בס”ד

Bráchot 19a
Gemárá (a halottak tisztelete)

Jicchák rabbi mondta: Aki egy halottról beszél, az olyan, mintha egy kőről beszélne. Van aki szerint [ez azt jelenti], hogy [a halott] nem tudja [hogy mit beszélnek róla], mások szerint pedig azt, hogy nem érdekli¹Ez a vita az előző oldalakon szereplő történetek folytatása, ahol szintén nem tudtak megegyezni arról a rabbik, hogy milyen kapcsolat áll fenn az élők és a holtak világa között. Jonatán Eibeschütz rabbi (1690-1764) szerint (Chiduséj Jonátán, Bráchot 18/a) mindkét megközelítés igaz: ha egy ember az életében mindig sok erőfeszítést tett mások érdekében, akkor a halála után is érdeklődést mutat irántuk. Ha azonban csak magával volt elfoglalva, akkor a halála után megszakad a kapcsolata az élők világával.. Valóban? Dehát Ráv Pápá azt mondta: Valaki rossz dolgokat mondott Már Smuelről [annak halála után], majd egy tetőről lezuhanó oszlop beszakította az agyhártyáját! [Ennek oka, hogy] egy tóratudós²A pontos héber kifejezés: tálmid cháchám (חכם תלמיד), azaz a bölcsek tanítványa. Nem elég ugyanis, ha valaki nagy tóratudásra tesz szert, fontos, hogy azt a bölcsektől vegye át, akik a Mózesig visszanyúló hagyomány láncszemei. Emellett elvárás a parancsolatok legmagasabb szintű betartása és a bűntől való tartózkodás. esete más. A Szent, áldassék Ő, ugyanis megköveteli a [bölcsek] tiszteletét.

Jehosuá ben Lévi rabbi mondta: Aki [rossz] dolgokat mesél egy tóratudósról annak halála után, a Gehinomba kerül, ahogy áll (Zsoltárok 125:5): „Tégy jót, Örökkévaló a jókkal és azokkal, akik egyenesek szíveikben! De akik elhajolnak görbe útjaikra, elviszi őket az Örökkévaló a jogtalanságot cselekvőkkel [a Gehinomba]! Béke Izraelre!”. Még akkor is, amikor béke van Izraelen, elviszi őket az Örökkévaló a jogtalanságot cselekvőkkel [a Gehinomba]!

Egy brájtá Jismáel rabbi tanházából: Ha láttál egy tóratudóst, amint bűnt követ el³A Chátám Szófer (1762-1839) szerint itt nem valódi bűnről van szó, mert akkor az illető nem lenne méltó a tóratudós (tálmid cháchám) címre. Inkább arról van szó, hogy egy olyan dolgot tett, amely ugyan nem áll szemben a Tóra törvényeivel, de egy tálmid cháchámnak illene tőle tartózkodni. éjszaka, ne gondolj róla rosszat másnap, mert lehet, hogy bűnbánatot gyakorolt.

Hogy merült fel benned, hogy talán? Inkább [arra gondolj], hogy biztosan bűnbánatot gyakorolt! De ez csak arra vonatkozik, amikor csak saját magát [érintette a bűn], ha anyagi [károkozásról van szó, csak akkor lehet pozitívan megítélni], ha megtéríti a kárt a másik félnek.

Jehosuá ben Lévi rabbi mondta: Huszonnégy helyen áll, hogy a bét din kiközösíti azt, aki tiszteletlen egy rabbival, és mindegyiket a Misnából tanuljuk. Az mondta neki Elázár rabbi: Hol? Ő így felelt: Menj és találd meg⁴Ha Elázár rabbi nem a puszta információra kíváncsi, hanem valódi tudást akar szerezni, akkor saját magának kell végigtanulmányoznia a Misnát.! [Elázár rabbi] ment és kutakodott, de csak hármat talált: aki [rossz] dolgokat mesél egy tóratudósról annak halála után, aki nem veszi komolyan [az étkezés előtti] kézmosást⁵Mivel ez egy rabbinikus parancsolat és aki nem veszi komolyan, az megveti a rabbik előírásait. és aki agresszívan fordul az Ég felé.

Aki [rossz] dolgokat mesél egy tóratudósról annak halála után – ki az? A Misnában (Édujot 5:6) tanultuk: Ő [Ákávjá ben Máhálálél] mondta: Nem itatják meg [a szotá-vízzel⁶A szotá egy olyan férjes asszony, aki sokat mutatkozik együtt egy idegen férfival s ezzel felkelti a férje féltékenységét. A férj ekkor tanúk jelenlétében megtiltja a számára, hogy ezzel a férfival találkozzon, ő azonban nem hallgat rá, sőt, időt tölt a férfival egy zárt helyiségben. Bár azt állítja, hogy nem történt hűtlenség, a féltékeny férj elviszi a jeruzsálemi Szentélybe, ahol a kohénok egy szertartás keretében megitatják egy speciális vízzel. Ha valóban hűtlen volt, akkor kínhalálban lesz része, ha azonban ártatlan, akkor áldás száll rá. Lásd: 4Mózes 5:11-31, illetve a Talmud Szotá traktátusa.] a betért nőt és a felszabadított [kánaáni rabszolganőt⁷Ha a zsidó tulajdonos felszabadította nem-zsidó rabszolgáját, akkor betérítették és zsidóként élt tovább.]. De a bölcsek azt mondták: megitatják. Azt mondták neki [a bölcsek]: Volt egy Kárkomból való [vagy Kárkemit nevű] felszabadított rabszolganő Jeruzsálemben és megitatta őt Smájá és Ávtáljon⁸Kétezer évvel ezelőtt ez a két bölcs állt a Szánhedrin, a legfelsőbb zsidó bíróság élén a Szentföldön. Betértek vagy betértek leszármazottai voltak, Szánchériv asszír király utódai.. Azt felelte erre [Ákávjá ben Máhálálél]: Megitatták, mert olyan volt, mint ők⁹Azaz csak amiatt engedélyezték, hogy ihasson a szotá-vízből, mert részrehajlóan kedvezni akartak valakinek, aki szintén betéréssel csatlakozott a zsidó néphez. Ákávjá rabbi tehát azzal vádolta meg e két bölcset, hogy elferdítették a Tórát.! Erre kiközösítették [a bölcsek Ákávjá ben Máhálálélt], aki kiközösítetten halt meg és a bét din megkövezte a koporsóját.

Aki nem veszi komolyan [az étkezés előtti] kézmosást – ki az? A Misnában (uo.) tanultuk: Jehuda rabbi mondta: Isten ments, hogy Ákávját kiközösítették volna! Mert miután bezárták a Szentély udvarát, ahol Izrael egész népe tartózkodott¹⁰A peszáchi zarándoklat idején, nem volt ott senki, akinek a bölcsessége, a tisztasága és a bűntől való félelme olyan lett volna, mint Ákávjá ben Máhálálélnek! Akkor kit közösítettek ki? Elázár ben Chánochot, aki nem vette komolyan  [az étkezés előtti] kézmosást.

Amikor meghalt, a bét din követei egy nagy követ tettek a koporsójára, hogy ebből megtanuljuk, hogy akit kiközösítenek és a kiközösítés ideje alatt meghal, annak megkövezik a koporsóját.

Aki agresszívan fordul az Ég felé – ki az? A Talmudban (Táánit 19/a) tanultuk: Egy történet szerint azt mondták [egy súlyos aszály idején] Choni Hámeágelnek: Imádkozz, hogy essen az eső! Ő így felelt: Menjetek és vigyétek be a peszáchi kemencéket, nehogy szétázzanak. [Ezután] imádkozott, de nem esett eső. Mi tett? Húzott egy kört, beleállt a közepébe és azt mondta: „Világ Ura! Gyermekeid hozzám fordultak, mert én olyan vagyok, mintha a házad népéhez tartoznék. Megesküszöm nagy nevedre, hogy addig innen el nem mozdulok, amíg meg nem könyörülsz gyermekeiden!” Elkezdett szemerkélni az eső. „Én nem ezt kértem, hanem olyan esőt, ami megtölti a vízgyűjtőket, az árkokat és a barlangokat!”. Erre ömleni kezdett az eső. „Én nem ezt kértem, hanem a jóakarat, az áldás és a bőkezűség esőjét! Erre a megfelelő módon kezdett esni az eső.

Simon ben Setách¹¹A Szánhedrin elnöke, a kor legnagyobb tudósa. üzenetet küldött Choni Hámeágelnek: Kiközösítést érdemelnél¹²Mert követelődzve, fennhéjázva beszélt Istennel és ha nem te lennél Choni, ki is közösítenélek. De mit tehetek én, hiszen amikor vétkezel az Örökkévaló ellen, ő akkor is az akaratod szerint cselekszik, mint egy gyerek, aki vét az apja ellen, de az mégis  teljesíti  az  akaratát,  mert  rólad  áll  (Példabeszédek  23:25): „Örvendjen apád és anyád és legyen boldog, akik téged szült”.

És nincs több [ilyen eset]? De, ott van az, amit Ráv Joszef tanított egy brájtában: A Rómában élő Todosz¹³A római zsidóság nagyhatalmú vezetője volt kétezer évvel ezelőtt azt a szokást vezette be a római zsidók között, hogy peszách éjjelén a Tórában előírt módon elkészített bárányt egyenek¹⁴Ami tilos, hiszen azt a látszatot keltené, mintha valódi áldozati húst ennének. Simon ben Setách üzenetet küldött neki: Ha nem te lennél Todosz, kiközösítenélek, mert áldozati étellel eteted a zsidókat [Jeruzsálemen] kívül.

Úgy értettük, hogy magában a Misnában [talált Elázár rabbi három helyet]. Ez [a történet] azonban egy brájtában áll. És talán a Misnában nincs több [ilyen eset]? De, ez áll a Misnában (Kélim 5:10): Ha valaki vízszintesen felvágott [egy agyagedényt] és a szeletek közé homokot tett [hogy összeragassza] – Eliezer rabbi tisztának nyilvánította, a bölcsek pedig tisztátalannak¹⁵Egy ilyen kiégetett agyagkemence rituálisan tisztátalanná válhatott és nem volt mód arra, hogy megtisztítsák, így össze kellett törni. Eliezer rabbi szerint azonban fel lehet szeletelni, majd homokkal összeragasztani a darabokat, mert így földből készült edénynek számít már, mely nem válhat tisztátalanná.. Ez az Áchnáj [összetekeredett kígyó] kemence. Mi az, hogy összetekeredett kígyó? Ráv Jehuda mondta Smuel nevében: Ez azt  jelenti,  hogy  [a  bölcsek]  úgy  vették  körbe  [Eliezer  rabbit]  a döntvényeikkel, mint egy összetekeredett kígyó és tisztátalannak nyilvánították [a kemencét]¹⁶Eliezer rabbi nem fogadta el a többség döntését és különböző csodákkal próbálta bizonyítani az igazát. A rabbik közölték, hogy a „Tóra nem az égben van”, nem lehet természetfeletti csodákkal megváltoztatni a Tórában lefektetett alapelveket, például a többség szavának elfogadását. Viselkedéséért kiközösítették..

Egy brájtában tanultuk: Azon a napon összegyűjtöttek minden, Eliezer rabbi által tisztának nyilvánított dolgot és elégették előtte, végül pedig kiközösítették. Ez a kiközösítés azonban nincs megemlítve a Misnában.

De hol találjuk a huszonnégy helyet? Jehosuá ben Lévi rabbi összehasonlított minden egyes esetet, Elázár rabbi pedig nem hasonlított össze minden egyes esetet¹⁷Jehosuá ben Lévi rabbi minden olyan esetet beleszámolt a huszonnégybe, ahol feltételezhető, hogy egy rabbi viselkedése a kiközösítéséhez vezetett, még akkor is, ha maga a kiközösítésről nem tesz említést a szöveg. Emellett a különböző brájtákban szereplő szövegeket is sorra vette. Elázár rabbi ezzel szemben csak azokat a történetek számolta össze, melyekben egyértelműen megjelenik a kiközösítés, továbbá kizárólag a Misnában szereplő történetekre figyelt..

Fordította és jegyzetekkel ellátta:
Naftali Deutsch

Talmudi Fogalmak Magyarul

• 1
  Ez a vita az előző oldalakon szereplő történetek folytatása, ahol szintén nem tudtak megegyezni arról a rabbik, hogy milyen kapcsolat áll fenn az élők és a holtak világa között. Jonatán Eibeschütz rabbi (1690-1764) szerint (Chiduséj Jonátán, Bráchot 18/a) mindkét megközelítés igaz: ha egy ember az életében mindig sok erőfeszítést tett mások érdekében, akkor a halála után is érdeklődést mutat irántuk. Ha azonban csak magával volt elfoglalva, akkor a halála után megszakad a kapcsolata az élők világával.
• 2
  A pontos héber kifejezés: tálmid cháchám (חכם תלמיד), azaz a bölcsek tanítványa. Nem elég ugyanis, ha valaki nagy tóratudásra tesz szert, fontos, hogy azt a bölcsektől vegye át, akik a Mózesig visszanyúló hagyomány láncszemei. Emellett elvárás a parancsolatok legmagasabb szintű betartása és a bűntől való tartózkodás.
• 3
  A Chátám Szófer (1762-1839) szerint itt nem valódi bűnről van szó, mert akkor az illető nem lenne méltó a tóratudós (tálmid cháchám) címre. Inkább arról van szó, hogy egy olyan dolgot tett, amely ugyan nem áll szemben a Tóra törvényeivel, de egy tálmid cháchámnak illene tőle tartózkodni.
• 4
  Ha Elázár rabbi nem a puszta információra kíváncsi, hanem valódi tudást akar szerezni, akkor saját magának kell végigtanulmányoznia a Misnát.
• 5
  Mivel ez egy rabbinikus parancsolat és aki nem veszi komolyan, az megveti a rabbik előírásait.
• 6
  A szotá egy olyan férjes asszony, aki sokat mutatkozik együtt egy idegen férfival s ezzel felkelti a férje féltékenységét. A férj ekkor tanúk jelenlétében megtiltja a számára, hogy ezzel a férfival találkozzon, ő azonban nem hallgat rá, sőt, időt tölt a férfival egy zárt helyiségben. Bár azt állítja, hogy nem történt hűtlenség, a féltékeny férj elviszi a jeruzsálemi Szentélybe, ahol a kohénok egy szertartás keretében megitatják egy speciális vízzel. Ha valóban hűtlen volt, akkor kínhalálban lesz része, ha azonban ártatlan, akkor áldás száll rá. Lásd: 4Mózes 5:11-31, illetve a Talmud Szotá traktátusa.
• 7
  Ha a zsidó tulajdonos felszabadította nem-zsidó rabszolgáját, akkor betérítették és zsidóként élt tovább.
• 8
  Kétezer évvel ezelőtt ez a két bölcs állt a Szánhedrin, a legfelsőbb zsidó bíróság élén a Szentföldön. Betértek vagy betértek leszármazottai voltak, Szánchériv asszír király utódai.
• 9
  Azaz csak amiatt engedélyezték, hogy ihasson a szotá-vízből, mert részrehajlóan kedvezni akartak valakinek, aki szintén betéréssel csatlakozott a zsidó néphez. Ákávjá rabbi tehát azzal vádolta meg e két bölcset, hogy elferdítették a Tórát.
• 10
  A peszáchi zarándoklat idején
• 11
  A Szánhedrin elnöke, a kor legnagyobb tudósa.
• 12
  Mert követelődzve, fennhéjázva beszélt Istennel
• 13
  A római zsidóság nagyhatalmú vezetője volt kétezer évvel ezelőtt
• 14
  Ami tilos, hiszen azt a látszatot keltené, mintha valódi áldozati húst ennének
• 15
  Egy ilyen kiégetett agyagkemence rituálisan tisztátalanná válhatott és nem volt mód arra, hogy megtisztítsák, így össze kellett törni. Eliezer rabbi szerint azonban fel lehet szeletelni, majd homokkal összeragasztani a darabokat, mert így földből készült edénynek számít már, mely nem válhat tisztátalanná.
• 16
  Eliezer rabbi nem fogadta el a többség döntését és különböző csodákkal próbálta bizonyítani az igazát. A rabbik közölték, hogy a „Tóra nem az égben van”, nem lehet természetfeletti csodákkal megváltoztatni a Tórában lefektetett alapelveket, például a többség szavának elfogadását. Viselkedéséért kiközösítették.
• 17
  Jehosuá ben Lévi rabbi minden olyan esetet beleszámolt a huszonnégybe, ahol feltételezhető, hogy egy rabbi viselkedése a kiközösítéséhez vezetett, még akkor is, ha maga a kiközösítésről nem tesz említést a szöveg. Emellett a különböző brájtákban szereplő szövegeket is sorra vette. Elázár rabbi ezzel szemben csak azokat a történetek számolta össze, melyekben egyértelműen megjelenik a kiközösítés, továbbá kizárólag a Misnában szereplő történetekre figyelt.