בס”ד

Derábánán és deorájtá – rabbinikus és biblikus – דרבנן ודאורייתא

Meghatározás:
Törvény, szabály (vagy akár lény), amely rabbik által lett (meghatározva vagy) állítva, “derábánán”. Ami a mózes öt könyvében van, “deorájtá”.

Törvények melyeket Isten parancsolt, mózes öt könyvében, biblikus törvények, arámiul “deorájtá”. Amit pedig rabbik (később) állítottak, rabbinikus törvénynek nevezzük, arámiul “derábánán”.

Sok a megkülönböztetés és az eltérés, a két parancsolat faj között.

Száfék deorájtá lechumrá – száfék derábánán lekulá¹

Halachikus kétségben; ha valaki bizonytalan abban, hogy tevékenység elvégzése, megengedett-e vagy nem; biblikus törvény fentartásáért, szigorúan kell viselkedni. Ha biblikus törvényt szakítana el, abban az esetben, hogy kétségnek a bűnös opciója válik igazzá, nem végezheti el a kívánt (vagy szükséges) intézkedését.²

Például, ha valaki előtt tojás van, és bizonytalan, ha kóser csirkéből jött vagy nem.³ Ha bizonytalansága abban van, hogy az egyik csirke nem kóser, és esetleg övé a tojás; mivel abban az esetben (hogy ez, a nem kóser csirke tojása), a tojás biblikusan tiltott, tilos kétségesen megenni. De ha a lehetőséges bűn csak rabbinikusan van letíltva; például ha a fenti csirke letiltása, csak rabbinikus, a tojás nincsen letiltva, és meg lehet enni.

Ugyanígy, ha két rabbi között vita van; biblikus törvényben, a szigorúbb véleményt kell követni, rabbinikus törvények fentartásáért pedig nem kell a szigorúbb véleményt követni.⁴

Kol seejno mechujáv bádávár, ejno moci esz horábim jödé chovátám

Van olyan micva, amit az embernek magában kell elvégeznie. De olyan is van, hogy más által teljesítheti. Például; a sófár fújás micva teljesítésére nincsen kötelezve, hogy az ember magában fújja a sófárt, elegendő ha más fújását meghallja. Hasonlóan, a Megila (olvasás) micvájában, elegendő ha más olvasását meghallgatja. De azért, ha más által akarja teljesíteni kötelezettségét, jogosan kell csinálni. Nem mindenki fújhatja a sófárt, és nem mindenki olvashatja a Megilát. Feltételes, hogy az, aki megteszi a cselekvést, szintén köteles. Feltételezve van, hogy az aki a sófárt fújja, önmagában zsidó, és kötelessége sófárt fújni. A Misna, Ros Hásánában (3:8) írja: “Így szól a szabály: aki nem köteles teljesíteni, mások se teljesíthetnek általa”.⁵

Az asztali áldást elmondani az evés után, “biblikus” micva. A misnában (beráchot 3:3) írva van:

“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá és az ételáldás számukra is kötelező.”⁶

Nőnek is kötelező az asztali áldás elmondása, a Talmud⁷ erre azt kérdezi: “násim bbirkát hámázon deorájtá o derábánán?” azaz “nőknek kötelességük az asztali áldásban, biblikus vagy rabbinikus?” Ez miért lényeges? -folytatja a Talmud, mi a halachikus következménye annak, hogy rabbinikus vagy biblikus? Erre a Talmud azt mondja; ha a nőnek is biblikusan kötelező, másnak (vagyis férfinek) is olvashatja. Férfi kötelessége biblikus, és mint a sófár micvájában, más elmondhatja helyében, neki csak meghallgatni kell, és az áment követően elmondani. Ha a nő biblikusan köteles, tőle is meghallgathatja. De ha a nő kötelezettsége csak rabbinikus, a férfinek magában el kell mondanija (vagy más férfitől meghallgathatja). Mint a fenti Misnában; “aki nem köteles teljesíteni, mások se teljesíthetnek általa”, mivel a nő biblikusan nem köteles, nem teljesítheti általa a férfi kötelezettségét, aki biblikusan köteles.

Rabbinikus bűn következménye eltérő a biblikus bűn következményétől:

Pászul leedut derábánán

Aki vétkezik, nem “kóser tanú”. Klaszikus példa erre, a Misna Szánhedrinben (3:3):

“A tanúskodásra alkalmatlan emberek: Aki dobókockával játszik, aki kamatra kölcsönöz, aki galambversenyeket rendez, aki a szombatév termékével kereskedik.”⁸

Ha valaki rabbinikus bűnt követett el, csak rabbinikusan “tréfli” a tanúságtétele,⁹ de ha biblikusan vétkezett, biblikusan sem lehet elfogadni tanúságtételét. Például a Rámbám (válás szabályai 12:17) írja:

“hasonló törvények vonatkoznak arra a személyre is, akire szentírás törvénye a bűn elkövetése miatt kizárt a tanúságból. Ha egy nő nevében tesz tanúvallomást mondván hogy férje meghalt szavát nem fogadják el, ha ezeket a kijelentéseket egy beszélgetés során teszi szavát elfogadják mert nem tekintik egy nem zsidónál kevesebbnek. Ezzel szemben az aki rabbinikus törvényt tagad meg tanúként való szolgálattól tanúvallomást tehet egy nő férjének haláláról.”¹⁰

Nő újraházasodására, szükséges; vagy válási bizonyíték, vagy férjének halálára bizonyíték. A férj halálára elegendő, ha a bizonyíték csak biblikusan “kóser”. Ha olyan tanú alapján tudunk a haláláról, aki csak biblikusan “kóser”, számíthatunk rá, és a nő újraházasodhat. Ha rabbinikusan nem lehet elfogadni tanúságtételét de biblikusan el lehet, lehetővé teszi a nő újraházasodását.¹¹

Kápárá leiszur derábánán

A Netivot Hámispát (Chosen Mispát 234:3) előáll egy innovatív véleménnyel, szerinte; csak olyan véletlenszerű vétkezésre, kell “kápárá” vagyis “engesztelés”, ami biblikus. Rabbinikus bűn, szándéktalan elkövetéséért, nem kell.

Rabbik magyarázták, hogy a biblikusan tiltott dolog, tiltottá válik. Például a disznó hús, mivel biblikusan van letiltva, önmagában “nem kóser”. De a rabbik nem változtathatják az ételt “nem kóserré”, inkább az embernek tiltják az evését. Az étel, nem vál ettől önmagában nem kóserré. Tehát igaz az, hogy az embernek tilos megenni, de az étel nincsen letiltva. Ezek alapján következtetni lehet, hogy a véletlenes fogyasztása nem bűnös.¹²

A rabbik, saját törvényeikre feltételeket és meghatározásokat állítottak. Ez teszi lehetővé, a halachikus eltérést, rabbinikus és biblikus szabályok közt:

Kách hisznu

Amikor “a rabbik” új törvényt állítottak, lehetséges, hogy eleve beírták, hogy más szánhedrin (zsidó bíróság) később megszüntetheti.
Rendszerint, nem lehet megszüntetni korábbi szánhedrin törvényeit. A Misna (Edujot 1:5) mondja:

“Egyik bíróság sem tekinthet el a másik döntésétől, csak akkor, ha számban és bölcsességben felette áll. Ha csak számban vagy csak bölcsességben áll a másik felett, az nem elég, mind számban és mind bölcsességben felette kell álljon.”¹³

A bíróságnak, el kell fogadni, a korábbi rabbik/bíróság állításait. Csak akkor lehet megszüntetni a létező szabályt, ha az új bíróság nagyobb és okosabb mint az, aki eleve létrehozta.¹⁴ De ha eleve beírták az állításba, hogy abban az esetben, hogy szükség lesz megszüntetni, meg lehessen; kisebb és kevésbé eszes bíróság is megtudja.

Askenázi zsidóknál, szokás alapján, a “kitniot” (“hüvelyesek”) fogyasztása,¹⁵ le van tiltva, pészáchkor. Európában a zsidó közösségekben, anyagilag nehéz volt, és meg akarták szüntetni a hagyományt. Rabbik közt nagy és érdekes téma volt, ha lehetséges-e. Az egyik akadálya, a fenti szabály volt. Mivel a tilalmat korábbi rabbik állították, talán nem lehet megszüntetni. Slomo Kluger rabbi érdekes véleményt osztott:¹⁶

Lehetséges, hogy amikor a rabbik létrehozták a szokást, beírták, hogy meg-lehessen szüntetni, ha van rá szükség. Csak akkor nem lehet létező állítást megszüntetni, ha nem volt beírva, a törvény, szabály vagy szokás alapszabályába, megszüntetés lehetősége. Mivel nem tudjuk, ha a “kitniot” tilalmában be volt-e írva , kétséges a megszüntetés. Mivel a “kitniot” tilalma nem biblikus, bizonytalanságból nincsen letiltva.

A “kách hisznu” azaz “ilyen feltétellel állították eleve”, gyakori talmudi fogalom.¹⁷

Több esetben engedékenyebb a szabály, mivel rabbinikus törvényre hat. Például, rabbinikus törvényekben:

Gyerekeket el lehet hinni, és nem kell két kóser tanú¹⁸ (biblikus szabályokkal szemben, ahol nem lehet elhinni, és kötelező a kóser tanú). Előfordul, hogy rabbinikus törvény szakítása engedélyezve van, ha nagyon van rá szükség¹⁹ főleg ha van olyan vélemény, aki eleve megengedi.²⁰ Ha valakit nagyon kényelmetlen helyzetbe rakná rabbinikus tilalom, előfordul, hogy nem kell betartania (mivel csak rabbinikus).²¹

A fentiek csak azért vannak, mert a rabbinikus törvényeket eleve ilyen feltétellel állították.²²

Többféle rabbinikus állítás létezik. Van olyan, amely valaki segítéséért lett állítva. Előfordul a Talmudban, hogy ha valaki nem akarja a “segítséget”, nem kell a szabályt követni.²³ Ez is azért van, mert a szabály csak úgy lett létrehozva, hogy segítsen. Ha valaki nem akarja a segítséget, a rabbik nem kényszerítik.

Kidum

Általában, két micva közötti dilemmában, micvás hierarchiát kell követni:

Ha két micva között választani kell, melyiket csinálja előbb, érvelni lehet, hogy a biblikusat végezze előbb.²⁴

Ugyanígy, ha halálos betegnek azt javasolta az orvos, hogy egyen, és csak nem kóser étel van a közelben; a rabbinikusan tiltott ételt egye eleve, és csak azután egye azt ami biblikusan tiltott.²⁵

Rendszerűen, más tekintetbevételt kell figyelembe venni. Amikor gyakori micva és kevésbé gyakori micva között kell választani; elsőre a gyakori micvát kell csinálni, és az után azt, ami kevésbé gyakori. Például, ünnepi és szombati kidusban, előzetesen a bort áldjuk meg, és csak azután az ünnepet. A Talmud ezt úgy (is) magyarázta, hogy a bor áldása gyakoribb.²⁶

Előfordul, hogy a (fenti) két rangsor, ellentmondó. Például ha valaki kenyeret evett, és mielőtt az asztali áldást elmondaná, mosdóba ment. A kenyér evés után (ha jóllakott), biblikus az áldás, de kevésbé gyakori. Melyik áldást mondja el előbb, a biblikusat, vagy azt, amelyik gyakoribb?²⁷

Én hátzibur jecholin láámod bá

Rabbinikus gzérá vagyis állítás, melyet az emberek eleve nem fogadtak el, érvénytelen, és nem kötelező a megtartása.²⁸ Rabbinikus törvények csak abban az esetben hatnak, ha betartják. Ez a szabály mai napig is valamennyire érvényes, izraeli bíróságokban.²⁹

Ezzel szemben, a biblikus állítást, bár nem fogadták el, érvényes és kötelező.

Hém ámru vöhém ámru

Ugyanígy, rabbik nem vitatkozhatnak a Tórával. Többször előfordul, hogy rabbinikus tilalom engedélyezve van, más, ellentmondó rabbinikus törvény miatt. “Hém ámru vöhém ámru” azaz “ők mondták (hogy le van tiltva), és ők mondták (hogy ebben az esetben nincsen letiltva)”. Biblikus tilalom megszakítását viszont, nem tehetik lehetővé.³⁰

A rabbik vitatkozhatnak e a tórával?

Dávid Szegál rabbinak, “híres” és eredeti véleménye, hogy az ami valami a Tórában kifejezetten megengedett, rabbik nem tilthatják le.³¹

De azért megjelenik az is, hogy a rabbik, biblikus állítást megszüntetnek. Például: ha úgy érzik, hogy egy micva betartása vétséget fog okozni, van olyan hogy megszüntethetik a micvát. Olyan is van, hogy (zsidó) bírósági ítélet, nem a háláchá törvényei szerint van, mert a bíróság úgy érzi, hogy erre az esetre, fontos hogy más büntetés legyen.³²

A rabbik szabályai biblikusan kötőek

A Tórában (Devárim 17:11) írva van:

“a tan szerint, amelyre téged tanítanak, és az ítélet szerint, amelyet kimondanak neked, cselekedjél; ne térj el a szótól, amelyet neked mondanak se jobbra, se balra.”³³

A vers alapján érvelni lehet, hogy a rabbinikus szabályokat biblikusan is be kell tartani. És hogy az összes rabbinikus micva vagy törvény betartása, biblikusan kötelező.³⁴ A rabbinikus állítások még eltérnek a biblikus állításoktól. De (mint említettem) csak azért, mert a rabbik ezekkel a feltételekkel állították törvényeiket, “kách hisznu”.

Jesivában és rabbik közt, ez a klasszikus magyarázat, és a Rámbám híres véleménye.³⁵ De a Rámbán ezzel nem ért egyet; szerinte rabbinikus törvények betartására, csak rabbinikus a kötelesség.³⁶

Érdekes és nagy téma, hogy mennyire biblikus a rabbinikus törvény. Például: van olyan vélemény, hogy aki hanukai gyertyát gyújt, biblikus micvát teljesít.³⁷

Beszélnek arról is, hogy esetleg csak szabályokra és bírósági ítéletekre vonatkozik a vers, de nem szokásokra, vagy ha talán arra is. Például: a kitniot (“hüvelyesek”) fogyasztása pészáchkor, askenázi zsidóknál szokásszerűen tilos. Ha valaki, a szokást elutasítja, és a hagyomány ellenére kitniotot eszik, biblikusan vétkezik, vagy rabbinikusan?³⁸ Hasonlóan, Rábénu Gersom szokásszerűen letiltotta a többnejűséges. Askenázi zsidóknál; mint a kitniot, a többnejűség szokásszerűen le van tiltva (szfárdi zsidóknál, nem volt elfogadva). A fentiek alapján érvelni lehet, hogy a szokás megszakítása, nem csak “szokástalan” vagy “szokatlan”, hanem biblikusan is tilos.³⁹

Tóra derábánán

A Tóra-tanulás, biblikus micva.⁴⁰ Van olyan vélemény, hogy a rabbinikus törvények tanulmánya, csak “rabbinikus Tóra”, és a biblikus törvények tanulmánya, “biblikus Tóra”1.⁴¹ Amikor valaki “rabbinikus Tórát” tanul, csak rabbinikus micvát teljesít. A fentiek alapján, a Rámbám véleményéről következtetni lehet, hogy a rabbinikus törvények, biblikus Tórának számítanak. És a rabbinikus állítások tanulmánya, biblikus Tóra-tanulásnak .

Előfordul, hogy a “derábánán” fogalom, nem szabállyal és törvénnyel kötődik, hanem valami lénnyel; például: kinján vagyis birtokos beszerzési állítás, melyet a rabbik állítottak, kinján derábánánnak azaz rabbinikus kinjánnak nevezik,⁴² hasonlóan, ha valamit (rituálisan) tisztátalannak tartottak, úgy nevezik, hogy “rabbinikus tisztátalanság”,⁴³ hasonlóan “rabbinikus mérték”,⁴⁴ és így tovább.

Mi számít biblikusnak?

Mint emlíettem, ha a rabbik új törvényt vagy ünnepet állítottak, az rabbinikus. Ami a mózes öt könyvében kifejezetten parancsolva van, biblikus. De van olyan is, ami a kettő között van. Például amikor nincsen kiírva a tórában, de következtetni lehet rá, a jud gimel midot sehátóra nidreset báhem (vagyis a “tizenhárom levezetési módszer”, amit háláchá levezetésére használtak) alapján. Az ilyen törvényt általában biblikusnak tekintjük, de van aki a Rámbám véleményéről azt írta, hogy csak rabbinikusnak számít.⁴⁵ De a Rámbám véleményéről is volt aki úgy gondolta, hogy biblikus.⁴⁶

Hasonlóan, léteznek olyan szabályok, melyek nincsenek kiírva a Tórában, de a hagyomány szerint; Isten Mózesnek (Szináj hegyen) elmondta. Ezeket a törvényeket nem rakta be a Tórába, és nem voltak leírva, de át lettek adva a következő generációnak, szóban.⁴⁷ Ezeket a szabályokat, a Misnában és a Talmudban lehet megtalálni. Mivel az Isten állította, biblikus törvényekhez lehet hasonlítani, de azért nem teljesen.⁴⁸

Többször előfordul, hogy szigorítások, melyek általában biblikus törvényekre vonatkozóak, rabbinikus törvényekkel kapcsolatban is be kell tartani.

Deorájszá seniszgálgél lihjot derábánán

Biblikus kétség ami rabbinikus kétséggé válik; például: ha valaki kétségben áll abban, hogy a hús (amit megfőzött), kóser-e vagy nem. Mivel biblikusan van letiltva, kétség esetén sincs engedélyezve. A húst nem eheti, és a tepsit nem használhatja amíg ki nem lett “kóserítva”. Amit huszonnégy órán belül, ebben a tepsiben főz, nem szabad megenni. Amit huszonnégy óra után, meg szabad, mivel az étel a tepsi fallaiban rosszá válik. A nem kóser tepsi, huszonnégy órával a főzés után, biblikusan kóserré válik. Csak rabbinikusan van letíltva. Olyan tepsi, amely csak kétségből lett tiltva, látszólag huszonnégy óra múlva megint kósernek kell hogy legyen; mivel kétségből volt (eleve) letiltva, és most csak rabbinikus lenne a bűn, és (mint említettem) a rabbinikus tilalom kétsége engedélyezve van. A Joszef ibn Lev rabbi erről azt írta,⁴⁹ hogy “biblikus kétség ami rabbinikussé válik”,⁵⁰ szigorúan kezeljük, mintha még biblikus lenne. Más esetben is található olyan, hogy rabbinikus törvény, biblikus következményt visel.⁵¹

Rabbinikus és biblikus állítások korrelációja.

Sokat lehet arról is írni; hogyan kötődnek a rabbinikus állítások a biblikusakhoz. Például: létezhet-e olyan rabbinikus szigorítás, ami már úgyis le van tiltva biblikusan?⁵²

Vagy, ha olyan (rabbinikus) állítás, ami szigorú biblikus törvény fentartásáért van, fontosabb-e és szigorúbb-e mint olyan, ami kevésbé szigorú (biblikus) törvényért lett állítva.⁵³ Sok ilyen kérdés van.⁵⁴

הרבה יש להאריך בעניין זה, דהרמ”א מתיר לקבל תשלום עבור ת”ת דרבנן ואין בזה משום “מה אני חינם” ומזה יש לדייק דאין זה נכלל בת”ת דאורייתא. והירבו האחרונים להשיב על דברי הרמ”א, ומהם שחלקו וכ’ דאסור לקבל מעות עבור ת”ת ואף בדינים דרבנן, ויש שכתבו כדברי הרמ”א אך מ”מ הוי ת”ת דאורייתא, וליישב דברי הרמ”א כ’ תי’ שונים, יש שכתבו דאיסור מה אני חינם לא שייך במצוות דרבנן אף דמקיים ת”ת דאורייתא, ויש שכתבו לחלק ע”פ דברי הגר”ח דהוי תורה דאורייתא אך אין חיוב דאורייתא ללמדה וכמו נשים דלימודם הוי חפצה של לימוד התורה אלא שאין בזה את המצווה דאורייתא של לימוד התורה ויש שכתבו להיפך. ויש שכתבו דבתורה דרבנן אסור ליקח תשלום אבל במלמד הוראה לקיים המצוה אין בזה לימוד התורה דאורייתא, דהוי כמלמד טעמים. וראיתי שיש גם פוסקים דס”ל דאין בזה לימוד התורה דאורייתא, לכאורה בסברא הי’ אפשר לומר דבהגדר ד”חפצה של תורה” אין דיני חנוכה בכלל, ופשוט דאין כל מה שבתלמוד נכלל בגדר זה דאטו כל הרפואה בתלמוד שעליו כ’ הגאון דהעושה כן מתחייב בנפשו הוי חפצה של תורה? אך מ”מ בגדר המצוה דלימוד התורה האריכו האחרונים ביסוד החיוב ויסוד המצוה ואין רצוני לכתוב כאן בענין זה, אך מ”מ האחרונים האריכו דבגדר פר”ו לאחר מתן תורה הוא להמשיך היהדות לדור הבא וע”כ יש שכתבו (וביניהם הגר”י ענגיל ויש שכתבו כן ע”פ הזהר) דמקיים ע”י לימוד התורה, וע”כ אין בזה נפק”מ כלל אי התורה שלומד הוי חפצה של תורה דאורייתא או לאו דמ”מ עוסק בתורה הוא, ועיקר המצוה דלימוד התורה מקיים בזה שעוסק ובפרט מתייגע בתורה. דהנה במצוות ידיעת התורה מחוייב לדעת חפצה של תורה וטעמיה, וכמ”כ באיסור שיכחת התורה יש לעיין אי עובר בתורה דרבנן, אך במצוות ת”ת אין צריך שהתורה תהי’ חפצה של תורה דאורייתא לקיים עצם החיוב. ובפרט יש לחזק זאת דיכול לבטל תורה לעשות צרכיו ואמאי לא יהא ת”ת בדינים דרבנן לכה”פ כצרכיו, וכמ”כ מבטלין ת”ת למקרא מגילה ואף דמגילה נמי תורה דרבנן הוא מ”מ מבטלין תורה בדינים דאורייתא למקרא מגילה פחות בגדר תורה הוי אך מיהו וודאי שאין בזה העדר קיום ת”ת או ח”ו איסור ביטולו. ועפ”ז לגבי ברכה”ת אי הוי דאורייתא והחיוב חל על התורה לא יברך (ולא כמ”ש האחרונים בשם הגר”ח) אך אי החיוב הוי על מצוות ת”ת שפיר יכול לברך. ובאמת אי הברכה חיובו רק מדרבנן אך שפיר הוי רק ת”ת דרבנן לכאורה הוי ממה נפשך בדרבנן דמדאורייתא אינו מחוייב לברך, ומדרבנן הוי חפצה של תורה ואכהמ”ל.↩︎

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
Lásd Szféká Deorájtá & Száfék Derábánán
2
Lásd száfék deorájtá lechumrá – száfék derábánán lekulá
3
Lásd például Sulchán Áruch Jore Dea 86:3 és lásd Táz ott.
4
Lásd, Ávodá Zárá 7a. És lásd Sulchán Áruch Chosen Mispát 25, ez sokkal bonyolultabb mint egy szabály, sok más szabályt is figyelemben kell venni.
5
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-ros-hasana-3
6
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-3
7
Lásd Bráchot 20b.
8
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/a-harom-biro-misna-magyarul-szanhedrin-3
9
Lásd például Sulchán Áruch, Chosen Mispát 34:3.
10
Magyarul itt lehet meghallgatni: https://youtu.be/QC1PEQQmyJg?t=697
11
Lásd mit mondott a Ráv Menáse a Talmudban, Jevamot 25a-b.
12
Lásd például, Sut Torát Cheszed 31:5. És lásd Ászvon Deorájtá 10.
13
A Misna fordítása: https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/tanusagok-misna-magyarul-edujot-1
14
Lásd Dávár Seneeszár B’minján.
15
Erről lásd: https://zsido.com/mi-az-a-kitniot/
16
Chochmát Slomo, Orách Chájim 453:1. És lásd Sut Misptej Uziel, vol. 1, Orách Chájim 14, hogy ilyet ír, de szerinte szokásról nem lehet azt mondani, hogy feltétellel állították.
17
Lásd például Moed Kátán 3b.
18
Lásd például Sulchán Áruch, Chosen Mispát 35.
19
Van az hogy nehéz vagy fáj, és ilyen helyzetbe nem tiltották le “bemákom tzáár lo gázru, lásd erre például a Rámó, Sulchán Áruch, Orách Chájim 317:1.
20
Ha pénzt fog veszíteni, vagy nagy szüksége van rá, egyetérthet kisebbségi véleménnyel bár általába nem követjük azt a véleményt, ha rabbinikus a lehetőséges bűn lásd Sziftej Kohen, Jore Deá 242:68.
21
Bráchot, 19b-től.
22
Az hogy a dillemájában nem kell szigorúan viselkedni az azért van mert eleve ilyen feltétellel állították a tilalmat, lásd például Lechem Misne, Mámrim 1, ugyanígy a többiért lásd például Drásot Hárán 7:
“ונכללו בלאו זה שני דברים, האחד שנצטוינו לילך אחר הסכמתם במה שיסכימו ויכריעו במשפטי התורה, כגון טהור וטמא וחייב ופטור. והשני שלא לסור מהסייגים והתקנות שיתקנו עלינו לעשות סייג לתורה. ולפיכך כל העובר מהשבותין עובר בלא תעשה מן התורה, שנאמר לא תסור. אין הפרש בין המטלטל מחט מחמה לצל בשבת (שבת נז.), או יוצא בסנדל המסומר כמעשה שהיה (שם ס, א), לאוכל חלב (ויקרא ג, יז), ולחורש בשור ובחמור (דברים כב, י). ומה שאומר בגמרא ספיקא דרבנן לקולא, והאמינו הקטנים בשל דבריהם, ולא העמידו דבריהם במקום הפסד ממון ומפני כבוד הבריות ובשמחת יום טוב בהרבה מקומות, כל זה הוא מפני שכך התנו. זהו דעת הרמב”ם ז”ל, וכן כתב מפורש בסוף ספר שופטים.”
Több megkülönböztetés létezik, rabbinikus és biblikus törvények közt, például: ha elkövetett egy biblikus bűnt, a bűn következményei tilosak, tehát ha valaki bűnben sütött vagy főzött, tilos megenni, de ha a bűn amit elkövetet csak rabbinikus volt, akkor meg lehet (ha rabbinikusan nem kóser akkor általában nem szabad megenni, de ha rossz ízű edénybe főzte ami csak rabbinikusan van letíltva, mivel már megfőzte nem kell kidobni és meg lehet enni).
23
Lásd például, Bábá Bátrá 49b.
24
A Yechezkel Landau rabbi pár helyen ilyen véleményt osztott például, Tzion Lönefes Chájó 4b. De azért lásd Sut Sáágász Árje 22, szerinte nem kell biblikus parancsolatot rabbinikus előtt megcsinálni.
25
Juma 83a.
26
Lásd Peszáchim 114a.
27
Lásd Rabbi Ákíva Éger, Sulchán Áruch, Orách Chájim 7.
28
Lásd páldául Rámbám, Mámrim, 2:6.
29
Volt egy híres jogeset, olyan anyával aki gyermekeit megszokta ütni, azt mondta, hogy mivel nem erősen üti, nincsen teljesen letiltva büntetőjogilag. Erről a szabályról (hogy tilos megütni akár lazán a gyereket) azt mondta bíró, hogy attól fél, hogy ez egy olyan szabály amit az emberek nem tudják megtartani, ami aztán érvénytelen. Sokan úgy gondolják, hogy gyermeket úgy kell nevelni. “Az ember mondani fogja, hogy mivel olyan sokan ütik lazábban a gyerekeit, ez egy gezeirá seejn hátzibur jecholin láámod bá.
ע”פ 4596/98 – פלונית נ’ מדינת ישראל [4.2.99, 25.1.00], במסגרת ערעור על פסק דינה של השופטת ס’ רוטלוי, ת.פ. 511/95, אשר נדון בבית המשפט המחוזי בתל אביב-יפו.
Lásd például itt http://www.avantgarden.co.il/88108/%D7%9C%D7%94%D7%9B%D7%95%D7%AA-%D7%99%D7%9C%D7%93%D7%99%D7%9D-%D7%91%D7%A9%D7%9D-%D7%94%D7%AA%D7%A0-%D7%9A
A szabály bíróságba lett hozva, azzal kapcsolatban, hogy terroristáknak testeit vissza kell adni a családnak, és a kovid szabályainál is, lásd például:
https://www.gov.il/BlobFolder/reports/lectures_bibliography/he/mifgashim-mekorot_aviad_hacoen_2.pdf és https://www.daat.ac.il/mishpat-ivri/skirot/skira.asp?id=317
30
Lásd például Ketubot 28a, és Rási ott.
31
Lásd például Táz, Jore Dea 117:1. És lásd Kuntresz “Hátáz Hájáduá” – “a közismert Táz”: https://www.hebrewbooks.org/52069
32
Ezekért lásd például Jevámot 89b-től. Azért teljesen megszüntetni egy micvát nem tudnak, lásd például Ritvó, Ros Hásáná 32. És az előbbi Tázban is. Nem csak a Tóra szabályai betartásáért tudják leszüntetni a micvát, de azért általában olyankor szokták, lásd pldául Gitin 36b, és ott a Rásit, és lásd, Toszfot Bráchot 16a.
33
https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/devarim-mozes-v-konyve/5-softim-16-18-21-9
34
Lásd például, Bráchot 19b, Menáchot 38a, Szuka 46a, Sábát 23a.
35
Lásd például Mámrim 1:1.
36
A Rámbán Széfer Hámicvoton, sores 1.
Fontos említeni, hogy mint mindig, sok vélemény van: van aki azt írja, hogy igazán a Rámbám szerint, nem igazán biblikus parancsolat. Van aki pedig azt gondolja, hogy még a Rámbán szerint is biblikus. Van aki szerint a Rámbám csak olyan rabbinikus szabályokra mondta, hogy biblikusan kötő, ha biblikus parancsolat fenntartására és meghatározására állították. Erről sokat lehet írni és lásd ló tászur. De azért lásd például, Ciunim Látora 10, és lásd https://minchasasher.com/he/shiur/%D7%A4%D7%A8%D7%A9%D7%94-%D7%A9%D7%99%D7%A2%D7%95%D7%A8%D7%99%D7%9D/%D7%9C%D7%90-%D7%AA%D7%A1%D7%95%D7%A8/ Nem csak negatív parancsolat van hanem van pozitív is, például, “áser jomru lechá láászot táásze”, vagy “seál ávichó”, vagy más.
37
Lásd például, Máhárál Miprág, Gvurát Hásem 48 dibur hámátchil Veod. És lásd Dárké Mose, Derech Hákinjánim, 1:4.
38
A Máháril véleménye, hogy a lo tászur a kitniotra is vonatkozik, szerite ha valaki nem tartja meg ezt a szokást, halálbüntetéssel köteleződik. Lásd Szefer Máháril, Háláchot, oldal: 18b, Hilchot Mááchálot Ászurot B’pészách.
39
Ezekre a példákra, lásd például; Sut minchász Elázár vol. 1, 16 dibur hámátchil Ách, és vol. 4, 30. És lásd például Sut Máhárám Sik, Orách Chájim 249. Igazán a Rámbámból is úgy tűnik, hogy a szokás is biblikus.
40
Lásd például, Rámbám, Szefer Hámicvot, Pozitív micvák 11.
41
Rámó, Sulchán Áruch, Jóré Dea 246:5.
42
Lásd például Bábá Kámá 114b. És lásd Piszché Tsuva, Chosen Mispát 201:1. Lásd Kinján derábánán.
43
Lásd például Nidá 4b.
44
Lásd például Toszfot, Pszáchim 49b, Tur, Orách Chájim 186.
45
Igazán úgy tünik a Rámbámból, Szefer Hámitzvot, második “Ikár”.
46
Lásd például, Sziftej Kohen, Chosen Mispát 33:1.
47
Lásd háláchá lmose miszináj.
48
Lásd például, Szdé Chemed, Klolim, Máárechesz 5, Klál 24.
49
Itt: https://hebrewbooks.org/pdfpager.aspx?req=44402&st=&pgnum=211
50
A héberben “rabbinikusnak gurul”.
51
Például, dávár seikró min hátórá, ha valami biblikusan van letiltva de rabbinikus a bűn a szituációban, például nem biblikus mérték vagy mérésben tette úgy hogy csak rabbinikusan van letíltva, lásd például Rámbám, Mikváot 8:6. Ezekkel nem mindenki ért egyet.Van olyan is hogy rabbinikus állításban szigorúan viselkedünk akkor is ha nem viseli biblikus következményeket, ha mondjuk statisztikailag logikusabb hogy nem tilos akkor szigorúbban viselkedünk, lásd chezkát iszur.
52
Bét Háocár, Álef 117.
53
Lásd Ciunim Látora 6.
54
Lásd például, Ciunim Látora 30.

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Derábánán és Deorájtá

Derábánán és Deorájtá

Talmudi Fogalmak Magyarul

Related Posts

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim