בס”ד

Aki adósságot törleszt a hetedik évben, a bölcsek kedvelik őt. Aki betért embertől vesz kölcsönt, a kölcsönt nem kell visszatéríteni a fiainak [ha a prozelita meghalt]. Ha mégis visszatéríti, az a bölcseknek tetsző dolog. Minden ingóságot „húzással” (héb. mesichá) vesznek.¹ Aki betartja adott szavát, az a bölcseknek tetsző ember.
– Misna Sviit 10:9²

Ruách cháchámim – רוח חכמים

“Ruách cháchámim noche méhem” vagy “Én ruách cháchámim noche méhem” azaz a bölcsek szelleme az ilyen embertől boldog vagy nem boldog. Ennek a kijelentésnek jónéhány magyarázata lehet, az általam ismert leggyakoribb,³ ha az egyén helytelenül cselekedett, a bölcsek egyet nem értését váltja ki, így azok szelleme nem nyugodt (boldog) és fordítva. De eltérő értelmezése is lehet.⁴ Például; van aki úgy magyarázza,⁵ hogy az ember önmaga nem boldog, mert saját lelkiségét (a mindenkiben ott rejlő bölcsességet) megsértette.⁶

Ruách cháchámim noche méhem

Sviit:

Szó szerint: hetedik. A hétéves smitáciklus hetedik és egyben utolsó éve. Az első ilyen ciklus azt követően kezdődött el, hogy Jósuá meghódította Kánaán földjét. A sviit smitá néven is ismert, ami szó szerint annyit jelent, hogy “elhagyás”, “elengedés”, “mentesítés”. A sviit törvényeinek a Tóra az alapja (3Mózes 25:1-7.; 5Mózes 15:1-6.), de a legtöbb vallási szaktekintély azt tartja, hogy a sviit tórái parancsolata alkalmazhatóságának körülményei jelenleg nem állnak fenn, és jelenlegi megtartása rabbinikus rendelkezésen alapul. A kifejezetten erre az évre vonatkozó szabályok két kategóriába sorolhatók: 1. smitát kárká…
2. smitát kszáfim – a “készpénz tartozások hatálytalanítása”. Minden olyan kinnlevőség, amellyel tartozunk egymásnak, a hetedik év utolsó napján elengedésre kerül.⁷

Arról “aki (mégis) adósságot törleszt” bár nem kell (mivel véget ért a hetedik év, és “Minden olyan kinnlevőség, amellyel tartozunk egymásnak, a hetedik év utolsó napján elengedésre kerül”), írva van; “ruách cháchámim nochá mimeno” azaz a bölcsek szelleme az ilyen embertől boldog.

Hasonlóan;

A tórái törvény szerint “a betért olyan, mint az újszülött gyermek.” Úgy kell tekinteni rá, mint akinek nincs semmiféle kötődése természetes szüleihez, vagy rokonaihoz. Ennek ellenére a Bölcsek megtiltották a betérteknek, hogy olyan rokonaikkal kössenek házasságot, akik korábban maguk is betértek. És engedélyezték a betérteknek, hogy megörökölték nem-zsidó apjuk birtokát.⁸

Ezek alapján, ha valaki “betért embertől vesz kölcsönt, a kölcsönt nem kell visszatéríteni a fiainak” mivel a Tóra nem tekinti őket a fiainak. De “ha mégis visszatéríti”, szintén “ruách cháchámim nochá mimeno”; “a bölcseknek tetsző dolog.”

Hasonlóan; a jeruzsálemi Talmudban (Sviit 10:4) írva van, hogy aki olyan embertől vesz kölcsönt, akinek az egyetlen rokona az anyja, “nem kell visszatéríteni az anyjának”, de “ha mégis visszatéríti” ruách cháchámim nochá hémenu (ami nagyjából azonos a “mimenu”-val).

A Misna harmadik példát hoz:⁹

Minden ember tartozik állni a szavát, ha nem is adott még pénzt, ha nem is jelölte meg az árut és nem is lett még teljessé a vétel, de ha az árban megegyeztek, nincs joga egyiknek sem visszalépni, és aki visszalép, akár a vevő, akár az eladó, megbízhatatlan ember, nem kedves a bölcsek szellemének, mert zsidó embernek illik állni a szavát…¹⁰

Én ruách cháchámim noche méhem

Fordítva is van:

“…Aki betartja adott szavát, az a bölcseknek tetsző ember.” Hasonlóan a Talmud azt mondta; ha valaki nem tartja be a szavát (és meggondolja magát) az a bölcseknek nem tetsző ember.¹¹

Itt is a fenti kifejezést használta a Talmud.

Hasonlóan; “Ha valaki örökségét idegennek ajándékozza (írásban) és ebből gyerekeit kihagyja, rendelkezése érvényes, de a Bölcsek szerint nem helyes.” a héberben szintén “én ruách cháchámim nochá hémenu”.¹²

Hasonlóan; ha egy tolvaj vissza akar térni az erkölcshöz¹³, vissza kell adnia amit ellopott, de arról aki elfogadja az van írva; “én ruách cháchámim nochá hémenu”.¹⁴
A Talmud (Bábá Kámá 94b) történetet mesél, valakiről aki tsuvát akart csinálni (vissza akart térni), és a felesége azt mondta neki; “ha visszatérsz, még az öv (amely rajta volt) sem a tiéd”. Meggondolta magát és nem csinált tsuvát. Emiatt mondták, hogy ne vegyük vissza az olyan tárgyat, amelyet elloptak, ha a tolvaj tsuvát akar csinálni.

Hasonlóan, más helyzetről is a fenti történet miatt azt mondták (hogy én ruách cháchámim noche hémenu):

Ribit kcucá – Szó szerint: rögzített kamat. Amikor a fizetendő kamat előre meg van szabva, és az teljesen független a későbbi eseményéktől – vagyis vagy rögzített összeg, vagy csak az idő múlásától függ -, akkor ribit kcucá-nak nevezik. Ez a kamat egyetlen olyan formája, amelyet tórái törvény tilt. A ribit kcucá-t vissza kell adni a kölcsönvevőnek, aki azt korábban kifizette…¹⁵

A rabbik azt mondták olyanról, aki elfogadja a ribit visszaadását, olyan embertől aki abból élt,¹⁶ az “én ruách cháchámim nochá hémenu”.

Az egyén saját pénzét ajándékozhatja annak, akinek csak szeretné, még akkor is, ha a fia nem fog örökölni, és ezzel elkerülte az öröklés micváját. Ezt törvényszerűen és jogosan teheti. Ugyanígy, ha valakitől loptak, az illető jogosan követelheti vissza az ellopott értéket, és ha valaki helytelenül fizetett kamatot, szintén jogosan igényelheti vissza azt. De stabil és erős társadalom létrehozásához elengedhetetlen, hogy kultúrától és társadalomtól függő normák, és elfogadott és elfogadhatatlan viselkedési szabályok alakuljanak.

Bár alapvetően nem erkölcstelen és nincs tiltva,¹⁷ a társadalomnak és vezetőinek ezeket a normákat kell létrehozniuk.

Midrásban és Talmudban hasonló “ruách hcáchámim”

Hasonlóan de kicsit eltérő módon is megtalálható a kifejezés:

Nidá – Menstruáló nő. 1. A rituális tisztaság törvényeivel kapcsolatban: A tórai törvény szerint a nő a menstruációs vérzésének kezdetétől hét napon át számít rituálisan tisztátalannak…
2. A tiltott nemi kapcsolatok törvényeivel kapcsolatban: Tilos közösülni nidá-val mindaddig, amíg az meg nem tisztult.¹⁸

Ávot Drábi Nátánban (2:1) írva van:

…ezért mondták: (olyan feleség) aki nem teszi magát vonzóvá (amíg nidá), ruách cháchámim noche hémená (a bölcsek szelleme elégedett vele), és aki feldíszíti magát (hogy vonzó legyen), én ruách cháchámim nochá hémená (azzal nem).

A férj természetesen nem mondhatja feleségének, hogy “ne díszítsd fel magad”, “ne legyél vonzó”, és különösen nem mondhatják a bölcsek.¹⁹ Ugyanakkor érthető, hogy bár a nő öltözhet úgy, amikor nidá, mint ahogyan öltözik, amikor nem nidá, ennek negatív következményei lehetnek. Ráadásul a bölcsek nem tudják, hogy a nő hogyan öltözik otthon, és a szellemük nem változik ettől, de a “ruách cháchámim noche hémená” kifejezés mégis utalhat rá, mivel csak azt jelenti, hogy bár a cselekvés megengedett, ne tegye. Az ilyen cselekedetek meghatározására és konkrét erkölcsi rangjára utal, mint amelyek megengedettek, de nem segítők, és amelyek akadályozhatják a pozitív élet fenntartását (vagy fordítva).

A Sulchán Áruch azt írja,²⁰ hogy nagy nehezmények árán engedték meg, hogy szépen felöltözzön és feldíszítse magát (a nő) amíg nidá; hogy közömbös legyen a férje számára.

A Cemách Cedek arra következtetett ebből,²¹ hogy bár megengedett (sőt, ajánlott is), hogy a nő feldíszítse magát (amíg nidá), csak annyira tegye, amennyire szükséges, és ne vigye túlzásba. Szintén, bár fontosnak tartják, hogy a nő díszítse magát, ugyanakkor felismerik, hogy ennek negatív következményei lehetnek, ezért fontos, hogy ne tegye ezt túlságosan.²² Látható, hogy a “ruách cháchámim” nem fekete fehér.

Hasonlóan:

A “chászidok” szelleme nem volt boldog olyan embertől, aki szombaton kígyót és skorpiót ölt, míg a bölcsek szelleme, a chászidok eféle hozzáállásától nem volt boldog.²³ Bár jelenleg nem ölnek meg senkit, később, ha dühösek lesznek, megtörténhet.²⁴

Ez nem csak a szombati tevékenységekkel kapcsolatos eltérés lehet, hanem általános gondolkodási különbség is, amely a kígyó-ölésről szól. [Például, mivel olyan sok kígyó van, az egyetlen kígyó megölése nem feltétlenül segít; felmerül a kérdés, hogy etikátlan-e (és nem is segítő) megölni egy kígyót, vagy inkább megmenteni attól.]²⁵

A fenti példákban két dolog közös; 1) hogy jogosan meg lehet tenni, azt amelytől a bölcsek szelleme nem boldog,²⁶ és 2) nem szolgálja a jövő érdekét.
Fontos lenne, hogy a társadalom olyan normákat alakítson ki, amelyeket közösségi nyomás révén erősítenek meg, és nem kizárólag jogi szabályozás révén.

A törvény szigorú betartása és az engedélyezett tevékenységek végrehajtása bár nem megfelelő és nem előnyös, mégsem tiltott. Az ilyen cselekedetekre több negatív kifejezés létezik.

“Ami tilos, az tilos. Ami meg van engedve, az se kötelező!”²⁷

Návál birsut hátórá:

A Tórában azt olvassuk: „Szentek legyetek, mert szent vagyok Én, az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (3Mózes 19:2.) Nachmanidész (1194–1270) felteszi a kérdést, hogy mire vonatkozik ez a parancsolat, mi az újítás ebben? Ha csak arra vonatkozik, hogy legyél szent azáltal, hogy betartod a micvákat, akkor abban semmi új utasítás nincs, ezt már megtanultuk, felesleges ez a mondat. Nachmanidész magyarázata szerint arról van szó, hogy ha valaki betartja a parancsolatokat, de nem tart mértéket, akkor „lehet, hogy undorítóvá válik a Tóra engedélyével (návál birsut háTorá).”²⁸

Számos olyan megengedett cselekedet létezik, amelyeket nem illik megtenni, a Rámbán példái közt; ha valaki (több) feleséggel állandóan közösül, sok bort iszik és mindig húst eszik, bár nincs konkrétan tiltó törvény erre vonatkozóan, mégsem helyénvaló:

…idézi Nachmanidést, a középkori nagy exegétát (Mose ben Náchmán), aki azt mondta, hogy ha valaki szombaton, a lakásában, nehéz csomagokat cipel egyik szobából a másikba (ami a Halacha szerint megengedett), az nem más, mint egy “gazember a Tóra engedélyével” (Návál birsut Hátórá).²⁹

A Smuel Bornstein rabbi azt mondta,³⁰ hogy nem csak a törvényt magát kell ismerni, hanem a törvény belső részét is meg kell “hallani” (érteni), és a Tóra “szándékát” és “célját” kell alapul venni, hogy megértsük, mit igényel tőlünk a Tóra. Hasonlóan ahhoz, amit a Rámbán magyarázott…

Hasonlóan, ha valaki kihasználja a sviit (kölcsönzési) szabályait annak érdekében, hogy elkerülje kötelességét a kölcsönt visszafizetni, az menável birsut hátorá.³¹

A túlzott dekoráció is lehet “návál birsut hátorá”. A Yehuda Henkin rabbi azt írta³² az olyan nőről, aki (bár nem is nidá), mégis “túl díszíti magát”, hogy az “návál birsut hátorá”. Hasonlóan többször volt olyan étteremben vagy “buliban”, ahol a hús “glát kóser” (nagyon szigorúan kóser), de a dekoráció túlzás volt. Arról írt, hogy bár nincsen tiltva, ez “návál birsut hátorá”. Azonban nem nyomtatták ki, hogy “ne sértse meg az olvasót”.

Ruách cháchámim evoluciója

A ruách cháchámim nochá kijelentésnek háláchikus jellemzői is vannak.³³

Hasonlóan, a fontosságát megtalálhatjuk a halál előtti³⁴ ‘jelekben’ is; ha ‘ruách cháchámim noche hémenu’, az jó jelnek számít számára, és ha nem, akkor pedig rossz jel.³⁵

Ugyanígy írva van arról, akitől a rabbik szelleme boldog, hogy az “ben olám hábá” azaz érdemes a túlvilági életre.³⁶

A ruách cháchámim nochá kifejezést későbbi rabbik is használták.³⁷

Ha valaki véletlenszerűen vállalja fel, hogy előimádkozó lesz, anélkül hogy beavatnák vagy engedélyt kérne, ez nem helyes, mert ha a közösség egyik tagja elutasítja ezt a döntést, akkor érvénytelenítheti az előimádkozását. Erről az előimádkozóról is megtalálható a fenti kifejezés (én ruách cháchámim nochá hémenu).³⁸

Sőt jesivai-beszédben is megtalálható a kijelentés.³⁹

Kánáim pogim bo

Szó szerint: a hitbuzgók megtámadhatják őt. Van egy sor olyan bűn, amelyért a Tóra nem rendel el bíróság által kiszabott halálbüntetést. Mindazonáltal, ha egy “hitbuzgó személy” (kánáj) rajtakap egy egyént, amint épp elköveti e bűnök valamelyikét, megölheti őt. E bűnök a következők:… nyilvános közösülés arámita nővel (bőéi árámit)… Ha egy “hitbuzgó személy” szemtanúja volt a fentebb említett bűnök valamelyikének, és elment, hogy kikérje egy bíróság tanácsát, a bíróság nem javasolhatta neki azt, hogy végezzen a törvénysértővel. Tehát a “hitbuzgó személy” csak akkor ölhette meg a törvénysértőt, ha ezt a törvénysértés aktusa közben cselekedte meg.⁴⁰

A Tórában a Pinchász egy “hitbuzgó személy” volt. Megölt valakit, mert arámita nővel közösült. Az van írva róla,⁴¹ hogy a cselekvése, a rabbik akarata ellen volt. Ettől sem volt a bölcsek szelleme boldog.⁴² Sőt ráadásul a Talmud azt mondja, hogy bár a háláchá szerint úgy kell tenni, rabbi ne ajánlja, héberül “háláchá vöén morim kén”.⁴³

Az emberek/társaság ruáchja nochá

A Misna, Pirké Ávotban (3:10) írja:

Akiben az embereknek kedvük telik, abban Istennek is kedve telik. Akiben pedig az embereknek nem telik kedvük, abban Istennek sem telik kedve.⁴⁴

Héberben itt szintén a “ruách” szót használja, de itt nem a bölcsek “ruách”-járól van szó. A Misna arról beszél, hogy a társadalom “ruách”-ja és az Istené összefügghetnek. Ha a társadalom “ruách”-ja “nochá hémenu”, akkor az Övé is.

Az erkölcsi megközelítés, miszerint fontos a társadalomnak megfelelni, máshol is előfordul. Például a Talmudban (Jumá 86a) az Ábájé érdekesen fordította a tórai verset/szöveget “veáhávtá et háshem elokéchá” (azaz “Szeresd hát az Örökkévalót, a te Istenedet”) így: “Okozd, hogy mások szeressék az Istent.”

Ha valaki tanul (bölcs emberre vagy rabbira vonatkozik), és üzleti ügyeiben kellemes a többi emberrel… De ha tanul, és üzleti gyakorlatát nem végzi hűségesen, és nem viselkedik kedvesen másokkal, az emberek azt mondják… Látod, milyen pusztítóak a tettei, és milyen csúnya az útja. A vers⁴⁵ azt mondja: „Hiszen azt mondják róluk: Ez az Úr népe, mégis ki kellett menniük az ő földjükről.”

A Rásás⁴⁶ úgy magyarázta a fenti verset (“Ez az Úr népe, mégis ki kellett az ő földjéről menniük”), hogy ha valaki sok Tórát tanult, de kilép a társadalmi normákból és erkölcsi cselekvésből, azaz “kiment a földjéből”, akkor azt fogják mondani róla, hogy “Ez az Isten népe, mégis ki kellett mennie az ő földjéről” (az erkölcsi és társadalmi illősség földjéről).

Naphtali Hirz Wessely (Jejn Lövánon 3:10) azt mondta, hogy a Tálmid Cháchám, aki bár vallásos életet él,⁴⁷ ha a társadalomban nem elfogadott, annak a Tórája és “ávodája” (vallásos igyekezete) teljesen lényegtelen; “énám klum”, azaz semminek sem számítanak.

Véleményem szerint, hasonlóan, amikor a bölcseknek szelleme boldog vagy nem boldog valamilyen viselkedéssel és tulajdonsággal, valamilyen társadalmi kötelességet hoz létre, nem pedig törvényi szabályt:⁴⁸

Vannak olyan törvények, amelyek az erkölcsi normákra épülnek, például az ölés vagy lopás tilalma, más esetekben a helytelen cselekedetek nem feltétlenül az erkölcsi vagy etikai megfontolások miatt szigorítottak, hanem inkább a társadalmi normák vagy elvárások miatt. Az embert kizárni a saját tulajdonából nemcsak jogellenes, hanem erkölcstelen is; az ember jogában áll azt tenni a tulajdonával, amit csak kíván. Azonban ha valaki kizárja a fiát az örökségből, anélkül, hogy törvényt sértene, az lehet bár nem bűn, de helytelen cselekedet. Hasonlóan, nem lehet kényszeríteni a nőket arra, hogy ne öltözzenek szépen, amikor nem közösülhetnek férjükkel, de társadalmi normák lehetnek, amelyekre figyelemmel kell lenni, és így tovább.

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
A vásárlás jelképes módja: a vásárolt dolgot, maga felé húzza.
2
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-sviit-10.
3
Lásd például Meirát Énájim, Chosen Mispát 282:2, és Rásbám, Bábá Bátrá 133b, és Rási, Sábát 121b.
4
Lásd páldául; Meirát Énájim, Chosen Mispát 127:3. Az összes magyarázatára lásd: Enciklopédia Tálmudit; én ruaách cháchámim. Mivel (mint említeni fogom hamarosan lábjegyzetben) nem az összes “ruách cháchámim” egy szinten engedélyezettek, talán egy kifejezés egy specifikus példára vonatkozik.
5
Mlechet slomo, Sviit 10:9, dibur hámátchil ruách, és lásd Meirát Énájim, Chosen Mispát 366:3, és Toszfot Jom Tov, Ávot 3:10.
6
Van aki úgy magyarázza, hogy a rabbik nem fogják viszonozni az illető kérését (Rási, Kidusin 17b).
7
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=449&layout=s
8
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=322&layout=s
9
Lásd; Mechuszár ámáná, és lásd Pniné Háláchá Peninei Halakhah, Likutim II 2:9, hogy ez megvédi az emberi tulajdonságot.
10
https://zsido.com/fejezetek/az-adas-veves-szabalyai/
11
https://www.talmudinfo.hu/mi-sepora/#mochuszar-amana-bekezdes-mi-sepora
12
Az azért is van mert kikerüli a micvát, lásd Rásbám, Bábá Bátrá 133b. Ezzel lehetőégesen kapcsolatos megértése a “ruách cháchámim”-nak lásd például; Melámed Lehoil Vol. 2, 47. És lásd Széfer Hátásbéc, Vol III 3. És lásd Enciklopédia Tálmudit, én ruách cháchámim, lábjegyzet 17, hogy talán ebben lehet bűn.
13
Szintén a valláshoz.
14
Bábá Kámá 94b. És lásd Sulchán Áruch 366:1, hogy ha még megvan az ellopott tárgy akkor el lehet fogadni (ugyanígy kamattal; lásd Sulchán Áruch, Joré Deá 161). És lásd a Rámbámot (gzélá váávédá 1:13) És a Szmet (366:3), hogy azt írják hogy a rabbik “tákáná”t állítottak hogy ne vegyük vissza.
15
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=430&layout=s
16
Lásd például; Sut Hárivás 417.
17
Lásd például; Ben Jehojádá, Jomá 38a, hogy még rásá sem, mivel nem követett bűnt. Erre sok forrás van és lásd Ór Hácáfun, Börésit XXXVI, és lásd Bét Joszef, Chosen Mispát 127:2, a Nmuké Joszef nevében, és Toszfot Jom Tov, Sviit 10:9:2. De lásd (például) Szdé Chemed máárechet álef 22 én ruách cháchámim és máárechet lámed, 3 második bekezdés, és Ros Dávid (Chidá), Pinchász, ez nem teljesen egyértelmű, de az én véleményemben, nem az összes “ruách cháchámim” egy szintű, és van olyan amelyben van valami tilalom-faj és van amelyben az sincs, de a lényegében, konkrét letiltás mindenképpen nincs.
18
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=409&layout=s
19
Természetesen, ha a cniut szabályai alapján öltözik.
20
Joré Deá 195:9, a Talmud (Sábát 64b) alapján.
21
Piszké Dinim, Joré Deá 195:9.
22
És lásd mit hozok később návál birsut hátorá alatt, hogy bár nem nidá, ne díszítse magát túlságosan.
23
Sábát 121b.
24
Rási, Sábát 121b.
25
Lásd például https://asif.co.il/wpfb-file/%D7%A2%D7%9C-%D7%97%D7%A1%D7%99%D7%93%D7%99%D7%9D-%D7%95%D7%A2%D7%9C-%D7%A0%D7%97%D7%A9%D7%99%D7%9D-%D7%A2%D7%99%D7%95%D7%9F-%D7%91%D7%A1%D7%95%D7%92%D7%99%D7%99%D7%AA-%D7%94%D7%A8%D7%99%D7%92%D7%AA/
26
Sok forrás van erre, lásd például; Ben Jehojádá, Jomá 38a, és lásd amit (korábbi lábjegyzetben) hoztunk a Chidá nevében, és hogy szerintem nem az összes “ruách cháchámim” egyformán engedélyezett.
27
Hájom jom 2ádár 25. És lásd; https://zsido.com/fejezetek/bun-e-habzsolas/
28
https://zsido.com/fejezetek/bun-e-habzsolas/
29
https://www.ujhacofe.hu/kraus/naft75.htm
30
Sém Mismuel, Svuot 6, és lásd Veetchánán 4, és Ékev 6.
31
Lásd például, Pniné Háláchá, Smitá Vöjovel 6:2, továbbá lásd (Pniné Háláchá, Kásrut 34:13 lábjegyzet 16, hogy más szövegkörnyezetben is használja.
32
Sut Bné Bánim, Vol. 3, 25 (1).
33
Lásd például Sulchán Áruch, Chosen Mispát 282. Továbbá, návál birsut hátoráról azt írta a Mispté Uziel vol. 4 injánim klálim 3, hogy meg kell mondani neki, hogy ne tegye. Hasonlóan a Rivás (Sut 432) Ráv Sésesz véleményéről azt írta, hogy bár nem tilos szerencsejátékot játszani, gyalázatos, csömörítő és ronda.
34
Grá nuszáchjában így van.
35
Ávot Drábi Nátán 25.
36
Sábát 153a
37
Lásd például; Tsuvot Rási 276 (és lásd Bét Joszef, Orách Chájim 143:4, és lásd Tesuva 79 {Rási}), és Nodá Bijhudá I, Even Háezer 47, és Cháchám Cvi 8, és Sut Chátám Szofer, Even Háezer 2:125 (és Orách Chájim 100), és Melámed Lehoil Vol. II 47. És lásd; Széfer Hátásbéc, Vol. III 3, és lásd Bét Joszef, Orách Chájim 584:2 (és lásd 505, és lásd Joré Déá 243:2). És lásd; Gvurot Hásem 44, és Derech Chájim 5:6:11, és Pele Yoec 18. És lásd Tsuvot Hárivás 127.
Túl szigorításról is megtalálható ez a kifejezés, lásd például; Tsuvot Rási 101, és Sut Máhárásdám, Even Háezer 80, és responsa 52 (és 165) a Rámbám nevében. Továbbá lásd Tsuvot Hábách, Hájesánot 110, és lásd Tesuvot Hárivash 213. De lásd Szefer Hátásbéc, Part III 240.
38
Lásd például; Sut Máháril 97, és Bét Joszef, Orách Chájim 53.
39
Lásd például; https://www.theyeshivaworld.com/coffeeroom/topic/the-az-thread-discuss-the-shidduch-age-gap/page/8 és https://www.aishdas.org/avodah/vol31/v31n151.shtml
40
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=355&layout=s
41
Jeruzsálem Talmud, Szánhedrin 9:7, sőt ráadásul kiközösíteni akarták (de az Isten megdicsérte). És lásd Misnát Erec Jiszráel, (a Misnán) Szánhedrin 9:6.
42
Lásd például, Ros Dávid (Chidá), Pinchász, és Ór Lájösárim, a Jeruszálem Talmudon Szánhedrin 9:7, és Torá Tmimá, Bámidbár 25:13.
43
Szánhedrin 82a, de azért fontos említeni hogy a Talmud nem a fenti kifejezést használja, hanem azt, hogy “hábá limáléch én morin lo”.
44
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=98&layout=s
45
Ez 36.20.
46
Jumá 86a.
47
Hálomed veosze.
48
Lásd Toszfot Jom Tov, Pirké Ávot 3:10, és Rábi Ákiva Éger, Giljon Hásász, Bábá Kámá 94b, de látszólag csak nyelvtanilag hasonlították. Ugyanígy Máhársó, Chidusé Ágádot, Bábá Kámá 94b.

Olvass!

1. Talmudi Fogalmak

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Ruách Cháchámim

Talmudi Fogalmak Magyarul

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim