בס”ד

Kinján – קנין

Meghatározás:
Tulajdonváltási vagy -beszerzési cselekedet.

Például, ha üzleti alku után a két üzletember kezet fog, akkor már az egyik partner sem tudja kivonni magát, mivel a kézfogással lezárul a tranzakció.

A Talmudban

A kinján szó¹ nem csak tulajdonra vonatkozhat, hanem bármilyen cselekedetre, amivel valamit „megszerzünk”, például: “háisá niknész bislosá deráchim” – a Kidusin traktátus elején ez a szófordulat utal arra, hogy egy férfi háromféle módon vehet feleségül egy nőt. Itt is a kinján szót használják arra hogy, a nő a kinján után “az övé lesz”, azaz ez a szó itt is egy olyan cselekedetet jelöl, aminek a „haszna” valaminek a „megszerzése”.¹ De alapjában véve a kinján ebben az esetben is egy cselekedet, aminek az eredménye megszerzés: meghatározza házasság létrejöttét és kezdőpontját.

A Tórában és Talmudban Bizonyos esetekben a megszerzett tárgyat is a kinján szóval írják le. Például kinján kászpo,² ami fordításban “pénzen szerzett”,³ vagy a kinjáno,⁴ a tulajdona, kánuj,⁵ „megvásárolt”, ill. „a tulajdonában lévő”. További alakok a velikni,⁶ „és vásárolja meg/szerezze be”, ill. „adja el”, kono,⁷ „megvásárolta” vagy „megszerezte”, makni lej⁸ vagy hikna,⁹ „odaadta/ odaadja, odaadni (neki)”.

Az alábbiakban röviden elmagyarázzuk a kinjánokat, de részletesebb információkat a témában a szerző weboldalain is olvashatnak

Kinján chálipin

A kinján chálipin lényege hogy ha két ember egymással elcserél valamit, akkor attól a másodperctől, hogy a kinján végbement, a két tárgy tulajdonjoga a másikra szállt át. Azaz ha az egyikük elviszi az egyik tárgyat, akkor a másik tárgy abban a pillanatban automatikusan a másik tulajdonává válik.

Ezt lehet úgy is meg lehet tenni, hogy egy véletlenszerű tárgyat emelnek fel, és kijelentik, hogy abban a pillanatban megtörtént a csere általi a tulajdonosváltás. Az ilyen kinján chálipint sok esetben kinján szudárként is említik.

Két érdekes dolog mondható el erről a kinjánról:

Amikor valahol csak az van írva, hogy kinján, azonban nincs megemlítve, hogy melyik, akkor általában erről a típusról van szó
A kinján az esetek túlnyomó többségében tárgy vagy ház tulajdonjogának a megszerzésére vonatkozik, a chálipin viszont bármire vonatkozhat.¹⁰ Rámbám szerint¹¹ “ingatlan, rabszolga, állat és minden más mozgatható tárgy (ingóság), azaz minden nikne megszerezhető, chálipin által, (erre mondjak a rabbik azt hogy kinján)”. A chállipin alapvető módja, hogy a vevő egy tetszőleges tárgyat ad az eladónak, majd azt mondja neki: “ezt a tárgyat szerezted meg tőlem, cserébe a házért vagy borért vagy jószágért vagy rabszolgáért, amit/akit nekem eladtál ennyi és ennyi pénzért”. Amint az eladó felemeli a tárgyat, a vevő megszerzi a szóban forgó házat, ingóságot stb., még akkor is ha nem adott érte pénzt.

Kinján mesichá – keszef

A gyakorlatban kétfajta praktikus kinján létezik: amikor valaki pénzt ad valamiért, az egy legitim kinján. Miután a vevő pénzt ad az eladónak az adott tárgyért, az a vevőé lesz, még akkor is, ha a vevő ahhoz hozzá sem nyúl. Ennél a kinjánnál az az érdekes, hogy a vevőnek nem kell kifizetnie a teljes vételárat. Ha akár csak egyetlen perutát (kb. 3 forintnak megfelelő összeg) is ad, akkor az adásvételt képező tárgy az övé lesz, a fennmaradó összeget pedig tartozásként kell számon tartani. A másik gyakori típusú kinján az, amikor két ember egyezséget köt egy áruval kapcsolatban, és a vevő ezt a tárgyat magával viszi. Ilyen esetben az adott tárgy az övé lesz, még akkor is, ha azt még nem fizette ki. Ebben még az is érdekes, hogy nem is kell hogy hazavigye, elég, ha csak kicsit magához húzza, és a tárgy máris az övé lesz. Például ha az eladó és a vevő megegyeznek egy tehén árában, és az áralkut követően a vevő magához húzza a tehenet, akkor ezzel megvalósítja az adásvételt, a tehén az övé lesz, és az eladónak tartozik a tehénnek – az előzően közösen kialkudott – árával. Még egy érdekes dolog van az elhúzás típusú kinjánban, mégpedig az, hogy még az sem szükséges, hogy az állatot fizikaileg húzza magához, elég ha magához szólítja, és az állat emiatt megy oda hozzá – már ez is „magához húzásnak” számít.¹² A kinján keszef tehát olyan kinján, ami azáltal jön létre, hogy az áruért pénzt adnak, a kinján mesichá pedig „odahúzas” révén jön létre.

A Talmudban vita van Rabbi Jochánán és Rés Lákis között.¹³ A két fentebb említett kinján közül az egyik már a bibliai időkben is létezett, a másikat viszont a rabbik határozták meg a későbbiekben. A vita a két rabbi közt abban áll, hogy melyik a biblikus, és melyik a rabbik által meghatározott kinján. Rabbi Jochánán szerint a pénz általi adásvétel a biblikus kijnán, a magához húzás általi pedig a rabbinikus adásvétel. Rés Lákis szerint viszont fordítva: a rabbik határoztákmeg pénzcsere általi adásévételt, a magához húzással történő adásvétel lehetősége pedig kifejezetten meg van említve a Bibliában.

(Kinján) stár

A stár egyfajta szerződéses okirat vagy dokumentum. Írásos formában van, és bizonyítékként szolgál, ill. adható. Kétfajta stár létezik, a stár ráájá és a stár kinján. A stár ráájá egy olyan dokumentum, amelyet bizonyítékként állítanak ki, például egy számla. A kinjánt elvégezték máshogy, és bizonyítékként egy számlát írtak, amivel igazolni lehet, hogy valóban véghez vitték a kinjánt. A stár kinján pedig egy olyan dokumentum, aminek a megírása tulajdonosváltást idéz elő, és amennyiben ez a dokumentum valamely tulajdon megszerzése céljából íródott, akkor egyben a stár kinjánként is funkcionál.¹⁴

A stárnak kinjánként történő alkalmazása ingatlan vagy rabszolga megszerzése esetén használatos, vagy egy házasság létrehozása érdekében, de stárral akár kölcsönt (tartozást) is létre lehet hozni. Tárgyakat, tehát ingóságokat viszont nem lehetséges stár által megszerezni, a rájuk vonatkozó tulajdonjog átszállása ilyen formában nem megoldható.

Kinján cházokó

A kinján cházokó földre (vagyis ingatlanra), továbbá nem zsidó rabszolgákra alkalmazható. Lényegében azt jelenti, hogy ha valaki „mintegy” tulajdonosként cselekekszik a földdel kapcsolatan, tehát olyan munkát végez rajta, amit általában a föld tulajdonosa szokott végezni, akkor ezáltal megszerezheti magának a földet.¹⁵ Például, ha valaki talál egy elhagyott kertet, és elkezdi megművelni, akkor ezáltal a kert az övé lesz. Vagy ha valaki megállapodott abban egy másik személlyel, hogy eladja magát neki rabszolgaként, akkor már azzal a rabszolgájává válik, hogy olyan munkát végez a számára, amit rabszolgák szoktak végezni, például viszi utána a fürdőbe a ruháját.

Kinján ágáv

Ha valaki egyszere árul egy házat és egy tárgyat, akkor a vevőnek mondhatja azt is, hogy a tárgy a házzal együtt lesz az övé. A vevő tehát megszerzi a házat például „pénzbeli” kinján útján, és ezzel a tárgy is automatikusan az övé lesz – ebben az esetben a tárgyat ágáv kinján útján szerezte meg. Nem szükséges, hogy az adott tárgy a házban legyen, lehet akár egy hajón is, de mégis, ha a házzal együtt vette meg ágáv kinján útján, akkor a tárgy is az övé attól a pillanattól fogva, hogy a házat megszerezte a kinjánnal.¹⁶

Kinján chácér

Ha valaki meg akar szerezni egy olyan dolgot, ami már a házában vagy bármilyen őrzött tulajdonában van, akkor nem kell egy kinjánt csinálnia. Önmagában azáltal, hogy az adott dolog a házában van, a kinján már elvégzettnek tekintendő.¹⁷

Például a Misna Bábá Meciában (1:4) ezt olvashatjuk:

Ha valaki azt látja, hogy a földjén emberek valamilyen gazdátlan dolog – például egy beteg lábú őz vagy beteg fiókák – után futnak, és kijelenti, hogy ez az én földem “hozadéka” nekem, akkor az ott talált (állat) az övé.¹⁸

A váláshoz férjnek gettet (válólevelet) kell adnia a feleségének. A zsidó törvények szerint ha a nő ezt a tulajdonába veszi, akkor érvényesen megtörtént “a gettadás”, és ettől a pillanattól fogva a házasok elváltnak számítanak.¹⁹ Vagy például megházasodni eleve csak pénz általi kinjánnal lehet, és amint a pénz a lány birtokába adatik, a férfi és a nő már házasoknak tekintendők.²⁰ A Talmudban az áll, hogy ha egy dolog egy ember tulajdona lett kinjánként, akkor az olyan, mintha az eredeti tulajdonos szívességet tett volna neki mint egy futár vagy küldönc, vagy még inkább olyan, mintha az az ember a saját kezűleg készítette volna el ezt a dolgot.²¹

Kinján jád

A kinján chácérhoz hasonlóan a kinján jád esetén sem kell kinjánt végezni, azaz ha valaki egy olyan dolgot akar meg szerezni, ami már a kezében van. Önmagában az, hogy már a kezében van, kinjánnak számít. A kinján chácér és a kinján jád esetén nem szükséges semmiféle cselekedet végrehajtani – az hogy az adott dolog az ember kezében vagy házában van, már kinján. Hasonló a kinjánhoz az a szabály, miszerint má setáchát jádó sel ádám selo hu, vagyis „ami az ember kezében van, az bizonyosan az övé”.²²

Kinján hágboó

Ha valaki felemel valamit, az is egy jogos kinján, ezt nevezik hágboónak. A hágboó nem vonatkozhat ingatlanra, kizárólag tárgyakat lehet általa megszerezni, ill. a Talmudban le van írva egy olyan eset is, hogy rabszolgára is szert lehet tenni úgy, hogy őt az új tulajdonosa felemeli.²³ Rási szerint három tefáchnyi magasságba (a tefách egy hosszmérték, kb. 8 cm²⁴) kell felemelni, ha a tárgyat annál alacsonyabbra emelik, és az még három tefáchnyira sincs a földtől, akkor az olyan, mintha még mindig a földön lenne, és fel se emelték volna.²⁵ Ha nem emelik fel, akkor pedig nem számít kinjánnak. A Toszafisták szerint viszont jogos kinján akkor is, ha akárcsak egy tefáchnyi magasságba emelik fel. Nagyon különleges ebben a kinjánban, hogy földrajzi behatárolás nélkül érvényes, tehát az ilyen felemelés érvényesnek számít, akárhol is végzik el. Legtöbb kinján viszont csak egy meghatározott helyen érvényes, például van olyan, ami csak a közösség által lakott területen érvényes, vagy pedig éppen azon kívül, de a hágboó mindenhol érvényesnek számít. Egy további érdekes dolog a kiján hágboóval kapcsolatban, hogy nem kell ténylegesen megemelni az adott dolgot, elégendő csak valamilyen módon a megemelését okozni, és ez a megemelés érvényes lesz.²⁶ Például, ha valaki egy elefántot árul, megegyezik a vevővel az árban, majd a vevő a magasba emel egy ételt, hogy az elefánt felugorjon érte, akkor kinjánként ez is érvényes. Ha tehát az elefánt felugrik egy székre, hogy elérje az ételt, akkor ez érvényes felemelés és jogos kinján.

Kinján meszirá

A Misna az állatok megszerzéséről az alábbiakat írja:²⁷ “Nagyméretű háziállatot úgy lehet megvásárolni, hogy azt a vásárló félnek átadják”. A meszirá szó átadást jelent, aminek a meghatározása például ez lehet:²⁸

“Ha megragadja a patájánál, megfogja a sörényét, nyergét, terhét, kötőfékét vagy a nyakában lógó kolompot, “knoó”²⁹ vagyis megszerzi magának az állatot.”

Meszirával nagyméretű háziállatot lehet megszerezni, de pl. hajót is, továbbá sok más dologról is vita folyt az idők során arról, be lehet-e azokat szerezni meszirával.³⁰ Nagy a „vita” Rási és a Toszafisták között abban is, hogy át kell-e adni a vevőnek az adott dolgot, pl. állatot, vagy elég, ha az eladó csak megengedi neki, hogy átvegye, és már az is átadásnak számít. Rási szerint szükséges, hogy az eladó átadja az állatot a vevőnek, viszont a Toszafisták szerint az is elegendő, ha ezt csak megengedi neki, tehát akár úgy is, hogy maga az eladó nincs is jelen az átvételkor, és még ebben az esetben is jogos a meszirá.³¹

Kinján árbá ámosz

A rabbik egy olyan kinjánt is meghatároztak, ami „benne van egy ember négy ámájában” (az ámó egy hosszmérték, kb. fél méternek felel meg, négy ámó tehát kb. két méter).³² Például ha valaki sétál az utcán, és meglát valamit, amire azt mondja, hogy meg akarja szerezni, akkor ha két méteren belül van tőle az adott tárgy, az övé lesz, és más már nem veheti el.³³ Ez a kinján gazdátlan tárgyakra is vonatkozik, továbbá a gett (válólevél) átadás is megtörténhet ezen a módon, tehát a férj kétméteres távolságon belül odadobhatja a gettet a feleségének.³⁴ Rámbám és Ráávád között vita van annak tekintetében, hogy vonatkozik-e a kinján árbá ámosz a gazdátlan tárgyakra is.³⁵

Kinján máámád slostam

Ez a kinján is már rabbinikus kijnán: ha a hitelező egy kölcsönre vonatkozó követelését harmadik szermélyre ruházza át oly módon, hogy mindhárom fél jelen van, és ehhez a beleegyezését adja, akkor a követelés (tartozás) átruházása érvényes. A kinján általában tárgyra vonatkozik, amikor valaki árul egy dolgot, és azt a vevő kijnán által megszerzi. Viszont egy tartozást, ami nem egy fizikai tárgy, nehezebb eladni. Vannak erre is különböző opciók, amikor a tartozás ellenében egy fizikai tárgyat adnak zálogba – például valaki elzálogosítja a házát, és átad a hitelezőnek egy dokumentumot, ami szerint az elveheti a házát, amennyiben nem fizeti meg a tartozását.

De az nem lehetséges, hogy egy tartozást csak úgy minden nélkül át lehessen ruházni valaki másra. Ez az oka annak, hogy a rabbik meghatározták a máámád slostámot. A Talmud (Gitin 14a) szerint, ennek a szabálynak nincs megadott “logikája” vagyis mechanikus magyarázata hogyan üzemel.³⁶

A kinjánt úgy hívják, hogy “máámád slostám” ami azt jelenti, hogy a “a három együttállása”, mivel csak akkor érvényes ha mindhárman ott vannak.

Kinján szitumta – Derech hászochrim

A legtöbb kinján úgy alakult ki, hogy azt valaki meghatározta. Azonban a különböző közösségekben, az ott élő emberek közötti cselekedetekre vonatkozóan mindig vannak a kinjánokkal kapcsolatos eltérő szokások és elfogadott jelentések. Például³⁷ ha egy adásvételről szóló megegyezést követően a felek kezet fognak, akkor ezzel a kézfogással kinjánt végeznek, mivel ez egy elfogadott dolog, hogy az ilyen kinján érvényes és jogos. Soha senki nem állította, hogy kézfogással el lehet adni egy árut, ez csak úgy kialakult az emberek közt. Előfordulhat, hogy az adott közösségbeli szokás nemcsak a kinján módjára vonatkozik, hanem például arra is, hogy vannak olyan dolgok, amelyekre ilyen módon nem lehet szert tenni.³⁸ Viszont ha egy közösségben ezeknek a dolgoknak a megszerzésére is vonatkozik a szokás, akkor ez s kinján szitumta esete. Manapság nagyon gyakran alkalmazott ez a kinján, például amikor interneten vásárolunk valamit vagy kártyával fizetünk, vagy egy lecháimot mondunk az üzletkötést követően – az ilyen üzletkötések a kinján szitumta esetei.

A szitumta szót sokan úgy fordítják magyarra, hogy pecsét, de van, aki még másként. A Talmudban Ráv Papa Rává nevében mondta,³⁹ hogy a szitumta kánjá – „kinjánt végez”, az valamilyen ismerős kinjánra vonatkozik. Fontos megemlíteni, hogy létezik olyan vélemény is, miszerint a szitumta csak egy érem vagy pénz fajta, és ilyen kinján nem is létezik. E szerint a nézet szerint csak az olyan kinján érvényes, amit valaki felállított.⁴⁰

Kinjánt általában csak cselekedettel lehet véghez vinni, nincs sok olyan kinján, ami szóban is elvégezhető.

Kinján odiszá

Ennek a kinjánnak a története nagyon érdekes. A Talmudban⁴¹ olvashatunk egy történetet arról, hogy egy ember a halála előtt oda akarta adni a pénzét fiának, ugyanakkor a pénze valaki másnál volt. A fiú volt halachikusan nem is volt a fia, tehát nem örökölte volna meg a pénzét, ezért az apa azon gondolkodott, van-e valamilyen lehetőség vagy kinján, ami révén a pénzét fiának adhatná. Végül azt tanácsolták neki, hogy mondja azt, hogy ennyi és ennyi pénzzel tartozik a fiának, és akárhol is található a pénze, az fiát illeti meg. Nincs teljes megegyezés abban, hogy ez egy rendes kinján-e, vagy csak tartozást eredményez, és azt sem általánosan elfogadott, ez a szabály bárkire vonatkozhat.⁴² Egyesek szerint az ilyen nyilatkozatnak csak a nyilatkozattevő halála előtt van ilyen hatása, és csak ebben az esetben lehet elfogadni.⁴³ Számos rabbi szerint azonban ez egy rendes kinján.⁴⁴ Az odiszá szó „bevallást” jelent.

Ez a kinján azért hasznos, mert ez alapján tudtak a talmudi idők utáni rabbik tanácsot adni arra vonatkozóan, milyen végrendelettel tudnak a leánygyermekek is részesülni az örökségből, ill. tudtak javasolni erre vonatkozó állandósult eljárásokat. A leánygyermekek öröklésére vonatkozó kinjánt az odisza használata teszi lehetővé. Chátám szófer azt írta,⁴⁵ hogy kizárólag leánygyerekek öröklésével kapcsolatban alkalmazható, ami nagyon fontos dolog, viszont rendes kinjánként használni tilos, mivel hazudni is tilos.

Ámirá legávohá

Ha valaki adományt ad hekdesként (szent adomány, általában a szentély céljaira), akkor nem szükségel elvégeznie a kinjánt, a hekdesre vonatkozó beszéd olyan, mint a cselekedet. Ez a cedákára is vonatkozik. Ha valaki például azt mondja, hogy a régi telefonját egy szegény embernek adja, akkor ezzel a telefonja máris azé a szegény emberé.⁴⁶ Ez a megszerzésre vonatkozó szabály csak a hekdesként nyújtott adományokra vonatkozik – szentély számára, továbbá más, a hekdeshez hasonló tulajdonátruházásra. A rendes tulajdonátruházáshoz viszont cselekedet is szükséges. A Misnában (Kidusin 1:6) olvashatjuk: ámiráto legávohá kimesziráto lehedjot, azaz ”amiről hekdesként beszél, az olyan, mint ha átadná egy embernek”.⁴⁷ Ritvó azt írja, hogy ingatlant hekdesként adományozni beszéd által nem lehet, ahhoz rendes kinján kell.⁴⁸

Devárim hániknim beámirá

A Talmudban le van írva egy olyan szituáció, amikor kimondottan beszéddel lett elvégezve egy kinján. Ha a vőlegény és menyasszony szülei megegyeznek gyermekeik esküvői ajándékára vonatkozóan, akkor ez a szóbeli megegyezés kinjánnak számít.

Ráv Gidel a Ráv nevében mondta:⁴⁹
– Te mennyit adsz a fiadért?
– Ennyit és ennyit, és te mennyit adsz a lányodért?
– Ennyit és ennyit.
Ha a vőlegény és menyasszony összeházasodnak, akkor ezzel kinjánt végeztek. Hen hen devárim hániknin beámirá, azaz „ezek azok a dolgok, amelyek megszerezhetők beszéd által”.

Van olyan is, hogy az az ember, aki megszerez egy tárgyat, nem csinál kinjánt, és a kinjánt egy másik ember végzi el.

Dáász ácheresz mákne

Vannak olyan esetek, amikor valaki nem tud kinjánt csinálni, például egy gyermek nem tud biblikus kinjánt csinálni. Ilyenkor ha valaki ad neki valamit, akkor a kinjánt az az ember végzi el, aki ennek a gyermeknek valamit ad, és ez a gyermek a kinjánért semmit nem tesz.⁵⁰

Zachin leodom seló befonov

Misna Éruvin (7:11):

Az udvar körüli eruvot akkor is elkészítik, ha szándékunkban áll, akkor is ha nem, mert javára ítélik meg az embert, de ellenére nem döntenek a távollétében.⁵¹

Hasonlóan a Gittinben (1:6) ezt olvashatjuk:

Azt mondja valaki, „add át ezt a gettet a feleségemnek, és ezt a szabadságlevelet a rabszolgámnak”, majd meggondolja magát. Rabbi Meir szerint mindkét esetben meggondolhatja magát. A Bölcsek szerint a nőnek adott gett esetén meggondolhatja magát, de a szabadságlevéllel kapcsolatban nem. Az előnyös megítéléshez ugyanis nem szükséges az illető jelenléte, viszont az előnytelenhez igen.

Ha egy emberrel valaki jót cselekszik, akkor ez a jócselekedet jogos és érvényes, még akkor is, ha elvégzésére a jótevő nem kapott engedélyt ettől az embertől. A Talmud erről azt mondja, hogy ha valaki valamit felemel a földről a barátja érdekében, vagy egy szegény ember egy másik szegény ember javára felemel egy ételt, amit ő maga kapott adományként, akkor ez olyan, mintha ezt ezzel a felemeléssel megvette, ill. megszerezte volna a másik ember számára, akkor is, ha annak erről nem is volt tudomása.⁵²

Vannak olyan kinjánok, amelyek speciális környezetben vagy élethelyzetben hasznosak, például:

Kinján kibus

Harc esetére létezik egy újfajta kinján, mégpedig a hódítók kinjánja (kinján kibus).⁵³ Ez egy igen vitatott téma, és nagyon sok rabbinak eltérő a véleménye vele kapcsolatban. A Sulchán áruch hárávban ez van írva:⁵⁴

“De még egy nem zsidó király is, aki meghódítva egy országot megszerzi az országot annak összes folyójával és erdőségével együtt, és ezt az országot eladja vagy elajándékozza az egyik munkásnak, akkor ez egy teljes mértékben érvényes kinján, még akkor is, ha sem a király se a munkás nem csinál kinján cházokót.”

A legelső kinján valószínű a kibus volt, mivel az egész földkerekség Ádámé volt. Arra vonatkozóan, hogy milyen kinjánnal lett az övé, sokféle magyarázat létezik. Az egyik magyarázat, hogy mivel sétált a földön, és nem volt senki, aki harcba szállt volna vele a földért, akkor ez ahhoz hasonló, mint amikor egy háború után a győztes fél birtokba veszi a földet.

Kinján gnéva gzéla, jius

Van olyan eset is, hogy amikor valaki ellop vagy elrabol valamit, akkor ez a tárgy teljesen az övé lesz. Ha valaki ellop valamit, akkor általában az ellopott tárgyat kell visszaadnia, és nem annak az értékét. Ilyenkor félig már az övé, mivel az ő területén van, de a tárgy még az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi. Viszont ha az eredeti tulajdonos közben eladja szóban forgó tárgyat, akkor teljes mértékben a tulajdonává válik. Hasonlóképpen ha alapvetően megváltozik⁵⁵ az ellopott tárgy, akkor teljesen az övé lesz.⁵⁶ Ezzel a kinjánnal kapcsolatban nagyon sok részlet és szabály lett megfogalmazva.

Bia⁵⁷

Vannak dolgok, ill. kapcsolatok, amelyek közösüléssel szerezhetők meg, ill. kezdhetők el. Ilyen pl. a házasság vagy a jibum,⁵⁸ latin nevén levirátus. (Ha valakinek – az ugyanattól az apától származó – fiútestvére gyermek nélkül hal meg, akkor ez az illető köteles feleségül venni testvére özvegyét, hogy „nevet” állítson az elhunytnak (ld. MTörv 25, 5-10). Házasság és jibum tehát nemi közösülés által is létrejöhet. A Talmud azt is tárgyalja, hogy feleségül lehet-e venni nemi közösülés útján egy női rabszolgát vagy sem.⁵⁹ A Talmud Ketubot traktátusa (64a) kimondja, hogy ez a fajta megszerzés csak abban az esetben jöhet szóba, ha az illető férfi saját maga végzi el az adott cselekedetet, arra nem kérhet fel mást maga helyett.

A kinjánokról

Négy típusú kinján létezik:⁶⁰

1) egy ember egy másiknak ad valamit cserébe azért, hogy tőle megszerezzen egy dolgot, ilyen például a kinján keszef, amkor pénzt ad neki egy tárgyért,

2) a tárgy már az azt megszerző birtokában van, vagy a birtokába kerül, például a kinján chácér,

3) a kinján ez eladó és a vevő közti, adásvételre irányuló megállapodás megerősítése, ilyen például kinján szitumta, amikor kézfogással végzik el a kinjánt

4) olyan cselekedetet , amellyel a cselekvő kinyilvánítja, hogy őt illeti meg a megszerzendő tárgy tulajdonjoga, ilyen például a kinján cházokó.

Köszönettel Eszternek, a cikk létrehozására!

A kinján szóról:
קִנְיָן m. (b. h.; קָנָה) 1) purchase, ownership, right of possession. Gitt. 47ᵇ יש ק׳ לנכרי בא”י וכ׳ a gentile has the right of possession in Palestine inasmuch as his produces are exempt from tithes. Ib. קִנְיַן פירות כק׳ הגוף דמי the acquisition of usufruct is like the acquisition of the soil itself (and the Jewish owner of the usufruct has to offer the first fruits as if he were the owner of the land). Gitt. I, 6 מפני שהוא קִנְיָנוֹ (Y. ed. קִנְיָינוֹ) because he (the slave) is his property. Esth. R. introd. (ref. to Lev. XXV, 45) אתם יש לכם ק׳ וכ׳ you have the right of possession (of slaves) of the nations, but the nations have no right of possession of you, v. קָנָה; a. fr. —2) property, esp. cattle. Num. R. s. 22 הפרישו … בשביל קִנְיָנָם they separated themselves from their brethren for the sake of their cattle; a. e. —3) affirmation, making sure; symbolical form of making an agreement binding, by handing over an object from one to the other of the contracting parties (v. קָנָה 2). B. Bath. 40ᵃ ק׳ בפני שנים ואינו … כתיבו an agreement by symbol is made in the presence of two (forming a court), nor is it then necessary to say, ‘write’, i.e. a document is made out without special authorization. Ib. סתם ק׳ לכתיבה עומד an agreement by symbol, unless otherwise stipulated, is intended to be written out. Ib. 3ᵃ ק׳ דברים בעלמא חוא it is merely an agreement on words (no transfer of a tangible object being agreed upon); a. fr.—Pl. קִנְיָנִים, קִנְיָנִין, קִנְיָי׳. Pes. 87ᵇ אחד מארבעה ק׳ שקניתי בעולמי one of the four possessions which I own in my world. Sifré Deut. 309 (ref. to Deut. XXXII, 6) ק׳ אתם לי וכ׳ (not זקנים) you are to me an acquired property, and not an inheritance. Ab. ch. VI; a. e. ↩︎

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
A magyar misnában: A nőt háromféle módon „vásárolják”, és a nő az (eljegyzéstől) kétféle módon váltja meg magát. (Megvásárolható) pénzzel, írásos kötelezvénnyel vagy közösüléssel.
2
Mózes harmadik könyve 22:11.
3
https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/vajikra-mozes-iii-konyve/8-emor-21-24-23
4
Lásd például misna gitin 1:6.
5
Lásd például a talmud bábá kámá 113b.
6
Lásd például bábá meciá 47a
7
Lásd például (mózes első könyve 39:1), gitin 23b.
8
Lásd például bábá meciá 33b.
9
Lásd például gitin 13b.
10
Azért ennek is megvannak a határai, lásd kinján chálipil.
11
Kinján könyve, árulás szabályai 5:5.
12
Lásd kiduin 22b.
13
Bábá metziá 47b
14
Lád például kidusin 26a.
15
Lásd kidusin 26a.
16
Lásd kidusin 26a-tól.
17
Olvass erről https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_1/?pg=407&layout=s
18
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/pereskedni-egy-allaton-misna-magyarul-bava-mecia-1
19
Lásd gittin 77a-tól.
20
Lásd kidusin 8b.
21
Lásd Bábá Meciá 10b-tól.
22
Lásd például toszfot Bábá Meciá 2a.
23
Lásd kidusin 22b.
24
Ez csak egy vélemény szerint van, lásd Tefách.
25
Erre a vitára lásd rási és toszfot kidusin 26a.
26
Lásd toszfot kidusin 26a.
27
Kidusin 1:4.
28
Bábá Bátrá 75b-től, Kidusin 22b.
29
A héber kinján szóból.
30
Ilyenekre példák, egy “stár”t átadni ha lehet e meszirával, például ha valaki tatozik valakivel pénzel és a tartozott személy átadja a tartozási dokumentumot másnak, ha ez jogos kinján e és most az új dokumentum tulajdonoshoz tartozik, vagy ha egy gettet állaton írja és az állatot átadja a feleségének, ha ez jogos válás e?
31
Lásd kidusin 25b és bábá bátrá 75b rási toszfot és rásbámban.
32
Bábá Meciá 10a-tól.
33
Olvass erről https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_1/?pg=407&layout=s
34
Gitin 78b-től.
35
Kinján könyve, zechijá umátáná 4:9.
36
Ok a kinján létezésére van, csak a “hogy működik” nincs meg, lásd például a toszfotot ott.
37
Lásd ros bábá mecián 74a-ra.
38
Lásd például a shut chátám szofer, chosen mispát 66 hogy ezt írja. De igazán ez egy nagy vita lásd például a pitchey tesuva 201:1.
39
Bábá meciá 74a.
40
A fordításokra és a véleményekre lásd például a sita mekubetzet, Bábá Meciá 74a.
41
Bábá bátrá 149a.
42
Például, Ritvó bábá meciá 46b.
43
Például, széfer háitur 5.
44
Ez a tosszfot híres véleménye, lásd például ketzot háchosen 40:1, nodá bijehuda 1 chosen mispát 30.
45
Shut Chátám Szófer, Even Háezer 1, 147.
46
Azt hogy a tzedákára is mondjuk hogy beszéddel elvégezheti a kinjánt lásd sulchán áruch yoré déá 258:13. De azért van aki ezzel vitatkozik.
47
A magyar misnában így van: “de lényegében a Szentély által vásárolt (pl. áldozati állat) egyezhet a közönséges ember számára juttatott csereeszközzel.” https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-kidusin-1.
48
Kidusin 27a.
49
Moéd Kátán 18b, Ketubot 102a, Kidusin 9b. Jeruzálem Talmud Ketubot 5:1
50
Lásd Gitin 64b, Toszfot.
51
Mivel az éruv segít az embernek, nem kell megkérdezni és engedélyt kérni.
52
Bábá Meciá 8a végén két vélemény van ebben, az egyik vélemény szerint: lehet kinjánt csinálni másért, a másik vélemény szerint pedig nem lehet, de ha valaki magának be tud valamit szerezni, akkor ha felemeli a tárgyat mivel magának be tudja szerezni a barátjának is érvényes ha neki szerezi be.
53
Lásd például ritvó bábá meciá 73, rási és toszfot gitin 37b-tól.
54
Sulchán áruch háráv, vol. 6 hefker szabályai 3.
55
Sok más fajta változás van, például ha egy borjú tehénné változik, vagy fából asztalt csinált.
56
Lásd bábá kámá 66a. És lásd Rámbám, A házasság szabályai – 5:7. https://youtu.be/75dCOftyy24?t=433
57
A bia szó a bejövetet jelenti, általába jelentheti a közösülést vagy a szentélybe belépést.
58
Misna kidusin 1:1.
59
Kidusin 22b.
60
Lásd minchát asér bábá átrá 48.

Olvass!

1. Talmudi Fogalmak

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Kinjánim

Talmudi Fogalmak Magyarul

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim