בס”ד

– כל מילתא דאמר רחמנא לא תעביד אי עביד לא מהני

Kol milszó deámár ráchmono lo száávid, i ovid lo meháni

Meghatározás:
Tiltott cselekvésnek, érvénytelen a következménye.

Például: amikor tanár azt mondja: “ha az órában írod a papírt, érvénytelen, (mivel) iskolai órák után kell írni”; azért érvénytelenítette a papírt, mert helytelen időben írta. Ha tiltottan teljesítette a tanár igényét, érvénytelen!

Klasszikus példa erre, a Mina (Trumot 2:4):

“Nem adományoznak egyik fajtából egy másik fajta helyett.¹ Ha mégis adott, adománya nem adomány.”²

Mivel tilos olyan (tumá³) adományt adni, ami “egyik fajtából egy másik fajta helyett” van, nem is számít adománynak.

A Talmudban

Ábáyénak és Rávának (Tmurá 4a) nézeteltérésük volt, olyan cselekedetről ami bűnben volt elvégezve; hogy érvényes-e a következménye. A Talmudban olyan bűnös cselekedetről van szó, amire büntetés jár. Rává véleményében, azért kapja a büntetést, mert bűnt követett; “az isten szavai ellen ment”, de következményei érvénytelenek. Ábáyé szerint; az érvénytelen cselekedetre nem jár büntetés, és csak azért van büntetés, mert érvényesek a következményei.

Az Jicchák Álfászi rabbi (Bécá 20b (Rif oldalai szerint)) azt írta, hogy ha valaki szombaton árul valamit, érvényes az áru. Siltey Giborim (komentátor) rákérdez: mivel szombaton tilos árulni, a cselekvés bűnben lett elvégezve. Miért írta az “Álfászi”, hogy érvényes az áru, ha pedig a bűnben végzet cselekedetnek következményei érvénytelenek.⁴

Van aki nem bizonyos abban, hogy a háláchá Rávát követi,⁵ de a legtöbb rabbi bizonyosabb benne.⁶

[Ebben a cikkben a szabály kivételeiről fogunk írni.]

A szabály határai

Birtokos szabályokra nem vonatkozik

Sulchán áruchban a Joszef Káró és a Rámó azt írják, hogy bűnben elvégzett áru érvényes.⁷ Erre van több bizonyíték, például: “Olyan dolgot, melynek megállapított ára van, tilos ennél az árnál drágábban azért eladni, mert várnak a pénzfizetéssel”.⁸ De az áru akkor is érvényes, ha drágábban adta.

Lehetőséges megértés; hogy a birtokos törvényekre nem hat ez a szabály, hogy “mivel bűnben lett elvégezve, nem érvényesek a következményei”. Inkább micvára hat; a micva érvénytelen ha bűnben lett elvégezve.⁹ De ezzel sokan nem értenek egyet.¹⁰

A rabbik lezárták a bíróságot, és letiltották hogy bíró ítélkezzen szombaton.¹¹ Ha bíró mégis ítélkezett, érvényes az ítélet.¹² Ezt is lehet úgy érteni, hogy a fenti szabály nem kötődik erre, mivel nem micvás cselekvés, hanem pénzügyi, és bár bűnben végzett el, érvényes.

Idős bűnre nem vonatkozik

Dávid Szegál rabbi írta;¹³ csak akkor mondjuk azt, hogy nem érvényes a bűnös cselekedet következménye, ha a cselekedett önmagában van letiltva. Ha a cselekvés nem “bűnös-cselekedet”, csakhogy szombaton tilos megtenni, tehát a bűn nem a cselekedetben van hanem az időben; érvényes a következménye.

Ha a bűn nem integrális a következményhez, érvényes

Hasonló véleményt osztott a Meirát Énájim,¹⁴ az ő véleményében; ha a következményt a bűn nélkül létre lehet hozni, nem érvényteleníteni az, hogy bűnösen csinálta. Például, amikor az eladó több pénzt kér, “mert vár a pénzfizetéssel”, az áru létrehozására nem kell a bűn, kevesebb pénzbe is eldadhatta, és bűn nélkül megvan a következmény (az áru).

A bűn a kamatban van, tehát abban hogy, többe kerül mert később fizeti, de a tárgy bebirtoklása nem bűnös, és a tárgy a bűn nélkül lett megvéve.

Ha nem “javítja meg” a bűnt, érvényes

Ha valaki szombaton levág egy csirkét, a vágás kóser bár bűnben volt elvégezve. A Misna (Chulin 1:1) mondja:

“Ha Jom Kipur napján vág, annak ellenére, hogy a káret büntetését veszi magára, a vágás kóser.”¹⁵

Itt sem alkalmazzuk a szabályt, hogy érvénytelen a vágás következménye vagyis, hogy nem kóser a hús, mivel bűnben vágta. Több magyarázatot lehet erre találni:

Van olyan vélemény; hogy csak akkor válik érvénytelenné a bűnös cselekedet következménye, ha a bűnt “megjavítja”.¹⁶ Például; ha valakinek tilos elválni a feleségétől, ha a feleségének válólevelet ad; érvénytelen az elválás. Mivel érvénytelenítették a válást, a bűn nem lett elkövetve. A bűn az elválásban van, és bár el akar válni, nem teszik képessé. De az, aki szombaton vágja a csirkét, a szombatot szakítja. A kósersági következmény érvénytelenítése, nem menti meg a bűnből, a szombatot úgyis elszakította.

Ha bűn nélkül is el lehet érni a kivánt következményt, érvényes

Sziftej Kohen véleményében, a szombati áru, érvényes. Érdekes magyarázata van;¹⁷ az árut végrehajthatja bűn nélkül (ha másnap árulja). Szerinte, csak olyan bűnös-cselekedet következménye érvénytelen, aminek következményét nem lehet elérni bűn nélkül.

Ennek az álláspontnak, több magyarázata van; például a Netivot Hámispátban magyarázta:¹⁸ az áru maga, nem volt letiltva, hanem az írás volt letiltva; szombaton azért tilos árulni, mert írást fog okozni. Amikor az árut végrehajtotta és nem írt, igazán nem követte el a bűnt, az áru szempontjából ez olyan, mint a hétköznapi áru. A bűn az írásban van. Ha valamit kóserül el lehet végezni, bizonyosak lehetünk abban, hogy a következményt nem a bűn okozta, és a cselekedetben más volt a bűn.¹⁹

Közvetes következmények, bár bűnben lettek elvégezve, érvényesek

Vannak olyan következmények, amelyek közvetettek, ennek több megértése lehet.²⁰ Például, sérült állatot nem lehet áldozatként bemutatni. Tilos áldozatot séríteni,²¹ de attól még érvénytelen lesz tőle, ha megteszi. Az érvénytelensége az áldozatnak nem a cselekvés miatt van, hanem a sérülés miatt. Tehát akár magától sérül meg, érvénytelen áldozatnak. A megsérítése, csak közvetve okozta az érvénytelenítést.²²

Hasonlóan az, aki állatot vág (hogy kóser legyen), a vágás csak megengedélyezi az evést, de a végső cél az nem a vágás végrehajtása, hanem a hús ehetősége. A következményt meg lehet különböztetni a cselekvéstől. Eltérő ettől; ha valakinek tilos elválni feleségétől. A tilalom az elválásban van, tehát a tilalom abban van, hogy tilos végrehajtani az elválást, itt nehezebb különböztetést tenni, a következmény (az, hogy nem házasok) és a cselekvés között (az elválás). Azért érvénytelen, mert a következmény a cselekedetben van. De hús vágásnál, a következmény (az, hogy kóser a hús), nem a cselekedetben van, hanem a cselekedet csak “közvetlenül” okozza. Tehát nem kóser vágást, szabad elvégezni, csakhogy a kóser hús létrehozására vannak feltételek. Ezeket a feltételeket, bár tiltva teljesítette, a hús kóser.

Ha nem kell “káváná” (szándék) a következményt létrehozni, nem érvényteleníti az hogy bűnben ért el

Van olyan micva, amiben feltételezi, hogy legyen a káváná (rituális gondolat vagy aktív fogantatás). Például “az áldozatot bemutató kohénnak tudatában kell lennie a bemutatott áldozat jellegével, az áldozatot bemutató személy kilétével és számos más részlettel.”²³ Olyan micva is van, amiben nem kell káváná. Például, ha valaki húst, véletlen kóserül vágta, kóser schitának (vágásnak) számít.²⁴ Bét Efrájim szerint;²⁵ ha valaki olyan bűnt követett el, amiben nem kell káváná, és csak az a fontos hogy “meglegyen csinálva”, nem érvényteleníti a következményt, az hogy bűnben vagy tiltva lett elvégezve.

Az is érdekes téma, ha valaki véletlen bűnözött, ha érvénytelen-e a következménye.²⁶

Ha másokat befolyásol, nem érvénytelen a következmény

Olyan vélemény is van,²⁷ hogy csak akkor érvénytelenítjük a következményét, ha csak a bűnöst fogja befolyásolni. De ha más veszíteni fog attól, hogy bűnben volt elvégezve, érvényes a következményt. Ezzel is érvelni lehet, hogy kóser a hús, mivel az hogy nem kóser, mást is befolyásol.

Csak a biblikus bűn cselekedet következménye érvénytelen

Van olyan vélemény, hogy ez a szabály (hogy bűnös cselekedetnek a következménye, érvénytelen), csak biblikusan tiltott bűnökre vonatkozik. A rabbinikusan tiltott cselekvésnek következményeit, érvényesnek tartjuk.²⁸ Vannak akik pedig megkülönböztetik a többfajta rabbinikus tilalmakat.²⁹

Ha a bűnt ő “teremtette” érvényesek a következményei

Ha valaki megesküszik, hogy nem fogja eladni a házát, és mégis eladja, attól hogy az áru bűnös, (van aki azt írja hogy mégis) érvényes. Ennek is megvan a magyarázata; a Talmudban az van írva hogy: “kol milszá deámár ráchmáná lo száávid, i ovid lo meháni” azaz ”minden, amiről az Isten azt mondta ne tedd, ha megtette nem segít (tehát nem érvényes)”. A Talmud kifejezéséből dijukot lehet állítani (bele lehet olvasni a mondatba): csak akkor érvénytelen a következmény, ha az Isten mondta ne tedd, de ha valaki magára tiltotta, ha valaki fogadalmat tett, hogy nem fogja megtenni, mivel nem az Isten mondta, hogy ne csinálja (hanem ő maga), érvényes a következmény.³⁰

Van aki ezek alapján gondolta, hogy ha tilalom nincs benne a Tórában, hanem csak az van írva, hogy más szabad és ebből a rabbik azt mondták, hogy tilos; például rabszolgáról, írva van a Tórában (3Mózes 25:46): “hogy örököljék tulajdon gyanánt örökre, azokkal végeztethettek nehéz munkát”,³¹ a Talmudban³² rabbi akiva véleményében ez törvény, hogy tilos (rabszolgát) kiszabadítani. A Tórában nincsen kifejezetten kiírva, hogy tilos, hanem csak dijuk által lehet erre a tilalomra jutni, ezért érvényes a következmény (hogy a rabszolga kiszabadul).³³

Hasonlóan, Rabbi Ákiva Éger érdekes véleményt osztott; szerinte csak akkor érvénytelen a következmény, ha a cselekedet kifejezetten van a Tórában. Például; az hogy szombaton tilos építeni, nincsen kifejezetten kiírva (a Tórában), hanem csak az van írva, hogy tilos munkás tevékenységet végezni és az építés az munka. Az hogy tilos építeni, része a több munka tevékenységnek amire a tóra vonatkozott, de a Tóra azt nem mondta, hogy “ne csináld (építs)”. Az ilyen tilalom következményei, nincsenek érvénytelenítve.³⁴

Ha más cselekedet vált bűnössé ez a cselekedet miatt, érvényesek a következményei

Hasonlóan érdekes feltételt lehet találni, ebben a zabályban: ha valaki vasárnap megígéri, hogy nem fogja a házát eladni, és hétfőn eladta; mikor (és miben) követte el a bűnt? Vasárnap – mivel akkor hazudott, vagy hétfőn mert akkor biztosította, hogy a szava hamis legyen. Ha a bűn abban áll, hogy hazudott, nem pedig a ház eladásában, akkor a (vasárnapi) ígéret a bűn nem pedig az áru. Ezzel érvelni lehet; a (hétfős) áru következménye érvényes, mivel (az áru) nem bűnös.³⁵

Ámiél rabbi, filozófiai kifejezésekkel magyarázta:

Például;³⁶ ahhoz, hogy érvénytelenítse a következményt, feltételezi, hogy “beecem” azaz alapvetően legyen letiltva a cselekvés. Az olyan cselekvés, amely csak “bepoál” azaz gyakorlatilag van letiltva; következménye érvényes. Ez a megértés, logikusabbá tesz több magyarázatot, a fentiek között. Az hogy bűn nélkül el lehet érni a következményt, vagy az hogy máskor nem bűnös a cselekvés, azt bizonyítja, hogy a cselekvés nem alapvetően bűnös, hanem csak a gyakorlatban tilos elvégezni.

Vagy;³⁷ ahhoz, hogy érvénytelenítse a következményt, feltételezi hogy a következmény, “din” azaz törvény, nem pedig “meciut” azaz valóság/természet. A (trumá) adomány, melyet érvénytelenítette a Misna; tórai és micvás következmény. Az, hogy mi számít rituális adománynak és mi nem, és az hogy mi válik szentté; tórai meghatározás és törvény nem pedig a valóság. Az, hogy mi ki birtoka; ha az áru, és ha a bíró ítélete érvényes, az nem tórai törvény, hanem valóság és természet. A birtokjog nem (rituális vagy vallásos) törvény; a tárgy valakihez tartozik, ezt a természet tudja megállapítani³⁸.

Lásd: chozer chálilá (hasonló ehhez a micvá háboó báávérá).

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
Min al se ejno mino – fajta, a másik fajta helyett: pl. búzát adományoz árpa helyett, vagy datolyát füge helyett.
2
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-trumot-2
3
Trumá-ról, lásd https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=469&layout=s
4
Erre a véleményre (hogy érvényes az áru), a Rává szavai alapján lehet rájönni. Ezek szerint, nem csak az “Álfászi”ra kérdez rá, hanem Rávára is.
5
Rabbi Ákiva Éger (Sut vol. 1, 129) kétségben áll, és azt írta, hogy ezért szigorúan kell viselni, és mindkét véleményt igénybe kell venni.
6
Lásd például a kommentátorokat Sulchán Áruchon, Chosen Mispát 208.
7
Chosen mispát 235:28, és 208, és lásd a bét yoszef és dárché mose kimentárjukat ott.
8
Lásd például Kicur Sulchán Áruch, magyar fodítás, kamat szabályai, https://zsido.com/fejezetek/a-kamat-szabalyai/ 13.
9
És lásd Slomo Kluger rabbi, Chochmát Slomo, Chosen Mispát 208, hogy akkor is ha vonatkozik birtokos szabályokra, az ingatlan birtokára biztos nem.
10
Lád például Meriát Énájim (Chosen Mispát), 208:3.
בענין זה אי שייך אעל”מ בדיני קנינים וממונות, שמשמעות הב”י הכא דלא שייך וכמ”כ נ”ל שהבין בשו”ת מהר”ם אל אשקר שבפנים בשי’ הרי”ף, וכמ”כ כתב בפירוש הג’ משה אביגדור עמיאל בס’ המידות לחקר ההלכה במידה מציאות ודין דבעלות הוה “מציאותי וטבעי” ולא שייך ביה אי עביד לא מהני, והרבה יש להעיר בענין זה אך סוף דבר הכל נשמע נלע”ד ברור דבדיני בעלות וקנינים לא שייך, וכמה טעמים בזה, או משום דחב לאחרים ובכהאי גוונא לא אמרינן אעל”מ וכן הבין בספר המקנה כ”ד הנ”ל בשי’ המהר”ם אל אשקר או משום דלא שייך אי עביד לא מהני בדבר שהמציאות מכחשתו וכן הבין הרב עמיאל או משום דהוי ספיקא דדינא אי כאביי וכמ”ש בשו”ת רע”א שבפנים ואין להוציא ממון מספק, ובנוסף לכל זה לולי דמסתפינא הייתי אומר דכל הדין דאעל”מ הוי רק במצוות, בדיני ממונות ודיינים דזהו לתקן העולם ולא לענייני מצוות לא שייך לומר אעל”מ. ועל דרך שאמרו בדינים דרבנן הם אמרו והם אמרו, כמ”כ נד”ד ה’ אמר דהוי מצווה והוא אמר דאין לזה חלות המצוה, אך בדינים שאינם למצוה כתרומה ותמורה, אלא כמכירה וכדומה לא שייך, ובזה יתיישב גם קושיית העולם לגבי לעולם בהם תעבודו. ושפיר אפשר להק’ לגבי ברית מילה בשבת שנדחה אעל”מ (עיין במה שכתבתי בחוזר חלילא לגבי זה) משום דזהו חלות מצוותי, וצ”ע בכל זה.
11
Lásd Misna, Bécá 5:2, és lásd Talmud Bécá 36btől.
12
Lásd például Sulchán Áruch, Chosen Mispát 5:1.
13
Turé Záháv, Chosen Mispát 208.
14
Chosen Mispát 208:3.
15
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/aki-ismeri-a-vagas-szabalyait-misna-magyarul-hulin-1 (A héber Misnában, benne van a szombat is.)
16
Lásd például; Netivot Hámispát, biurim, 208:2, és lásd erre az ötletre, más példákkal; Sut Máhárit, vol. 1, 69.
17
Chosen Mispát, 208:2.
18
Netivot Hámispát, biurim, 208:2.
19
Sok magyarázat van ebben, lásd például Széfer Hámákne 24:1 hogy ez csak akkor igaz amikor nincsen kiírva a Tórában, például nincsen írva hogy tilos állatot vágni vagy eladni, hanem az van írva hogy ne munkázzuk szombaton, csak az ilyen bűnre vonatkozik az, hogy mivel a következményt el lehetett érni máshogy, érvényes.
20
Erre a válaszra lásd, Széfer Hámákne 24.
21
Lásd például Szefer Háchinuch, micva 287, 288. A Rámbám számolásában a 97edik negatív micva.
22
Ugyanígy ha valaki pészách előtt amikor már tilos kovászos ételt enni, megeszi a kovászos ételt ami a házban van, pészáchkor nem követi el a bűnt, hogy tilos hogy legyen a házában kovászos étel, akkor is ha bűnben tüntette el. Lásd Minchát Chinuch micva 9, hogy talán a cháméc pusztitási micvát is ezáltal megteljesítette.
23
https://zsido.com/talmudi-fogalmak-11/
24
Sulchán Áruch, Joré Déá 3.
25
Sut, Joré Déá 39, dibur hámátchil venire.
26
Lásd például, Szdé Chemed, máárechesz 20 klál 68.
27
Lásd Mákne 24, הוא הביא שם בשם המהר”ם אל אשקר בסי’ ל”ד, ועיינתי שם ואינו מוכרח כלל במ”ש, ואכ”מ.
28
Lásd például Sut Rabbi Ákíva Éger vol. 1, 129.
29
Lásd például Chochmát Slomo, Chosen Mispát 208.
30
Lásd például Meriát Énájim (Chosen Mispát), 208:3.
31
https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/vajikra-mozes-iii-konyve/9-behar-25-26-2
32
Szotá 3a.
33
Lásd Széfer Hámákne 24, hogy a Talmudból bizonyítható hogy ez nem igaz.
34
Sut Rabbi Ákíva Éger vol. 1, 129. Rabbi Ákiva Éger nem a Talmudból dijuk által jött rá, de azért a Talmud mondatából bele lehet olvasni.
35
Hámidot Löcheker Háháláchá vol. 2, 14:27.
36
Lásd például, Hámidot Löcheker Háháláchá vol. 2, 14:24.
37
Lásd például, Hámidot Löcheker Háháláchá vol. 2, 11:11.
38
Lásd kinján derábánán.

Olvass!

1. Talmudi Fogalmak

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

I Ovid Lo Meháni

Talmudi Fogalmak Magyarul

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim