בס”ד

Chozer chálila – חוזר חלילא

Meghatározás:
Körkörös vagy rekurzív érvelés vagy helyzet.
A 22-es csapdája egy fajta chozer chálila, mivel önmagába visszatérő logikai folyam.

Például:

“Van egy lyuk a vödrömben” egy gyerekdal, amely két , Henry és Liza elhúzódó párbeszédén alapul, egy kilyukadt vödörről. Henry vödre lyukas, ezért Liza azt mondja neki, hogy javítsa meg. A szivárgó vödör megjavításához szalmára van szüksége. A szalma vágásához pedig késre van szüksége. A kés használatához meg kell éleznie. De az élezőkőnek nedvesnek kell lennie, ezért kell neki víz. De ahhoz, hogy vizet hozzon, szüksége van a vödörre, ami lyukas.¹

A Talmudban

A Misna Ketubotban (10:6) arról beszél, hogy ha valaki eladja a házát, anélkül hogy kifizette feleségének a “ketubáját” (házassági okiratát), a volt feleség elveheti (a házat) a vevőtől. Ha két felesége volt, az első kapja meg. Ha az első feleség azt mondja a vevőnek, hogy nem fogja elvenni “ketubájáért”, ilyenkor chozer chálilás paradox jön létre:

Két felesége volt és eladta a földjét. Az első feleség a szerződésben azt írta a vásárlónak: „nincs feléd semmi követelésem”, a második feleség elveheti (a földet) a vásárlótól, és az első feleség a másodiktól, és a vásárló az első feleségtől. Így folytathatják, amíg elérik a kompromisszumot. Ugyanez a szabály vonatkozik a hitelező férfire és nőre egyaránt.²

A Misna úgy fejezi be a törvényt, hogy ez “chozer chálilá”, addig “amíg nem érik el a kompromisszumot”, héberül “vechozrot cháliló ád sejáászu psoro bénéhem”.

Ebben a helyzetben, a chozer chálilá problémát okoz. A chozer chálilá körbe fog menni, amíg valaki feladja, vagy megegyeznek a kompromisszumban. A chozer chálilá, egy körkörös folyamati helyzet.³

Az is előfordul, hogy a chozer chálilá szót körkörös folyamatra használják, bár nincs vele probléma.⁴ Például, a Rámbám amikor a négy elemről beszél, és el próbálja magyarázni, hogy a négy őselem mindig visszatér az eredeti állapotában, és (abból) újra elkezdi a kört (és végül megint visszatér). Azt írja; “venimceu kol hadvarim chozrin chálilá” vagyis “és kiderül (ebböl a megértésből), hogy minden körkörözik”. A Rámbam (a Tóra alapjainak szabályai 4:4) írja:⁵

Azt írja a Tóra, hogy az ember porból lett, és porba fog visszatérni, szoval vissza fog menni az eredeti állapotába, azaz szétbomlik, és a négy őselem szét fog válni. És azért fog az ember teste leginkább a földbe visszatérni, mivelhogy az ember teste leginkább földböl áll. De nem minden, ami szétbomlik, fog azonnal visszatérni a négy őselemből, az fog történni, hogy először a dolgok szétbomlanak, aztán valami mássá lesznek, aztán azok is szétbomlanak, és még egyszer valami mássá lesznek, és így tovább, és aztán fognak csak visszatérni a négy őselem állapotába, hogy aztán utána megint valami újjá váljanak, és megindul egy újabb kör.⁶

A chozer chálilá ilyen szóhasználata , már a Talmudban is megtalálható.⁷

Az is előfordul, hogy a chozer chálilás gondolkodást, problémaként használják, és ezzel a szóval teszik fel a kérdést. Például,⁸ az Eliézer Rabbi azt próbálta bizonyítani, hogy az ásámot vagyis a vétek-áldozatot, érvényteleníteni lehet, szentségtelenítő gondolattal, mint a chátászt vagyis a bűn-áldozatot.

A chátásznak és az ásámnak szabályai, eltérőek. A chátásznak vérét, a mizbéách (oltár) “felső részére” szokták dobni, de a legtöbb áldozatnak a vérét, az alsó részére. Rabbi Jehosua ezek szerint megkérdezi Rabbi Eliézert: a chátászt talán azért érvényteleníti a szentségtelenítő gondolat, mert vére “felül van dobva”, de az ásám vére, mint legtöbb áldozat vére, alul van dobva, talán nem érvényteleníti a szentségtelenítő gondolat, mint legtöbb áldozatot?

Rabbi Eliézer azt válaszolta, hogy pészách-áldozat, ezt be tudja bizonyítani. A pészách-áldozat vére “alul van dobva”, de a szentségtelenítő gondolat, mégis érvényteleníti.

Erre a Rabbi Jehosua azt válaszolta; ámhogy igaz, hogy a pészách áldozatot érvényteleníti a szentségtelenítő gondolat, és az is, hogy vérét nem felül, hanem alul dobják, de az ásám érvénytelenítését, mégsem lehet ezzel bebizonyítani, mivel (a pészach) évente egyszer van, és mindig ugyanakkor, (a szentségtelenítő gondolat) talán csak azért érvényteleníti a pézách-áldozatot, de az ásámot nem, mivel nincsen pontos és megadott ideje.

Erre Rabbi Eliézer azt válaszolta, hogy: ezt pedig a chátász tudja bizonyítani, a chátász sincs időhöz kötve, de mégis érvényteleníti a szentségtelenítő gondolat.

Erre válaszol Rabbi Jehosua: “chozráni chálilá”.⁹ A chátász áldozattal kezdte a bizonyítást, azzal az volt a probléma, hogy az állat vérét felül dobták. Visszatért hozzá, körkörös módon. Rabbi Jehosua emiatt nem fogadta el a bizonyítékot, és ezért érvelt úgy, hogy ez chozer chálilá”. Rabbi Eliézernek új bizonyítékot kellet hoznia.

A híres és klasszikus “chozer chálilá”

Az mindig érdekes, ha valaki egy jó Chozer Chálilát talál, ilyenkor nehéz megfelelő választ adni, mivel minden opciónak megvan a problémája.¹⁰

Jesivákban, klasszikus Chozer Chálila, a Minchász Chinuch (4:3) kérdése:

Az új hónap megszentelésére, szükség van két kóser tanúra (kóser tanú az, akinek megvolt a bármicvója), akik arról tesznek bizonyságot, hogy látták az új holdat. Így szokták az új hónapot megállapítani ókori időkben, héberül “kidus háchódes”, ez nekünk furának tűnik, mivel ma, naptárt használunk, és az új hónap nem tanúkon múlik.

Amikor ketten tanúskodnak arról, hogy látták az újholdat, a bíró elfogadja, és új hónap lesz. Ha ezután ketten a fenti két tanúról bebizonyítják,¹¹ hogy tudatosan hamis vallomást vagy tanuskodást tettek, elhisszük, és az első két tanút hamisnak mondjuk.¹² A Talmudban¹³ “zomem”nek nevezik.

A Minchász Chinuch azt kérdezi: mi a háláchá abban az esetben, amikor a második két tanú bármicvója épp aznap van, mikor az újhónap kezdete. Minchász Chinuch azt kérdezi, hogy el lehet-e fogadni ezt a tanuskotást?

Mivel ha igazat mondanak, hogy az első két tanú hazudott, és hogy nem látták az újholdat, nem érkezett még el a bármicvójuk ideje. Ha nem lettek még bármicvósok, lényegtelen mit mondanak, és nem lehet elfogadni tanúskodásukat. Ezek szerint, igazán új hónap van, mivel nem érvényes a “zomem”olásuk (hamisításuk). Ha új hónap van, bármicvósok lettek, és szintén kóser tanúkká váltak, és zomemolhatanak, és el lehet nekik hinni, hogy az első két tanú hazudott, és így tovább.

Kit tekint a Talmud zsidónak?

Nem mindig egyértelmű, hogy valami chozer chálilá. Tehát amikor a Talmud chozer chálilát állít, nem mindig feltűnő hogy az. Például,¹⁴ ha valakiről azt gondoljuk hogy zsidó, és azt mondja magáról, hogy egyedül (rabbi nélkül) tért be zsidóságba, ami nem kóser betérés, és a tetejébe ezzel azt is mondja, hogy nem zsidó, zsidónak tekintjük-e vagy sem? A Talmud azt mondja, hogy zsidónak tekintjük; gyerekei teljes zsidó sztatuszban maradnak, még zsidóval is házasodhatnak, és a felesége házasnak számít¹⁵ (és így tovább). Érdekes ennek a magyarázata; ha igazat mond abban, hogy egyedül tért be és ezáltal nem zsidó, akkor nem lehet neki hinni amikor azt mondja hogy nem zsidó, mivel azt, hogy ki a zsidó, csak zsidók állapíthatják meg. Ez a logika önmagába chozér chálilá: Ha nem hisszük el, hogy nem zsidó, és azt gondoljuk, hogy zsidó, akkor el lehet neki hinni, hogy nem zsidó. Ha pedig nem zsidó, nem lehet általa zsidóságát számonkérni (Így tovább).¹⁶ A Talmud nem mondta kifejezetten, hogy ez chozer chálilá, és ha valaki nem gondolja át nem is fog rájönni.

Chozer chálilá válaszként

Még egy klasszikus példa az ilyenre, a Toszfot Bábá Mecia traktátusban (30a) a párá ádumá azaz a vörös tehénről.

A vörös tehén:

Vörös tehén hamva Az ún. tisztító víz elkészítéséhez volt szükség a vörös tehén hamvára (4Móz 19,1-10). Habár ez nem számított áldozati állatnak, mégis hibátlannak kellett lennie, sőt még IGÁt sem viselhetett. A vörös tehenet Izráel táborán kívül kellett levágnia a papnak, és teljesen el kellett égetnie. Közben a papok tisztító szereket (cédrusfát, izsópot, karmazsinfonalat) dobtak a tehén égő részei közé. Egy rituálisan tiszta férfinak kellett összeszedni a tehén hamvát, és a táboron kívül egy tiszta helyre vinni. Mindazok, akik a szertartásnak cselekvői voltak, aznap estig tisztátalannak számítottak. Ezután a tehén hamvát vízzel összekeverték, és ezzel tisztítóvizet készítettek belőle. Ha valaki holttest megérintése révén tisztátalanná vált, akkor a harmadik és a hetedik napon a vízzel kellett megtisztítania magát. Ha ezt nem tette, tisztátalan maradt, és beszennyezte az Úr hajlékát, ezért ki kellett irtani Izráelből (4Móz 19,11-13).¹⁷

Ahhoz hogy kóser legyen egy vörös tehén (rituális tisztításhoz), feltételezi, hogy nem követett el “értékelt munkát”. Ha a tehén dolgozott, amit a tulajdonosa értékel, már nem kóser vörös tehén.

A Toszfot olyan esetről beszél, amelyben a tehén bikával volt, és mivel munkának számít, megfosztja a tehenet rituális tisztítási képességétől. Valamennyire értékes a “munka”, mivel születhet borjú, ami természetesen értékes. A Toszfot felteszi a kérdést; mivel a tehén elveszti rituális tisztítási képességét, ez önmagában hatalmas veszteség. Következésképp nem számít értékelt munkának, az, hogy bikával volt, ha emiatt elveszti a tehén tisztítási képességének az értékét. A tisztítási képessége értékesebb, mint a borjú. Ezek alapján (hogy nem értékes az, hogy bikával volt) a tehén kóser vörös tehénnek kellene, hogy számítson, és miért diszkvalifikálja a Talmud a tehenet?

Erre a Toszfot érdekes választ ad: “ha emiatt kóser a tehén, akkor értékes! Ezért nem lehet kósernek tartani a tehenet”.

Toszfot chozer chálilát állított, ha a tehenet érvényteleníti, nem értékes a munka. Ha nem értékes és a borjú értéke nem éri meg, ha a tehenet tisztítási képességétől fosztja meg, nem érvényteleníti a tehenet. Ha nem fosztja meg, akkor megéri a munka. Ha megéri, akkor megint megfosztja a tehenet (és így tovább).

A chozér chálilát válaszként használni, Toszfot utáni rabbikra is jellemző. Például, a Joszef Engel rabbi Gvurot Smonim könyvében, legalább ötször állított chozer chálilát, egyetlen kérdésre válaszolva.¹⁸ A könyv lényege az, hogy egy kérdésre nyolcvan választ ad.¹⁹ A könyv elején felteszi a kérdést:

Mi az a pigul?

Pigul – Helytelen szándék miatt érvénytelenített áldozat. Érvénytelenítő szándék áldozat felajánlásakor, akár emlős-, szárnyas- vagy liszt- áldozatról van szó. Ha a kohén, miközben épp az áldozat bemutatását végzi, kifejezi azon szándékát, hogy az áldozat vérének hintését, (zriká) vagy az áldozati állatnak az oltáron való elégetését (hektár hálávim), vagy az áldozat húsának az elfogyasztását a kijelölt időn túl óhajtja elvégezni, akkor ez a szándék érvényteleníti és pigul-Iá teszi az áldozatot. Az olyan áldozatot, amely pigul-Iá vált, nem lehet bemutatni;²⁰

Rabbi Joszi véleményében; nem csak a kohen szándéka miatt válik az áldozat pigul-lá, hanem az áldozat tulajdonosa is, érvénytelenítő szándékkal pigul-lá teheti.

A pigul egy specifikus érvénytelenítés és koncepció, csak egy létező és kóser áldozatot lehet így érvényteleníteni. Ha az áldozat nem kóser és érvénytelen más okból, nem válik pigul-lá.

A szotá (meggyanúsított asszony) rítusában, áldozatot kell hozni.

Mi az a szotá?

A szotá szó azt jelenti, hogy letért. Arra utal, hogy a férj arra gyanakszik, hogy felesége letért a helyes útról, és esetleg egy másik férfival létesített kapcsolatot. De mit tett a kohanita a meggyanúsított nővel? Ha a férj meggyanúsítja a feleségét, hogy kapcsolata van valakivel, kell, hogy figyelmeztesse, két tanú előtt, hogy ne rejtőzzön el az illetővel, vagyis ne találkozzon vele négyszemközt, mások jelenléte nélkül. Ha az asszony ügyet sem vetett a figyelmeztetésre, akkor a férjnek joga, de nem kötelessége volt őt a kohanita elé állítani. Ő figyelmeztette az asszonyt, kérte, hogy vallja be, ha a vád igaz, és akkor nem esik bántódása, de el kell válnia, anélkül, hogy a ketubá által biztosított összeget megkapná! Ha a nő váltig ragaszkodott ártatlanságához, akkor a kohanita elkészített egy „keserűvíz” nevezetű italt. Megeskette az asszonyt egy előre megírt szöveg alapján, majd bemutatta a hozott árpaáldozatot, utána vizet merített a kijorból, vagyis a Szentély udvarán álló rézmedencéből és összekeverte a Szentély földjének porával, valamint valamilyen keserű anyagot, például ürmöt kevert bele. Emellett a maradék tintát, amivel az eskü szavait írták, beleöntötte a vízbe. Mielőtt azonban azt megitatta volna az asszonnyal, felhívta a figyelmet rá, hogy ha valóban ártatlan, a keserűvíz nem okoz semmi bajt, de ha vétkes és házasságtörő, akkor bizony hasa felpuffad, ami bűnösségét igazolja! Viszont az asszonyt nem lehetett kényszeríteni a víz megivására, de ha visszautasítja azt, férje köteles elválni tőle. Ha ártatlannak bizonyult, vagyis a keserűvíz nem volt rá hatással, ebben az esetben a Tóra jutalmat ígér, gyermekáldás és könnyű szülés formájában.²¹

A poligráfos vizsgálat csak akkor hat, ha az áldozat kóser. Joszef Engel rabbi feltette a kérdést: ha az áldozat tulajdonosa (itt a meggyanúsított asszony hozza az árpa-áldozatot (az árpát), és érte van bemutatva, őt tekíntjük tulajdonosnak²²), érvénytelenítheti; lényegtelen a poligráfos vizsgálat. A szotá érvényteleníteni fogja az árpa-áldozatot, és nem fog meghalni.

A hatvankilencedik válaszban, a fenti Toszfotot használja példaként, chozer chálilá kezelésére.Kohen (pap) kezeli az áldozatokat. Ha szentségtelenítő gondolattal foglalkozik, amikor az áldozatokat kezeli, nem kóser az áldozat. Nem csak akkor, amikor épp a korbánt kezeli, hanem akár miután végrehajtott egy “munkát” (például; miután levágta az állatot), egy pár másodpercen belül, ha szentségtelenítő gondolata van, az is érvényteleníti a korbánt.²³

De miután az utolsó “munkát” végrehajtotta, az Isten már elfogadta az áldozatot, és egy pár másodpercen belül sem érvényteleníti a szentségtelenítő gondolat.

Ha a kohen, aki a szotá áldozatát kezeli, miután az utolsó áldozati “munkát” elvégezte, közvetlenül (még egy pár másodpercen belül) szentségtelenítő gondolattal foglalkozik; ha a korbán teljesen kóser nem érvényteleníti, mivel (mint említettem) az Isten már elfogadta, de ha a korbán nem kóser, és az Isten nem fogadta el, érvényteleníti.Amikor a kohen gondolata miatt érvénytelen az áldozat, tulajdonosa (a meggyanúsított asszony) nem tudja pigul-lá tenni. Ha nem teheti pigul-lá és az áldozat kóser, a kohen nem tudja érvényteleníteni (mivel, mint említettem , a kohen szentségtelenítő gondolata nem érvényteleníti, ha az Isten már elfogadta). Ha a kohen nem érvénytelenítheti, akkor megint kóser az áldozat, és az asszony pigul-lá teheti (és így tovább).²⁴

Sorrendes chozer chálilá (kérdés)

Ugyanígy chozer chálilá, lehet a sorrendben is. Például, gyertyák fontossági sorrendjében/hierarchiájában, péntek esti chanukakor. A Rámbámból úgy tűnik, ha valakinek nincs elég pénze, nem kell a ruháját eladnia, hogy szombati gyertyát vegyen, de chanukai gyertyáért el kell adnia.²⁵ Ha valakinek csak egy gyertyája van, és chanukai péntek este van, a háláchá szerint, inkább szombatért gyújtsa, nem pedig chanukaért.²⁶

Kahaneman rabbi, nehéz kérdést tett fel:²⁷ ha valakinek csak egy darab extra ruhája van, amivel, ha eladja, csak egy gyertyát vehet meg, chanukai gyertyáért el kell adnia. De ha megvette a gyertyát, szombati gyertyaként kell hogy gyújtsa, mivel (mint említettem) az megelőzi. Ha pedig szombati gyertyaként kell használnia, nem kell eladni a ruhát, mivel (mint említettem) szombati gyertyáért nem kell. És ha nem adja el, van egy extra darab ruhája, amit chanukai-gyertyáért el kell adni.

Hasonló chozer chálilát lehet találni, az evés előtti áldások sorrendjében. Mágén Ávráhám (211:8) hozza a következő kérdést:²⁸ ha valaki sütit és bort akar enni/inni, és mind a kettőt ugyanannyira akarja, elsőre a sütit egye meg. Ha pedig olivát és sütit akar enni akkor sok vélemény szerint az oliva megelőzi a sütit²⁹, a bor meg az olivát. Adódik a kérdés, ha mindhármat meg akarja enni, melyiket egye meg először?

Chozer chálilás kérdés

Apám jó kérdést tett fel nekem:
A brit milá (körülmetélés) önmagában bűn, mivel tilos valakit megsebesíteni. Csak azért engedélyezett, mert micva. Szombaton különösen tilos, mivel a vérzésokozás meg van tiltva. De mivel a nyolcadik napon körülmetélni micva, szombaton is meg lehet tenni, ha a baba nyolc napos. Ha nem; az extra micvát (hogy pont a nyolcadik napon legyen) elkéste, és nem szabad a szombatot megszakítani, a brit miatt, inkább vasárnap legyen (a brit).

A chozzer cháliláért, két feltevést kell elfogadni/megérteni:

Az első; szombat szabályaihoz kötődő feltétel: “kol hámekálkelim pturim” ahhoz, hogy valaki biblikusan megszakítsa a szombatot, feltételezi, hogy (a “meláchá” azaz ”munka” vagyis) a szombaton tiltott tevékenység, (“metáken”) “javító” módon legyen elvégezve, nem pedig (”mekálkél”) “elrontó” módon.

A második; “í ovid lo meháni”: ha valaki bűnben végez el valamit, a cselekedet micvás következménye, nem érvényes. Például ha valaki valamit szombaton árul, van olyan vélemény, hogy nem érvényes a tranzakció.³⁰

Brit milá szombaton; ha a baba nem nyolc napos; bűn. Ezek szerint, nem kóser a brit, mivel bűnben lett elvégezve. Ha nem kóser a brit, akkor nem “javító” hanem “elrontó” cselekedet,³¹ és ha “elrontó” cselekedet szombaton nincsen megtiltva (biblikusan). Ha nincsen megtiltva (biblikusan), akkor nincs ok arra, hogy át kell tenni a britett szombat utánra, inkább szombaton legyen, mivel nincsen megtiltva. De ha nincsen megtiltva és szombaton is meg lehet csinálni, akkor nem bűn, és ha nem bűn, nincs rá ok, hogy ne legyen kóser, és érvényes a brit (és így tovább).

Rabbi Akíva Égernek szuper chozér chálilája van:³² az öröklés szabályainak törvénye; ha valaki úgy hal meg, hogy tartozott valakinek, akinek tartozott, bizonytalan állítással nem szerezheti vissza a pénzét. Például, ha Jákob egy millió forinttal tartozott Lávánnak mielőtt meghalt, és a pénzét Reuven fia örökölte. Láván kérheti Reuvent, hogy adja vissza pénzét. De ha Jákob és Reuven együtt voltak egy helyen (ház) ami összedőlt, nem lehet bizonyosan tudni melyikük halt meg előbb, és Reuvennek pénze nem volt, de tartozása volt. Nem volt gyereke se testvére, a legközelebbi örökös családtagja, a Jákob testvére – Észáv. Ha a Jákob halt meg előbb; örökbe adta Reuvennek, és mikor Reuven meghalt, akkor került csak Észávhoz. Ebben az esetben; Észávnak ki kell fizetnie Reuven tartozását, mivel tőle örökölt. De ha a Reuven halt meg előbb, az öröklés egyenesen Jákobtól származik, és nem kell fizetnie (Reuven tartozását). Mivel az épület összedőlt, és nem tudjuk ki halt meg előbb, Láván nem veheti vissza a pénzét Észávtól, bizonytalan állítással.

Ha egy nőnek az apja és a fia együtt voltak egy házban, amely közvetlenül a (nő) halála után összedőlt (és nem tudjuk ki halt meg előbb): ha az apja halt meg előbb; a pénze az unokájához megy, aki azután halt meg, és a féltestvérének (az apai ágon) örökbe adta. De ha az unoka halt meg előbb; a pénzt, a nagypapa testvére örökli. Mivel bizonytalan a szituáció, nem tudjuk ki halt meg előbb; Sulchán Áruchban, Joszef Káronak az a véleménye,³³ hogy az unoka féltestvére és a nagypapa testvére elfelezik a pénzt.

Mi a háláchá, amikor az unoka tartozott (pénzzel) valakinek; és az akinek tartozott eljön az unoka féltestvéréhez és azt mondja neki; “te csak azért kaptad ezt a pénzt, mert a féltestvéredé volt, és ő tartozott nekem”. Ez nem bizonytalan állítás, és ki kell fizetni. De a nagypapa testvére mondhatja azt, hogy az unoka halt meg előbb, és nem tudja tőle megszerezni a pénzt, mivel bizonytalan az állítása. Ezek szerint, az öröklésnek ezt a felét is a nagypapa testvére kapja. De ha ezt a felet is a nagypapa testvére kapja, az unokának a féltestvére elveheti tőle (ezt a felet), mivel az örökséget el kell felezni. Ennek nincs vége, végtelenül lehet magyarázni, Akíva Éger rabbi úgy fejezi be, hogy “vöjihje hádin chozér chálilá” azaz és ebben az esetben a szabály, chozér chálilá lesz (körbe és körbe fog menni).

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
https://hmn.wiki/hu/There%27s_a_Hole_in_My_Bucket
2
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-ketubot-10
3
Hasonló erre; Sulchán Áruch, Chosen Mispát 118:4.
4
Az is előfordul, hogy egy körre ami nem vételenes vagy többször van, használják. Például Rabbi Náchmán tanításában, ha valami fordítva van, “ha a fej a láb hejében van, és a láb a fej hejében”. Lásd Szichot Hárán 40.
5
Hasónlóan használja a követkeő háláchában, a Támid és Muszáf Áldozat hálácháiban 4:3, Mizbéách Letiltásai 7:5, és lásd More Nevuchim 2:4, bolygókról.
6
A magyarra lásd https://youtu.be/WFjubB8-ZdI?t=646
7
Peszáchim 48b, Szuka 55b. És a Széfer Jecirában (Grá vreziója) 2:5.
8
Talmudban, Zeváchim 10a, Toszeftában, Zeváchim 1:1.
9
Toszeftában “náchzor chálilá”.
10
Sok ilyen van, az egyik kedvencemre lásd, Sut Neot Jáákov, 1-3. a testvérem érdekeset talált; ha valaki házasságot köt azzal a feltétellel, hogy mástól gyűrűt fog kapni, és azután valaki más gyrűt ad házassági feltétellel; tehát csak akkor adja a gyrűt ha házassá válnak.
11
Például ha azt mondják hogy “velünk voltál Afrikában, és nem láthattad itt a holdat”.
12
Ettől a hónap még új hónap, akkor is ha hamis tanúk miatt állítottuk.
13
Lásd például, Misna, Mákot 1:1.
14
A Talmudban: Yevamot 47a. És lásd Mimá Náfsoch.
15
“A zsidó és nem zsidó között kötött “házasság” a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg.” http://hegedus.bzsh.hu/web/index.php/vallas/felkeszites-tanulas/499-a-zsido-hazassagrol.html
16
Hasonlóan; ha valaki azt mondja magáról hogy ő nem kóser tanú, mivel rásá (gonosz ember, tehát bűnözött), lásd például Toszfot Rábi Ákiv Éger, Misna, Jevámot ot 26.
17
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/v-CA809/voros-tehen-hamva-CA856/
18
Válasz: 32, 42, 66, 68, 69. Más könyvekben is nagyon kreatív chozer chálilát szeret találni, például a Bét Háocár könyvben (19c) ha valaki lemond egy kölcsönadási hitelt házasságért, ebből chozer chálilát lehet állítani mivel a kettő egymáson múlik, csak attól lesznek házasok ha lemondta a hitelt, de csak akkor van a hitel lemondva ha házasok tőle.
19
Elvileg több mint nyolcvan válasza volt de mivel a könyvet úgy nevezte hogy “gvurot smonim” – “jó erőben, nyolcvan”, nem akarta berakni a más válaszokat hogy ne legyen túl sok.
20
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=425&layout=s
21
https://zsima.hu/2023/06/01/nemcsak-a-szolo-keseru/
22
korbánnak kapcsolatos tulajdonjog bonyolult, általában az aki megveszi azt áldozatot, és neki van bemutatva az a “tulajdonos”, aki meg bemutatja (vagyis a kohen), az a “bemutató” (lásd például https://www.yeshiva.org.il/ask/109376. De vannak olyan áldozatok amelyek közösek (olyanok is vannak amelyek nincsenek az ember birtokába), ezekben az áldozatokban nehezebb megérteni, a tulajdonjog meghatározását, lásd például; Cofnát Páánéách Rámbámon, Trumot 1:5 vöhinichu és végén (háslámot) ubeemesz (és láttam, hogy a nevében Máhádurá 2, Ávodá Zárá 4:6 is írják). A tulajdonjog meghatározása; ha birtokos-e és a hasonló sem egyértelmű az összes áldozatban, több rabbi szerint a pészách áldozatban feltételes hogy birtokos tulajdonában legyen, bár közös ez is bonyolult, lásd például; https://www.academia.edu/108694558/Binah_VaEitzah_A_Publication_in_Honor_of_Rabbi_Daniel_Z_Feldman 61-edik oldaltól).
23
Lásd: Toch Kdé Dibur
24
Joszef Engel rabbi úgy magyarázta, hogy a Toszfot, egy Táná véleményét magyarázta. És Toszfot szerint, másik tánái vélemény, értene ezzel egyet. De a Joszef Engel rabbi; 32-es válaszban és a 61-esben (42-esben is), ez a tánái vélemény szerint is, válaszol a kérdésre, a Toszfot magyarázata alapján.
25
Lásd a megkülönböztetést a Rámbámban: Misne Tórá, Sábát 5:1, hogy nem írja hogy el kell adni ruháját, de chanukáról, Misne Tórá, Mgilá Vchánuka 4:12, azt írja, hogy el kell.
26
Talmud, Sábát 23b, és lásd Rámbám, Misne Tórá, Mgilá Vchánuka 4:14.
27
https://hebrewbooks.org/pdfpager.aspx?req=48047&st=&pgnum=75&hilite=
28
Az fontos említeni hogy nem mindenki ért egyet a kérdéshez kötelező feltételekkel.
29
Látszólag, csak az olyan sütit/mezonotot előzi meg, ha nem sivát háminim, tehát, ha a süti búzából vagy árpából van, megelőzi az olivát.
30
Ez a vélemény híres a Siltej Giburim nevében. De Sulchán Áruchban a legtöbb rabbi nem ért ezzel a példával egyet, több információt erről lásd I Ovid Lo Meháni, és lásd Sulchán Áruch és kommentárjai Chosen Mispát 208.
31
Erre a logikára lásd a Piszché Tsuva, Joreh Deah 266:1 Rabbi Akíva Éger nevében, a Piszché Tsuva folytatását is érdemes megnézni, és lásd Minchász Chinuch micva 2, szeif kátán 16.
32
Sulchán Áruch, Chosen Mispát 280:11 (Ezt a kérdést nem fogom elfelejteni mivel kérdésként kaptam vizsgán).
33
Sulchán Áruch, Chosen Mispát 280:11.

Olvass!

1. Talmudi Fogalmak

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Chozer Chálilá

Talmudi Fogalmak Magyarul

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim