Ros Hásáná 2a-b 
Misna és Gemárá
Mi a kapcsolat az adósságlevél és az egyiptomi kivonulás között?

Misna

Négy újév van: 

1. Niszán elseje a királyok¹Egykor a királyok trónra lépése szerint dátumozták az okiratokat, pl. „Joás király uralkodásának 4. évében”. A Toszfot szerint ezzel mutatták ki a tiszteletüket az uralkodó felé, ezzel nyerték el a jóindulatát. Ha tehát egy király ádár hónap 15-én lépett a trónra, két héttel később, niszán elsején már uralkodásának második évébe lépett.  és a zarándokünnepek²Ez a zarándokünnepek sorrendjének megállapításához (peszách-sávuot-szukot) fontos. Ha valaki felajánlást tett a Szentély részére, ezt követően annyi ideje volt azt teljesíteni, ameddig három zarándokünnep el nem telt a megfelelő sorrendben. Ha tehát valaki sávuot és szukot között tett felajánlást, a következő módon számolta ki az áldozat legkésőbbi bemutatásának idejét: sávuot-szukot-peszách-sávuot-szukot. újéve. 

2. Elul elseje az állati tized³Minden évben el kellett különíteni az akkor született haszonállatok egy tizedét, majd a Szentély oltárán áldozatként bemutatni. Ezt követően a tulajdonos és vendégei elfogyasztották a húst Jeruzsálemben. A különböző években (elul 1. előtt és után) született állatokból tilos együtt tizedet venni. újéve. Elázár rabbi és Simon rabbi szerint ez tisré elseje. 

3. Tisré elseje a [naptári] évek, a smita-évek⁴A hetedik év, amikor Izraelben tilos a földművelés és elengedik az adósságokat., a jovel-évek⁵Az ötvenedik év (jubileum), melyben a földbirtokok visszaszálltak az eredeti birtokosokra., a facsemeték⁶A facsemete első három évében nem fogyasztjuk el a gyümölcseit (orlá). Az évek tisré hó elsején fordulnak, függetlenül attól, hogy melyik hónapban ültették el a fát, tehát egy áv hó 15-én ültetett fa másfél hónap után a második évébe lép át. és a zöldségek⁷A zöldségekből is tizedet kell venni, és – az állatokhoz hasonlóan – nem keverhetjük össze a különböző évek terméseit. Először a trumá gdolát (nagy adomány) kell levenni, mely a kohénoknak jár. Ennek a mennyisége 1.66 és 2.5% között mozog. Ami megmarad, abból veszik le a máászer risont (első tized), melyet a lévi törzs tagjainak adnak. Ami ezután megmarad, abból vagy a máászer sénit (második tized) veszik le a smita évet követő 1., 2., 4. és 5. évben, amit Jeruzsálemben fogyasztanak el, vagy a máászer onit (szegény tizedet) a smita évet követő 3. és 6. évben, amit a nélkülözőknek adnak. újéve. 

4. Svát elseje a fák újéve⁸A fán termő gyümölcsök esetében a rügyek elvirágzása a mérvadó. Amelyik gyümölcsnél ez svát 15. után következik be, azt már a következő évi tizedhez soroljuk. Emellett a reváj (negyedik évi termés) tekintetében is ez a dátum a mérvadó. A fa negyedik éve svát 15-én kezdődik (és nem tisré elsején). A reváj termést Jeruzsálemben kell elfogyasztani.  – Bét Sámáj véleménye szerint. Bét Hilél szerint tizenötödikén van.

Gemárá

A királyok [újéve niszán elseje] – milyen törvény következik ebből? Ráv Chiszda mondta: A hivatalos okiratok [törvénye]. Egy misnában tanultuk: Az előredátumozott adóslevelek⁹Ha valaki két tanú aláírásával kölcsönszerződést köt, melyben elzálogosítja a vagyonát, majd a megszabott időben nem képes visszafizetni a kölcsönt, akkor az elzálogosított vagyon a hitelező tulajdonába kerül még akkor is, ha a szerződés aláírása után eladta a vagyont vagy annak egy részét. A hitelező ekkor követeléssel léphet fel az új tulajdonossal szemben. Mindez csak azon vagyontárgyakra vonatkozik, melyek a szerződés aláírásakor már az adós tulajdonában voltak vagy azt követően szerezte. A szerződés aláírása előtt eladott vagyontárgyakra nem formálhat jogot a hitelező. Ha egy adóslevélre korábbi dátumot írnak, mint amikor a hitelösszeget átvette az adós, akkor a hitelező jogot formálhatna azokra a vagyontárgyakra, melyeket az adós a szerződésen szereplő dátum és a hitelösszeg átvétele között szerzett. Éppen ezért az előredátumozott adóslevél érvénytelen és semmilyen zálogjogot nem biztosít a hitelező számára. Ezzel együtt egyes rabbik úgy vélik, hogy az adósság ettől még érvényben van, csak az elzálogosítás érvénytelen. érvénytelenek, a későbbre dátumozottak¹⁰Ebben az esetben az adóslevélen a hitelösszeg átadása utáni dátum szerepel. Amennyiben az adós nem fizet, a hitelező csak azokra a vagyontárgyakra formálhat jogot, melyek a szerződésen szereplő dátum után kerültek az adós tulajdonába. Ha az adós elad valamit a hitel átvétele és az adóslevélen szereplő dátum között, arra nem teheti rá a kezét a hitelező. 
Mivel abban az időben a királyok trónra lépéséhez kötötték a dátumokat és nem mindenki tudta pontosan, hogy az aktuális király mikor kezdte meg uralkodását, szükség volt egy általános dátum (niszán 1.) kijelölésére. érvényesek. 

Egy brájtában tanultuk: Egy király, aki ádár 29-én lépett a trónra, amikor [másnap] beköszöntött niszán elseje, már eltelt a számára egy év. Ha azonban csak niszán elsején lépett a trónra, csak a következő niszánban telik le számára egy év.  

Már mondta: Egy király, aki ádár 29-én lépett a trónra, amikor [másnap] beköszöntött niszán elseje, már eltelt a számára egy év.  

Ezt jelenti, hogy niszán [elseje] a királyok újéve és az év egyetlen napja így annyit érhet, mint egy teljes év. Ha azonban csak niszán elsején lépett a trónra, csak a következő niszánban telik le számára egy év.  

Ez egyértelmű! Csak amiatt szükséges [ezt megemlíteni], mert lehet, hogy ádárban már kinevezték őt a miniszterek [de még nem foglalta el a trónt]. Ilyen esetben [tévesen] azt gondolhatnánk, hogy [niszán elsején] már a második évbe lépett. Erről tanít a brájtá. Egy brájtában tanultuk: Ha [egy király] ádárban hal meg, és még ádárban trónra lép az új király, akkor a [niszán hónapig] hátrelévő időt bármelyikükhöz köthetjük [egy okirat dátumozásánál]. Ha [egy király] niszánban hal meg, és még niszánban trónra lép az új király, akkor az adott évet bármelyikükhöz köthetjük¹¹Így van ez az év összes többi hónapjában is. [egy okirat dátumozásánál]. Ha [egy király] ádárban hal meg, és niszánban lép trónra az új király, akkor az első [ádár végéig tartó] évet az előző királyhoz kötjük, a következő [niszán elsején kezdődő] évet a következő királyhoz kötjük¹²Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyes dátum abban az időszakban, amikor ez előző király már nincs életben, az új pedig még nem lépett trónra. A Szfát Emet (Jehuda Árje Léjb Alter rabbi, 1847-1905) szerint az okiratokban ilyen esetben az előző király uralkodásának évét kell feltüntetni. Az Áruch Láner (Jáákov Ettlinger rabbi, 1798-1871) szerint azonban ilyenkor nem lehet egyik király uralkodásához sem kötni a dátumot és a világ teremtésének (tisré elsején kezdődő) dátumát kell feltüntetni.. … 

Jochánán rabbi mondta: Honnan tanuljuk, hogy a királyok uralkodását csakis niszán hónaptól számoljuk? Így áll (1Királyok 6:1): „És volt a négyszáznyolcvanadik évben, miután kivonultak Izrael fiai Egyiptom országából, a negyedik évben, ziv havában, az a második hónap, hogy király volt Salamon Izrael fölött, fölépítette a házat az Örökkévalónak”. Egymás mellett áll Salamon uralkodása és az egyiptomi kivonulás. Ahogy az egyiptomi kivonulás éveit niszántól számítjuk, úgy Salamon uralkodását is niszántól számítjuk. 

De magát az egyiptomi kivonulást honnan számoljuk? Talán tisrétől kellene számolni¹³A Misna nem írja, hogy niszán elseje az egyiptomi kivonulás újéve is lenne. Logikus volna, hogy a tisré elsején kezdődő naptári év alapján számoljuk a kivonulás óta eltelt időt.! Az áll (4Mózes 33:38): „És fölment Áron, a pap Hor hegyére az Örökkévaló parancsára és meghalt ott a negyvenedik évben, hogy kivonultak Izrael fiai Egyiptom országából, az ötödik hónapban, a hónap elsején”. És az is áll (5Mózes 1:3): „És volt a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapban, a hónap elsején, szólt Mózes Izrael fiaihoz…”. A Tórában az áll, hogy áv hónap [Áron halála] a [kivonulás utáni] negyvenedik évben volt és az is áll, hogy svát hónap [Mózes beszéde] is a negyvenedik évben volt. Mindebből az következik, hogy az [egyiptomi kivonulás újéve] nem lehet tisré hónap¹⁴Hiszen Mózes Áron halála után mondta el a beszédét. Áron áv hónapban halt meg, Mózes pedig svát hónapban beszélt. Ha tisré hónaptól számoljuk a hónapokat, akkor svát megelőzi ávot. Ha azonban niszántól számoljuk a hónapokat, akkor áv előzi meg svátot és ez felel meg e két esemény sorrendjének.!

Fordította és jegyzetekkel ellátta:
Naftali Deutsch

Talmudi Fogalmak Magyarul

• 1
  Egykor a királyok trónra lépése szerint dátumozták az okiratokat, pl. „Joás király uralkodásának 4. évében”. A Toszfot szerint ezzel mutatták ki a tiszteletüket az uralkodó felé, ezzel nyerték el a jóindulatát. Ha tehát egy király ádár hónap 15-én lépett a trónra, két héttel később, niszán elsején már uralkodásának második évébe lépett. 
• 2
  Ez a zarándokünnepek sorrendjének megállapításához (peszách-sávuot-szukot) fontos. Ha valaki felajánlást tett a Szentély részére, ezt követően annyi ideje volt azt teljesíteni, ameddig három zarándokünnep el nem telt a megfelelő sorrendben. Ha tehát valaki sávuot és szukot között tett felajánlást, a következő módon számolta ki az áldozat legkésőbbi bemutatásának idejét: sávuot-szukot-peszách-sávuot-szukot.
• 3
  Minden évben el kellett különíteni az akkor született haszonállatok egy tizedét, majd a Szentély oltárán áldozatként bemutatni. Ezt követően a tulajdonos és vendégei elfogyasztották a húst Jeruzsálemben. A különböző években (elul 1. előtt és után) született állatokból tilos együtt tizedet venni.
• 4
  A hetedik év, amikor Izraelben tilos a földművelés és elengedik az adósságokat.
• 5
  Az ötvenedik év (jubileum), melyben a földbirtokok visszaszálltak az eredeti birtokosokra.
• 6
  A facsemete első három évében nem fogyasztjuk el a gyümölcseit (orlá). Az évek tisré hó elsején fordulnak, függetlenül attól, hogy melyik hónapban ültették el a fát, tehát egy áv hó 15-én ültetett fa másfél hónap után a második évébe lép át.
• 7
  A zöldségekből is tizedet kell venni, és – az állatokhoz hasonlóan – nem keverhetjük össze a különböző évek terméseit. Először a trumá gdolát (nagy adomány) kell levenni, mely a kohénoknak jár. Ennek a mennyisége 1.66 és 2.5% között mozog. Ami megmarad, abból veszik le a máászer risont (első tized), melyet a lévi törzs tagjainak adnak. Ami ezután megmarad, abból vagy a máászer sénit (második tized) veszik le a smita évet követő 1., 2., 4. és 5. évben, amit Jeruzsálemben fogyasztanak el, vagy a máászer onit (szegény tizedet) a smita évet követő 3. és 6. évben, amit a nélkülözőknek adnak.
• 8
  A fán termő gyümölcsök esetében a rügyek elvirágzása a mérvadó. Amelyik gyümölcsnél ez svát 15. után következik be, azt már a következő évi tizedhez soroljuk. Emellett a reváj (negyedik évi termés) tekintetében is ez a dátum a mérvadó. A fa negyedik éve svát 15-én kezdődik (és nem tisré elsején). A reváj termést Jeruzsálemben kell elfogyasztani. 
• 9
  Ha valaki két tanú aláírásával kölcsönszerződést köt, melyben elzálogosítja a vagyonát, majd a megszabott időben nem képes visszafizetni a kölcsönt, akkor az elzálogosított vagyon a hitelező tulajdonába kerül még akkor is, ha a szerződés aláírása után eladta a vagyont vagy annak egy részét. A hitelező ekkor követeléssel léphet fel az új tulajdonossal szemben. Mindez csak azon vagyontárgyakra vonatkozik, melyek a szerződés aláírásakor már az adós tulajdonában voltak vagy azt követően szerezte. A szerződés aláírása előtt eladott vagyontárgyakra nem formálhat jogot a hitelező. Ha egy adóslevélre korábbi dátumot írnak, mint amikor a hitelösszeget átvette az adós, akkor a hitelező jogot formálhatna azokra a vagyontárgyakra, melyeket az adós a szerződésen szereplő dátum és a hitelösszeg átvétele között szerzett. Éppen ezért az előredátumozott adóslevél érvénytelen és semmilyen zálogjogot nem biztosít a hitelező számára. Ezzel együtt egyes rabbik úgy vélik, hogy az adósság ettől még érvényben van, csak az elzálogosítás érvénytelen.
• 10
  Ebben az esetben az adóslevélen a hitelösszeg átadása utáni dátum szerepel. Amennyiben az adós nem fizet, a hitelező csak azokra a vagyontárgyakra formálhat jogot, melyek a szerződésen szereplő dátum után kerültek az adós tulajdonába. Ha az adós elad valamit a hitel átvétele és az adóslevélen szereplő dátum között, arra nem teheti rá a kezét a hitelező. 
  Mivel abban az időben a királyok trónra lépéséhez kötötték a dátumokat és nem mindenki tudta pontosan, hogy az aktuális király mikor kezdte meg uralkodását, szükség volt egy általános dátum (niszán 1.) kijelölésére.
• 11
  Így van ez az év összes többi hónapjában is.
• 12
  Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyes dátum abban az időszakban, amikor ez előző király már nincs életben, az új pedig még nem lépett trónra. A Szfát Emet (Jehuda Árje Léjb Alter rabbi, 1847-1905) szerint az okiratokban ilyen esetben az előző király uralkodásának évét kell feltüntetni. Az Áruch Láner (Jáákov Ettlinger rabbi, 1798-1871) szerint azonban ilyenkor nem lehet egyik király uralkodásához sem kötni a dátumot és a világ teremtésének (tisré elsején kezdődő) dátumát kell feltüntetni.
• 13
  A Misna nem írja, hogy niszán elseje az egyiptomi kivonulás újéve is lenne. Logikus volna, hogy a tisré elsején kezdődő naptári év alapján számoljuk a kivonulás óta eltelt időt.
• 14
  Hiszen Mózes Áron halála után mondta el a beszédét. Áron áv hónapban halt meg, Mózes pedig svát hónapban beszélt. Ha tisré hónaptól számoljuk a hónapokat, akkor svát megelőzi ávot. Ha azonban niszántól számoljuk a hónapokat, akkor áv előzi meg svátot és ez felel meg e két esemény sorrendjének.