytelen, a papír sem lett az övé. “Nincsen fél kinján”, vagyis nem lehet valamit beszerezni (vagy birtokolni), félig.¹⁹

Hasonlóan, ha valaki csak gyümölcsös kinjánt szerez meg, nem tekintjük teljesen az övének, mivel ez csak félig birtoklás.

Cionizmus gondolatban

Van olyan vélemény, hogy az izrael földje a zsidóké, az hogy nem zsidó házat vett, és most az ingatlan az övé, csak kinján pérotos birtoklás. A házat eladhatja, használhatja és minden szempontból az övé, de az “igazi” vagyis kinján hágufos tulajdona (a földnek), a “zsidók”.²⁰

Joszef Engel szerint, izraelnek kinján hágufja, az istenhez tartozik.²¹

Nem zsidót, a házából elküldeni, ezek szerint is nyilvánvalóan teljesen tilos, nincsen az ilyen viselkedésre se etikai, és akár vallásos jog sem!²²

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
A Jeruzsálem Talmudban, kinján nechászimnak hívják, lásd például gitin 4:9 “mi az a kinján nechászim? -Rábbi Ábó azt mondta, hogy a gyümölcsök evése” vagyis (a gyümölcsök) evésének joga.
2
Erre lásd például, Gitin 47b, Bábá Kámá 89b.
3
Erre is lásd például Gitin 47b.
4
Lásd például Sábát 135b.
5
Lásd például, Jevámot 36b, Bábá Bátrá 136b, Bábá Kámá 88b.
6
Lásd például, Bábá Bámá 90b.
7
Lásd például 47b-48a, és lásd Rán, Nedárim 29a.
8
Lásd, Hámidot Löchéker Háháláchá, vol. 2, midá 14, 36. És midá 16ben sokat írt arról hogy valami ideiglenes nem igazi értékű, és ezért rés lákis szerint nem olyan mint a kinján háguf.
9
A Rán szerint azért nem lehet mivel csak kinján pérot. A Joszef Engel erről sokat írt, lásd, Ciunim Látorá 39.
10
Lásd például Rán, Nedárim 46b.
11
https://hebrewbooks.org/pdfpager.aspx?req=40575&st=&pgnum=43
12
Lásd például, Rámbám, Mechirá 23:6.
13
Lásd kinján-chácér
14
Lásd például Rán, Nedárim 46b.
15
A bikurim (בִּיכּוּרִים) a gyümölcs első termése (zsengéje) az évben, azon gyümölcsé, ill. abból a hét fajtából, melyekkel Izrael földje megáldatott. Az első termésből való gyümölcsből fel kell vinni Jeruzsálembe, a Szentélyben szolgáló papoknak. A sivát háminim, a „hét fajta” a következő: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olíva és datolya. Az adomány a gyümölcstől függően, Sávuot és Szukot ünnepe között válik időszerűvé. A mikrá, vagyis a Tóra bikurimra vonatkozó passzusa Mózes ötödik könyvében olvasható (MTörv 26, 1-11):
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-bikurim-1
16
Amit el kell mondani
17
Lásd például Gitin 47b.
18
Lásd például Soel Umesiv, Máhádurá 3, 2:201. Jesivákban ez a klasszikus magyarázatt.
19
Lásd például Sulchán Áruch, Chosen Mispát 66:1, és lásd ott a Meirát Énájim 7.
20
Nagyon sokan ilyet írtak de lásd például Sut Bét Jichák, Jore Dea vol. 2, 113:6.
21
Lásd Giljoné Hásász, Bábá Bászró 44b (végén).
22
הרבה יש להאריך בזה ובשי’ העונג יו”ט אך אין כאן המקום והזמן ומ”מ עיין הכא:https://www.toraland.org.il/24492

Olvass!

1. Talmudi Fogalmak

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Kinján Pérot & Kinján Háguf

Talmudi Fogalmak Magyarul

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim