בס”ד

Mimá náfsoch – ממה נפשך

Meghatározás:
Logikusan megfogalmazott érv, amely pozíció stabilitását igazolja, mindkét (vagy az összes) lehetséges nézőpont és lehetőség figyelembevételével.¹

Mi az a mimá náfsoch?¹

Előfordul, hogy valaki azt mondja: “ha nem ért velem egyet, sértődjön meg, ha pedig egyetért, nem fog megsértődni”. Van egy hasonló chászid rege, hogy amikor az oroszok elvitték Snéor Zálmán rabbit (a chábád irányzat alapítója), tanítványa (Smuel Munkesz) azt mondta neki “ha igazán csodarabbi vagy, semmi nem fog történni, ha pedig nem vagy csodarabbi, akkor megérdemled”.²

Egy klasszikus mimá náfsoch: “ha az emberi élet védelme fontos neki, miért támogatja a fegyverek legalizálását? És ha nem, akkor biztosan nem bánná ha nő a terhességét megszakítja!” Vagy fordítva: “ha az emberi élet védelme fontos, miért támogatja a meg nem született babák meggyilkolását? És ha nem, akkor biztosan nem bánná a fegyverek legalizálása!”³

Kérdésként is kifejezhető a mimá náfsoch: “miért imádkozol? Ha az isten létezik, már tudja mit akarsz. He pedig nem létezik, kihez imádkozol?”⁴

Jesivai környezetben, a mimá náfsoch, rendszerű zsargon. A jesivai világon túl is előfordul, héber beszélők között, hogy ezt a kifejezést használják (általában professzorok vagy bírok, nem rendes beszédben, de azért előfordul).⁵

Vigyázni kell a mimá náfsoch-chal, többször lehet hibás logikát találni benne és hibásan érvelni vele.

Mimá náfsoch a Talmudban

A Sábát traktátusban (135b) azt magyarázza a Talmud, hogy egy harminc napos baba, már teljes életnek tekintendő, de nyolc napos babával nem lehet bizonyosan tudni, ha élni fog, vagy ha meg fog halni. Ha a baba harminc napon belül hal meg, az talán olyan mint a vetélés. Erre Talmud azt kérdezi; “ezek szerint, ha nem várta még meg a harminc napot; száfék azaz kétséges, ha teljesen (életes) ember-e vagy várta, hogyan lehet brit milát végezni a nyolcadik napon?” Ha brit milá nem micva, tilos megcsinálni, mivel szabotázs. Úgy ahogy tilos valakinek kezébe vágni, tilos brittet végezni, ha nem micva. Ezek alapján, hogyan lehet nyolc napos babának brittet adni, ha lehetőséges, hogy meg fog halni harminc napon belül, és nem számít rendes embernek, és nem kellett a brit? Erre azt válaszolta a Ráv Ádó bár Áhávó “(a brittet csinálhatjuk) mimá náfsoch (használatával): ha él (és nem fog meghalni a harminc napon belül) a brit kóser, és ha nem, akkor csak húst vág!”

Általában a Mimá náfsoch szó, az egész mondatot is forgalmazhatja; a Talmud nem mondta azt, hogy “a brittet csinálhatjuk mimá náfsoch használatával: ha él…” hanem csak azt, hogy “mimá náfsoch: ha él…”. A mimá náfsoch szóban benne van az egész mondat, kontextustól lehet megérteni a jelentését.⁶

Többször, a mimá náfsoch logikáját más szóval fejezik ki:

Bén hásmásot:

A nap vége és az est közötti szürkületi időszak. Általános értelmezése szerint a naplemenete (skiát háchámá) és a csillagok feljövetele (cét hákochávim) közötti időszak, amely kérdéses, mely napszakhoz tartozik. A Bölcsek vitatkoznak időtartamán, és hogy mikor kezdődik illetve végződik. Emiatt például a biztonság kedvéért szombatot hamarabb kezdjük és később fejezzük be.⁷

Mivel pénteken, bén hásmásotkor csak kétségesen szombat, “aki ‘munkát’ végez ebben az időszakban”, nem kell vétek áldoztatott bemutatnia.

A Rámbám (szombat szabályai 5:4) hozzáteszi:

“Az, aki egy munkát (munka tevékenységet) végez pénteken ebben az időszakban (a bén hásmásot időszakban) és hasonlóan munkát végez ugyanebben az időszakban de a következő nap (szombaton), vétlenül, akkor annak vétek áldoztatott kell bemutatnia mikol mákom”.⁸

Megesik, hogy nem használnak különleges kifejezést mimá náfsoch-ra,⁹ és az is előfordulhat, hogy nem is mondják el, hogy mimá náfsoch logikája által van a következmény, de egyértelmű. Például a Misna Bává Kámában (3:11) írja:

“Ha az egyik ökör üldözi a másik ökröt és az megsérül, felkiált (egy gazda) „a te ökröd okozta a sérülést”, a másik az kiáltja: „nem, hanem egy kiálló kő okozta”, ebben az esetben, aki kártérítést kíván, annak bizonyítania kell. Ha két (különböző gazda) ökre üldöz egy harmadikat, felkiáltanak: „a te ökröd okozta a sérülést”, a másik azt kiáltja „a te ökröd okozta a sérülést”, mindketten mentesek (a vétek alól). Ha azonban mindkét ökör egy gazdáé, mindkét (ökör) felelős.”¹⁰

Nyilvánvalóan a Misna mimá náfsochra vonatkozik; nem tudjuk melyik ökör okozta a sérülést, de attól, hogy az egyik (ökör) okozta a sérülést, kifizetheti a másikból.¹¹

Szifrában¹² (Talmudban, Svuot 18b) olyan helyzetről van szó, hogy valakinek a felesége nidá azaz menstruáló asszony (rituális tisztaság tekintetében, a Tóra törvényei szerint; egy asszony miután megjött a vérzése, hét napig tisztátalan, és tilos, hogy a férjével legyen¹³). Felkelt reggel, és nem tudja ha a feleségével vagy testvérével volt, de az eggyikkel biztos.¹⁴ Rabbi Jehosua és Rabbi Eliézer közt vita volt, ha “vétek áldozatra köteles”-e vagy sem. Rabbi Eliézer azt mondta: “mimá náfsoch, ha a nidás feleségével volt, köteles. Ha a testvérével volt, köteles”.
A mimá náfsoch szó nagyon liberálisan lett használva rabbik közt, előfordul, hogy a mimá náfsoch kifejezést akkor is használják, ha semmi köze hozzá, vagy amikor nehéz elérni és megérteni a mimá náfsochot.¹⁵

Büntetni Mimá Náfsoch (miatt)

Ha valaki elkövetet egy bűnt vagy bármilyen következményes cselekvést “mimá náfsoch”, a fentiek alapján következtethető, hogy meg lehet büntetni; “ha azonban mindkét ökör egy gazdáé, mindkét (ökör) felelős”. Vagy; “az, aki egy munkát (munka tevékenységet) végez pénteken ebben az időszakban (a bén hásmásot időszakban) és hasonlóan munkát végez ugyanebben az időszakban de a következő nap szombaton vétlenül, akkor annak vétek áldoztatott kell bemutatnia”.

A Babilóniai Talmudban (Sábát 35b): “az, aki egy munkát végez el a két bén hásmásotban (péntek este és szombat este), vétek áldozatra köteles mimá náfsoch”. A Talmudban mint a Rámbámban vétek áldozatról van szó és nem büntetésről, mivel véletlenül követte el a bűnt (amire a vétek áldozat jár). A Jeruzsálem Talmud, (Bráchot 1:1) halálbüntetésre is alkalmazta.²

A Rámbám mint a b. Talmud csak vétek áldozat bemutatásával kapcsolatban írta a szabályt. Ettől még lehetséges, hogy egyetért a Jeruzsálem Talmud-dal is, de rabbik emiatt (más okok közt) azt írták, hogy a Rámbám és a Babilóniai Talmud szerint nem lehet valakit megölni azért, mert két bén hásmásotban követett el bűnt.

Feltűnően, a fentiek alapján érvelni lehet, hogy a Rámbám és a b. Talmud azért térnek el a j. Talmud-tól, mert “nem lehet valakit mimá náfsoch miatt megölni”, de van más magyarázat. Van egy talmudi koncepció; “hászráát száfék”, és emiatt gondolta azt a Rámbám, hogy nem köteles a halálbüntetésre.¹⁶

Mi az a “hászráát száfék?”

Halálbüntetés előtt kell “hászroó” azaz figyelmeztetés. “Előírásos figyelmeztetése annak az embernek, aki törvénysértést készül elkövetni. A figyelmeztetésnek jeleznie kell a cselekedet tiltott voltát és a törvény megszegőjére váró büntetést. Halálbüntetés és testi fenyítés csak az esetben róható ki, ha a törvénysértőt előzetesen figyelmeztették, és ezt ő elismerte mielőtt a bűnt elkövette volna.”¹⁷

A hászroónak is megvannak a szabályai, ha hászroó nem bizonyos (tehát dilemmás vagy kétséges), a Talmudban (Mákot 15b) vita, ha érvényes vagy nem. Rés Lókis szerint; nem lehet valakit megbüntetni, ha a hászroó nem bizonyos. “Hászroász száfék lo smé hászroó” azaz kétséges hászroó nem számít hászroónak”.

Rámbám szerint, ha valaki két bén hásmásotban követett el bűnt, nem lehet megbüntetni, mivel nem volt jó a “hászroó”.

Ha meg lehet-e valakit büntetni mimá náfsoch miatt; a Rámbám és a b. Talmud véleményében, (még) nem bizonyos.

Águna ujraházasodása mimá náfsoch miatt

Ha két tanúcsoport ellentmondanak egy ügy részleteiben, például; ha egy kölcsönadási ügyben, az egyik csoport szerint; pesten adta a pénzt kölcsön, a másik csoport szerint pedig debrecenben. Attól, hogy nem értenek egyet a részletekben; “mimá náfsoch, kölcsönadta”. Ha az egyik csoportnak van igaza, pestben adta kölcsön (és vissza kell fizetni), ha a másiknak, akkor debrecenben (és úgyis vissza kell adni). Ugyanígy ha a pénz mennyiségéről nem értenek egyet, az egyik szerint egy millió forintot kért kölcsön, a másik szerint, csak egy fél milliót. Fél milliót, “mimá náfsoch ki kell fizetni”.¹⁸

Sulchán Áruchban írva van, águnaról (azaz olyan asszonyról, aki férjének eltűnése miatt elhagyatottan él, és új házasságot nem köthet, mert nem tudja elfogadható bizonyossággal kimutatni, az eltűnt férj halálát¹⁹), hogy ha tanút hoz, hogy bebizonyítsa, hogy meghalt a férje, és míg a tanú azt mondja, hogy a férje meghalt, másik ember feláll és azt mondja, hogy meggyilkolták. A két tanú között vita van, ha meghalt vagy ha meggyilkolták. Látszólag lehet mimá náfsochot állítani, mindkét tanú szerint már nem él. Ha az első tanúnak van igaza; újraházasodhat, mivel a férje meghalt, és ha a másiknak van igaza, akkor meg azért, mert meggyilkolták. Az, hogy hogyan halt meg, teljesen lényegtelen. Bonyolult ilyenkor a háláchá, de sokan azt mondják, hogy a mimá náfsoch miatt újraházasodhat.²⁰

Chidushej Hárim mimá náfsochja

Ha valakiről azt gondoljuk hogy zsidó, és azt mondja magáról, hogy egyedül (rabbi nélkül) tért be zsidóságba, ami nem kóser betérés, és a tetejébe ezzel azt is mondja, hogy nem zsidó. Zsidónak tekintjük-e vagy sem? A Talmud²¹ azt mondja, hogy zsidónak tekintjük; gyerekei teljes zsidó sztatuszban maradnak, még zsidóval is házasodhatnak, és a felesége házasnak számít²² (és így tovább). Érdekes ennek a magyarázata; ha igazat mond abban, hogy egyedül tért be és ezáltal nem zsidó, akkor nem lehet neki hinni amikor azt mondja, hogy nem zsidó, mivel azt, hogy ki a zsidó, csak zsidók állapíthatják meg. Ez a logika önmagába chozér chálilá (körkörös érvelés): Ha nem hisszük el, hogy nem zsidó, és azt gondoljuk, hogy zsidó, akkor el lehet neki hinni, hogy nem zsidó.
Erre lehet “mimá náfsocholni”: “mimá náfsoch; ha elhisszük, akkor nem zsidó. Ha pedig nem hisszük el, és azt gondoljuk hogy hazudik, akkor igazán zsidó, és a zsidót elhisszük az ilyen ügyben”.²³

Chidushei Hárim, érdekes hasonlítást tesz, a fenti mimá náfsochhoz. Van egy talmudi szabály; “nimcá echád méhem károv o pászul”. Misna Mákot (1:8): “(Ha a fenti misnában említett két tanú közül az egyik rokon, ez vagy más érvénytelenítheti a két tanúságot.) Hasonlóan, ha a három tanú közül valamelyik tanúsága érvénytelen, mint rokon esetén, a három vallomás érvénytelen. Ugyanezt mondja a háláchá száz tanú esetén.”²⁴

Chidushei Hárim (Chosen Mispát 36:1) érdekes kérdést tesz fel. Ha tíz tanú vallott, és kiderült, hogy az egyik érvénytelen tanú, ilyenkor mindenki tanúságtétele nem kóser. Erre fel lehet tenni a kérdést; mimá náfsoch: ha nem kóser a tanú és nem hisszük el, biztosan csak hazudik és nem volt ott amikor megtörtént a dolog amiről tanúskodnak, ezek szerint; mivel nem látta a másik tanúkkal, nem érvénytelenítheti tanúskodásukat.²⁵ Ha pedig ott volt, és együt látták, akkor igazán megtörtént.

Erre azt mondja a Chidushey Hárim, hogy ilyen mimá náfsochot nem lehet állítani, mint ahogy a zsidó aki magáról azt mondta, hogy rabbi nélkül tért be.²⁶

Mimá náfsoch szabályai és határai; “Mimá Náfsoch Bitrey Gávró” vagy “Mimá Náfsoch Bisnej Tviot”.

A Jiszráel Iszerlin, Trumát Hádesen könyvében,²⁷ érdekes kérdésel foglalkozik. Házaló kereskedő egy pár napra, Reuven házában volt, és ott árult ruhát. Az öltönyöket, nagyon olcsón árulta. Simon bejött vásárolni és meglátta, hogy mennyire olcsó az öltöny, és meg akarta venni. Reuven egyből azt mondta, hogy az öltöny nem eladó, és mivel övé a ház, a háza már megvette neki az öltönyöket. Simon véleményében; lényegtelen kié a ház, attól ő még megveheti, és meg is vette. Annyira olcsó volt, hogy ötvenezer forintos nyereséget lehetet szerezni vele. Egy pár hét múlva, házaló kereskedő aki állatokat árult, a Simon farmján tartotta az árut. Bejött a Reuven, és meglátta az olcsó lovakat amiből húszezer forintos nyereséget lehet szerezni, egyből mondta a Reuven; “megveszem”, és meg is vette. Egyből mondta a Simon, hogy nem eladó, és bezárta az ajtót, és nem engedte a lovakat ki a farmból. Reuven azt mondta; mimá náfsoch: “ha a ház megveszi a terméket, adjál nekem ötvenezer forintot, az öltönyökért. Ha pedig nem, akkor engedd meg hogy vigyem a lovakat”.

A zsidó pénzügyi bíróságokban nem kell, hogy következetes legyen valaki. Például; van egy szabály amit úgy neveznek, hogy “kám dina”. Ha már véget ért a bíróság, nem lehet teljes bizonyíték nélkül az ügyet újra nyitni. A szabály szerint, lehetséges, hogy egy ügyben az egyik háláchikus véleménnyel ért valaki egyet, és pont mikor alkalmas, más bíróságon, megcserélheti a véleményét. És, mivel az első bíróság véget ért, “nem lehet teljes bizonyíték nélkül az ügyet újra nyitni”. Ahhoz, az első ügyet újra lehessen nyitni, be kell bizonyítani, hogy az a vélemény hibás, az, hogy most nem ért vele egyet, az nem (elegendő) bizonyíték arra, hogy a döntés hibás volt.Magától értetődik, hogy ez a szabály ellentmondó, a mimá náfsoch-chal. Rabbik próbáltak szabályokat állítani, hogy mikor lehet, és mikor nem lehet “mimá náfsocholni”. Azon múlik az is, hogy a Reuven mimá náfsochja jogos-e vagy nem. Volt aki azt mondta, hogy két külön bíróságba, nem lehet mimá náfsocholni, más pedig azt, hogy két emberrel nem lehet, volt aki meg azt, hogy akár két ügyben sem lehet.²⁸

Mimá náfsoch biderábánán

Jószef Engel rabbi, érdekes fajta Mimá Náfsochot talált ki,²⁹ úgy hívta hogy “mimá náfsoch biderbánán”. Ezt a mimá náfsochot elmagyarázni olyan nehéz, hogy a könyv elején amikor a fejezeteket röviden elmagyarázza (hogy miről szólnak), azt írta, hogy “olvasd bent a könyvben, és meg fogod érteni a témát”. Igazán érdekes és bonyolult a “mimá náfsoch biderábánán”.

A rabbinikus letiltás, általában biblikus felvetés és parancsolat fentartásáért és meghatározásáért van. Például: Biblikusan tilos pészáchkor chámect (kovászos ételt) birtokolni. A biblikus törvény szerint, elég a bitul azaz a semmisítés, tehát elegendő ha valaki lemondja vagy feladja chámecjét (mivel az olyan, mintha nincsen chámecja). De a rabbik azt mondták, hogy el is kell pusztítani vagyis el kell égetni. A rabbik szabálya a biblikus törvény fenntartásáért van.

Vajon mi a háláchá abban az esetben, ha a rabbik szerint, nem a biblikus parancsolatnak (körülményes) szituációja, de biblikusan igen. Például: ha az étel rabbinikusan nem számít chámécknak de biblikusan igen, elég a bitul, vagy itt is el kell égetni?

A Talmud (Chulin 129a) arról beszél, hogy az ember gondolata megcserélheti a halachikus státuszát, egy tárgyaknak, kimondottan rituális tisztességgel kapcsolatban. Ábájé azt mondta; ha kovászos étel keménnyé válik, és a tulajdonosa azt döntötte hogy székként akarja használni, a kovászos étel tárggyá válik. Az étel eltérő a tárgytól, rituális tisztátalanság szabályaiban; a tisztátalanság átvitel módja más.³⁰ Például ha záv (gonorrhoeás ember, egy specifikus tisztátalanságot hordoz) ráül a kemény kovászos ételre, ha ételnek számít, nem válik tisztátalanná, de ha széknek számítjuk, akkor tisztátalanná válik. Ábájé szerint, a kovászos szék tárgy, nem pedig étel. Ugyanígy pészáchkor a szék mivel nem étel, olyan mintha már semmisítette volna és szabad székként használni pészáchkor.

De a Talmud azt mondja, hogy csak rabbinikusan tekíntjük széknek, tehát ha egy záv ráül, biblikusan tiszta marad, és csak rabbinikusan tisztátalan.

Toszfot³¹ felteszi a kérdést: ha csak rabbinikusan szék, és biblikusan étel, hogyan használhatja pészáchkor? Az igaz, hogy semmisítette és biblikusan az elég, de rabbinikusan el kell égetni a chámécot, ha ez biblikusan cháméc, akkor miért nem vonatkozik rá a rabbinikus törvény, hogy el kell égetni?

Erre mondja Rabbi Josef Engel; lehet “mimá náfsocholni”: “ha a biblikus törvényt nézzük, elég, hogy semmisítette, és mivel széknek gondolja, az olyan mintha semmisítette volna, és biblikusan nem kell elégetni. Ha a rabbinikus szabályt nézzük, akkor pedig nem étel hanem tárgy, és egyáltalán nem cháméc, és nem kell elégetni.”

Mivel a Toszfot feltette a kérdést, “muszáj mondani, hogy az ő véleményében egyértelmű”, hogy ilyen mimá náfsochot, nem lehet állítani.

Hasonlóan, Noé fiainak hét törvényei és a zsidó törvények között is lehet ilyen mimá náfsochot állítani:

A zsidóknak tilos; két testvérrel házasodni. Akár az egyiktől már elvált, tilos a másikkal házasságban lenni. De nem zsidóknak szabad. A Tóra-adás előtt, az ábrahám családja³², betartotta a zsidó törvényeket, egyaránt mint a Noé fiainak hét törvényeit.³³ A fentiek alapján, felmerül egy kérdés; a Jákob hogyan házasodott Ráhellel és Leával, ha testvérek voltak, és a zsidó törvény szerint, tilos.

Máhársó érdekes választ adott; amikor a Jákob esküvőjéhez ment, már igazán házas volt a Ráhelell, mivel hét évet dolgozott érte. És amikor az esküvő estején Leával volt, véletlenül házas lett két testvérrel. Elválni sem tudott, mivel akkor az elvált feleségének testvérével marad házas, ami szintén tilos. Jákobnak mindkét lánnyal muszáj volt házasnak maradnia, mivel tilos volt elválni akármelyikőjüktől.

Szintén itt is lehetne mimá náfsochot állítani, hogy a Jákob elválhat a Leától: “ha a zsidó törvényt nézzük, eleve nem volt házas Leával, mivel zsidó törvény szerint nem lehet két testvérrel házasodni. Ha pedig a nem zsidó törvényt nézzük, akkor elválhat a Leától, mivel a nem zsidók törvények szerint, engedélyezve van, az elvált feleségének testvérével, házasságban lenni”.³⁴

1. A Mimá Náfsoch szó

a. fr.—מָה נַפְשְׁךָ (in Babli mostly: מִמָּה נפשך; abbr. ממ”נ) whatever be thy opinion (from whatever opinion thou start), i.e. whichever side you take, at all events. Y. Ber. I, 2ᵇ מ׳ נ׳ אם וכ׳ at all events (he has offended); if it was day-time when the first stars (on Friday evening) were visible, it was day-time when the first stars (on Sabbath evening) were visible &c.; Sabb. 35ᵇ חייכ חטאת ממ”נ must bring a sin-offering at all events (whether you consider twilight a part of the day or a part of the night). Ib. 34ᵃ (in Chald. dict.) מה נפשך אי וכ׳ whichever side you take, if twilight is day &c. Erub. 10ᵃ גדולה … למה לי ממ”נ אי וכ׳ what reason was there for saying ‘large …’? In either case (it is incorrect), if it be to permit the use of the larger court &c. Ḥull. 29ᵃ ממ”נ אי מחצה וכ׳ in either case (the slaughtering is ritually correct); if you adopt the opinion that an exact half is to be considered as if it were the larger portion &c.; a. v. fr.—Ib. 78ᵇ מה אם נפשך, v. נֶפֶשׁ.—בַּמֶּה a) wherewith? B. Bath. 10ᵇ במה תרום וכ׳ whereby can the horn of Israel be lifted up? Sabb. II, 1; a. fr.—b) in what case?

A nefes szó jelentheti az embert vagy az akaratot is, mint a magyarban “ösztön”.↩︎

לענ”ד נראה דאפשר לחייב מיתה ממה נפשך, ואף דכבר כתבו גדולי האחרונים דהרמב”ם לא פסק כהך ירושלמי (ובאמת אין זה מוכרח כ”כ ואכ”מ) היינו משום דהירושלמי מחייב אף בהתראת ספק או דלהירושלמי מיחשב ממה נפשך לשוויה לוודאי (או למפרע לכה”פ) משא”כ להבבלי, אך מ”מ מדין עונש מיתה ממ”נ נפשך לכאורה נראה דלא פליגי. וכמ”כ בחי’ הרי”ם לחו”מ (שהבאתי בהפנים) שכ’ דא”א לחייב מיתה, מדבריו נראה דהיינו מדין העדר עדות, אך מ”מ בדינים שאין צריכים עדות כמו ממונות עונשין, ואני אומר מדין ממ”נ שפיר אפשר לחייב גם מיתה. וע”כ יש לחקור בדיני התראה ועדות אי שייך נפק”מ, וכגון אי שני עדים ראוהו עושה איסור שחייב עליו מיתה (ספציפיית) בזמן או מצב שחייב עליו ממ”נ, אי אמרינן קילב”מ וכדומה. דהעדים ראו פעולה המביאו לידי מיתה ממ”נ משא”כ בשני ביה”ש. וכמ”כ בשני ביה”ש אי עשה שני אבות שונות אי לשי’ הירושלמי יתחייב מיתה ע”ז אפי’ אי התראת ספק שמי’ התראה אפשר דא”א לחייב מיתה ממ”נ, אלא היכא דחייב מיתה על העבירה ועבר העבירה ממ”נ משא”כ הכא דלא ידעינן איזה עבירה עבר אלא שחייב מיתה ממ”נ. אני לא עיינתי מספיק בסוגיא זו, ואבקש מקוראי הגליון שיכתבו בענין זה (בהונגרית), בבקשה!
ועוד יש להסתפק אי לשי’ הירושלמי שיש להרג מדין ממ”נ אי זה שייך רק היכא דאיקבע איסורא, דראיתי להאבנ”ז שכ’ דבין השמשות הוי איקבע איסורא (לא ממ”נ) וע”כ יש להתספק אי בכל ממ”נ שפיר הוי התראת ספק מחייב מיתה היכא דיש ממ”נ לחייבו מיתה, א”ד רק היכא דאיקבע איסורא וכמו דאזלינן בספק דרבנן לחומרא ובס”ס דאורייתא לחומרא וכו’ וגם בזה אבקשה מקוראי הגליון לכתוב.
וכמ”כ לא עלה בידי לעיין בסוגיא דשני כיתי עדים המכחישות זו את זו, דאמרינן דכל כת נשאר בכשרות (באה בפני עצמה ומעידה). וכבר כתבו האחרונים דמאמינים לשני הכיתי עדים אלא דיש הכחשה, וע”כ אין להוציא ממון דאפי’ שיש עדים נגדו יש גם עדים לטובתו. וע”כ היכא דההכחשה הוי בזמן ומקום (דברים שהזמה תלוי’ בהם) וכת א’ אומרת חילל שבת בניו יורק והכת הב’ אומרת שחילל שבת בבודפשט באותה השבוע אי (או אמאי לא יהא) שייך להרגו דאפי’ שיש הכחשה הא מ”מ חייב מיתה ממ”נ לאותה המיתה (סקילה, וכמ”כ אם חילל שבת באותה מלאכה) (ובדין הוכחשו בבדיקות). לכאורה דבר זה הלכה מפורשת היא ולא עיינתי, ומ”מ אכתוב במה שדעתי הקצרה מגיע. ועיין בסנהדרין פ”א ע”ב דאולי יש לדייק קצת דאף דא”א לחייב מיתה גמורה ע”י הכחשה מכל מקום מיתה אפשר (כונסין לכיפה), ואולי דהוי תנאי בדין מיתה של הב”ד, אך מ”מ אין להוכיח משם דא”א לחייב מיתה מק”ו, אך מ”מ גם יש גם לעיין בהסוגיא התם דלהסוברים דכונסין הוי חיוב מיתה בב”ד, לכאורה מצינו חיוב מיתה מדין ממ”נ, ועיי”ג במ”ש בענין זה בכתבה מכין ועונשין שלא מה”ד, ועכ”מ, ומ”מ עיין בהרמב”ם רוצח ושמירת נפש ד’. (ואפשר להאריך עוד, דבאמת אפשר דאפשר לגמור דין מיתה ע”פ ק”ו, ובכוח הק”ו להמית אפי’ בדין ב”ד, אלא דאיתרא חזקת העדים, ואפי’ דמאמינים להם לענינים אחרים, אך מ”מ לענין והצילו העדה א”א לגמור ע”פ עדים אלו, ואפי’ אי בעינן והצילו העדה לענין כיפה מ”מ בדין מיתת ב”ד יסוד החיוב ע”פ הפסוק של הריגת אדם זה (אפי’ שכתבו האחרונים והרגצ’ובי בכללם דיש גם חיוב של לבער הרע גם בב”ד) אך בכיפה יסוד חיובו מדין לבער הרע וכמו מכין ועונשין שלא מן הדין או כמו פנחס דקנאים פוגעים בו (לשי’ הר”ן דאין זה נכלל בדין מכין ועונשין) ע”כ אפי’ דאיתרא העדים איתרא רק לענין זה דא”א להרוג ע”פ אך בחיוב מיתה דאין חיובו מפאת העדים ועשיית העבירה אלא ביעור האדם שפיר יש לחייב מיתה ע”פ, ע”כ שפיר יש לחייב מיתה מק”ו אלא דיש חסרון בהעדים ואכ”מ), וצע”ע.
ועיין בשו”ת צ”צ (מליובאוויטש) סי’ מ”ח במה שחידש דהיכא דלא סתר גוף העדות או חלק העדות אפי’ שחלק עליו בפרטים אחרים, מעמידים מקצת העדות ולא אמרינן דהוי עדות שבטלה מקצתו, אא”כ ההכחשה הוי דבר הפוסלו וכמו הזמה וכדומה. ועיי”ג בהמשך דבריו וז”ל “ובמרה”צ שם ביאר זה ג”כ אהכחשה דמקום ע”ש ומ”ש בתשו’ ב”י בדיני יבום סי’ א’ כשמכחישים זה את זה במקום מיתתו עדותן כשרה צ”ל משום דשניהם מעידין שמת וס”ל הכחשה בחקירות כשר בעדות אשה משא”כ כשהמכחישו בחקירות אינו מעיד שמת עדותו בטלה בין להרמב”ם בין לחכמי לוניל”. ע”פ הנ”ל לכאורה הי’ אפשר לומר כן גם לגבי דיני נפשות, ובפרט דבשו”ע אזלינן בתר הרא”ש (שהבאתי בהפנים). ועיין בהמקנה שהביא הגרע”א בקידושין ס”ה ע”ב דבשני כיתי עדים אמרינן ממ”נ כזו. ובאמת גם מדברי החוות יאיר סי’ קנ”ט משמע קצת דהוי עדות גמורה אפי’ שהכחישו זא”ז ובעוד הרבה פוסקים.
ועוד יש להסתפק אי דווקא בביה”ש יש להסתפק משום שעצם הזמן הוי ספק ואפי’ שיש ממ”נ וכבר האריכו האחרונים (ולדוגמא בשי’ הריטב”א) אי בין השמשות הוי ספק איסור או דהזמן הוי ספק עצם ועל כן אפי’ אי בסברת הממ”נ עבר איסור הרי א”א לחייבו מיתה מאחר שלא עבר בזמן חיוב וודאי, אך אילו יעבור באיסור אכילה לדוגמא אלא דספק חתיחה זו או זו וכדומה (אי יש היכי תימצא שיתחייב מיתה וכגון דספק שכב עם אמו או בעל אמו דחייב סקילה ממ”נ (בהתראה וכמו בדדמי ואינם בטוחים איזה מהם הוא אבל היתרו בו וכדומה וכהך דהסיפרא לגבי אישתו נידה ואחותו (והוא אינו נאמן דלגבי עצמו אינו עד כלל))) ממ”נ אפשר שיהא מותר להרגו מאחר שוודאי עשה פעולה המביאו לידי מיתה (משא”כ בביה”ש שאינו זמן שיתחייב בו בוודאי כלל) ועיין בהלכות שגגות פרק ח’ הלכה ה’ “אינו יודע עצמו של חטא”.↩︎

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
“bármelyiket választod”: bevezetés kérdések egy csoportjához, amelyekben két lehetőség közül bármelyiket választjuk, akkor is megmarad a probléma, Bevezetés a Talmud tanulmanyozasaba, 50. oldalon https://misna.hu/Bevezetes_a_Talmud_tanulmanyozasaba.pdf
2
https://www.ivelt.com/forum/viewtopic.php?t=3082#top valaki ezt a történetet hozta bizonyítékként arra hogy szabad akaratából ment börtönbe, azt írta hogy híres sztori:
דאס איז נישט ריכטיג. ער האט אליין מחליט געווען אז ער זאל גיין. {און ס’איז דא די באוואוסטע די מעשה אז ער איז געגאנגען צו זיין חסיד ר’ שמואל מונקעס און האט אים געבעטן אן עצה צי ער גיין צי נישט. האט ר’ שמואל אים געענטפערט, אויב איר זייט א רבי – האט איר נישט וואס צו זיך שרעקן. און אויב נישט – דאנעט דארף איר טאקע גיין אין תפיסה פאר אלע פארגעניגן אין גשמיות וואס איר האט אוועקגענומען פון יידן!
3
Az amerikai politikában: a jobb oldali politikusok általában a fegyverek legalizálását támogatják de a terhesség megszakítását akarják törvényteleníteni, a bal oldalon meg fordítva van.
4
Lásd például https://youtu.be/H3joJSx7hkI?t=573 Hasonló populáris kérdés rabbik közt: “az isten miért parancsolja hogy valaki higgyen benne? Ha már hisz benne akkor lényegtelen. Ha pedig nem hisz benne akkor azt sem fogja elhinni hogy parancsolta hogy higgyünk benne!”. (például Derech Micvotechá, Micvát Háámonász Elokut)
5
Példák a mimá náfsoh hasznára nem Tórai kontextusban: a jesivai környezetben https://www.theyeshivaworld.com/coffeeroom/reply/1959795 https://www.youtube.com/watch?v=NkIVUcPnj2E https://www.youtube.com/watch?v=lT34ZNkKCVM A bíró a 3. Oldalon https://openscholar.huji.ac.il/sites/default/files/hebrewlaw/files/y._myntsr_ngd_hvdh_hmqvmyt_lbnyn_vbnyn_rym_t_bgts_ms_28-50.pdf
6
Az is van, hogy csak a mimá náfsoch szót hsználja, de nem magyarázza el a mimá náfsochot, például Sábát 35b.
7
https://zsido.com/konyvek/tudastar/talmud/talmudi-fogalmak/
8
Magyar fordítást Kovács Yitzchák órájából írtam fel https://youtu.be/nlMBF1LCg5k?t=398
9
Lásd például, Jevamot 111a.
10
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-bava-kama-3
11
A Toszfot Jom Tov, a Misnán, elmagyarázta, hogy mimá náfsoch, de a mimá náfsochot nem magyarázta. A Talmudban is sokszor van ilyen, például Bábá Kámá 46b vagy Sábát 35b (Bécá 6a, Éruvin 39b), Misna, Keritut 4:2.
12
Szifra, Váyikró Dibura deChova, 7:5-6 https://www.sefaria.org/Sifra%2C_Vayikra_Dibbura_d’Chovah%2C_Chapter_7.7?vhe=Venice_1545&lang=he
13
Lásd, https://zsido.com/talmudi-fogalmak-35/ és lásd https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=409&layout=s
14
Lásd, https://zsido.com/talmudi-fogalmak-35/, és lásd https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=409&layout=s
15
Például, a “mégis”, “legalább” szó helyett, előfordul hogy a mimá náfsochot lehet találni. (lásd például: Bét Joszef, Chosen Mispát 31) Az is van, hogy mimá náfsoch helyett a “mikol mákom” szót használják (Rámbám, Sábát 5:4).
Alternatív használata a mimá náfsoch szónak, lásd például: Brésit Rábá 38, Szuka 34b, Sábát 46a, Bábá Bátrá 127b elején, Bábá Bátrá 48b, Jevamot 35b végén, Jeruzsálem Talmud Sábát 15:3.
Teljesen más értelemért lásd: Jeruzsálem Talmud Szóta 3:7, Jeruzsálem Talmud Názír 5:1.
Van az is hogy a Talmud egy Mimá Náfsochot ír de nem lehet tudni, például Even Slomo Bráchot 11a.
16
Lásd például, Kobec Ál Jád, szombat szabályai 5:4.
17
https://zsido.com/konyvek/tudastar/talmud/talmudi-fogalmak/
18
Lásd szimán 31, Szme 1, és a Bét Joszefben ott.
19
Magyar zsidó lexikon, Aguna https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0020.html
20
Lásd Sulchán Áruch, Even Háezer 17:9, Tur, Bét Joszef, Pitchej Tsuva. Or Száméách, a válás szabályai 12:24. A Rámbámot magyarul itt meglehet halgatni https://youtu.be/QC1PEQQmyJg?t=1006
A vita rabbik közt nem mimá náfsoch miatt van, bizonyíték erre az, hogy a Jeruzsálem Talmud szerint nem házasodhat újra a két tanú alapján, annak ellenére hogy akár valakit megölni is lehet mimá náfsoch miatt.
21
Jevámot 47a. és lásd chozer chálilá
22
“A zsidó és nem zsidó között kötött “házasság” a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg.” http://hegedus.bzsh.hu/web/index.php/vallas/felkeszites-tanulas/499-a-zsido-hazassagrol.html
23
Mivel egy chozer chálila, fordítva is lehetett volna kérdezni a mimá náfsáchot. Nem értem hogy ez hogyan lenne mimá náfsoch ha mindkét irányba lehet kérdezni. Ha valakinek van megoldása légyszíves írjon nekem. Ezt a mimá náfsochos logikát a Chidushej Hárimből értettem.
24
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/botutesek-misna-magyarul-makot-1 A Misna ezután vitát hoz ezzel a szabályal kapcsolatban.
25
Mert nem volt ott velük; csak akkor érvényteleníti a másik tanúkat, ha együtt látták, lásd például a következő Misnában (Mákot 1:8).
26
De azért valamennyire engedélyez ilyen mimá náfsochot, de csak akkor ha nem azért zárjuk ki a tanúságtételt mivel nem kóser a tanú, hanem azért mert attól félünk hogy hazudik, például ha a tanú nem pártatlan (tehát olyankor lehet ilyen mimá náfsoch, és nem mondanánk hogy mindenki tanúságtételét kizárjuk, hanem a többit elhisszük mimá náfsoch).
27
Responsum 310.
28
Ez egy nagy téma önmagában, lásd például Kuntresz HáSzfékot 6:12-15.
29
Lekách Tov 13.
30
Lásd https://birot.web.elte.hu/courses/2020-Misna/Misna-2020-10.pdf 37. oldal.
31
Chulin 129a.
32
A zsidókat a Tóra-adás előtt Ábrahám-családjának nevezem.
33
Ez önmagában egy nagy téma és lásd Ávot (Kijmu Kol Hátorá).
34
Az is érdekes mimá náfsochos téma, ha valaki rabbinikusan muszáj valamit csinálnia biztosítani hogy a biblikus parancsolatot, például ha kétségben van abban, hogy mondott-e áldást az evés után, a Rámbám szerint rabbinikusan kell (ujra) áldást mondani, elegendő ha csak rabbinikusan kóser az áldás vagy nem (például ha ámént mondott olyan áldásra ami csak rabbinikus (nő áldása)). Lásd https://forum.otzar.org/download/file.php?id=32594
A mimá násoch biderábánánról több példa van, amit nem hoz a Joszef Engel. Például Sáár Hámelech, Skálim szabályaiban azt írja, hogy biblikusan nem kell odaadni a közösséghez a fél sékelét csak rabbinikusan kell, és ha egy rabbinikus módon adta (ami nincsen elfogadva biblikusan (például egy gyerek adása)) az elég, mivel biblikusan nem kell adni és csak rabbinikusan kell, és rabbinikusan ez adásnak számít.

Olvass!

1. Talmudi Fogalmak

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Mimá Náfsoch

Talmudi Fogalmak Magyarul

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim