בס”ד

Bráchot 5b
Gemárá (bűn és bűnhődés)

Jochánán rabbi megbetegedett. Chániná rabbi meglátogatta és azt mondta neki: Örömödet leled a szenvedésben? Ő így felelt: Nem [lelem örömömet] sem a szenvedésben, sem az érte járó jutalomban¹Bár a Gemárá korábban nagy jelentőséget tulajdonított a szenvedés elfogadásának és az érte járó jutalomnak, Jochánán rabbi visszautasította mindezt, mert a szenvedése gátolta a tóratanulásban, amit mindennél többre tartott (Máhársá, Smuel Eidels rabbi, 1555-1631). 
Jochánán rabbi attól tartott, hogy egy idő múltán már nem tudja majd szeretettel fogadni a szenvedést és kritikával illeti majd az isteni ítéletet, ahogy ezt a bibliai Jób is tette (Máhárál, a prágai Jehuda Lőw rabbi, 1512-1609). 
Jochánán rabbi attól tartott, hogy a sok szenvedés felemészti minden energiáját és nem tudja az érte járó jutalmat a spirituális fejlődésére fordítani (Joszef Jozel Horowitz rabbi, 1847-1919).. Azt mondta neki: Nyújtsd ide a kezed²A kinyújtott kéz az adakozásra utal, melynek érdemében elmúlik a szenvedés (Jáákov ben Joszef Reischer rabbi, 1661-1733).! Odanyújtotta neki, ő pedig talpra állította. 

Miért [kellett Chánina rabbi segítsége]? Jochánán rabbi meggyógyíthatta volna saját magát! Hiszen amikor Chijá bár Ábá rabbi beteg volt, Jochánán rabbi meglátogatta és azt mondta neki: Örömödet leled a szenvedésben? Ő így felelt: 

Nem [lelem örömömet] sem a szenvedésben, sem az érte járó jutalomban. Azt mondta neki: Nyújtsd ide a kezed! Odanyújtotta neki, ő pedig talpra állította.  

Miért nem gyógyította meg akkor saját magát? Azt mondják: Egy rab nem szabadíthatja ki saját magát a börtönből³A beteg ember nem képes megfelelően az imára koncentrálni (Rási, Slomó ben Jicchák rabbi, 1040-1105). 
Mivel a beteg ember éppen az isteni ítéletet szenvedi el, jobb, ha másvalaki imádkozik kegyelemért a számára (Jiszáchár Ber Eilenburg rabbi, 1570-1623). 
A beteg saját imája hatékonyabb, mint ha mások imádkoznak érte. Jochánán rabbi azonban annyira önzetlen volt, hogy képtelen volt saját magáért imádkozni, ezért volt szüksége mások imájára (Chátám Szófer, a pozsonyi Mose Schreiber rabbi, 1762-1839).. 

Elázár rabbi megbetegedett. Jochánán rabbi meglátogatta és látta, hogy egy sötét szobában fekszik. Kinyújtotta a karját és világosság támadt⁴Jochánán rabbi különlegesen szép ember volt és a bőre fénylett (Rási). 
Jochánán rabbi szépsége lelkének szentségéből fakadt és ez sugárzott át a testén (Cvi Elimelech Sapira rabbi, 1783-1841). 
Az igaz embereket fényburok veszi körül, mely – Ádám, az első ember bűne miatt – láthatatlan az átlagemberek számára. Jochánán rabbi képes volt láthatóvá tenni ezt a fényt (Ben Is Cháj, a bagdadi Joszef Chájim rabbi, 1835-1909). 
A fény itt csupán metafora. A kinyújtott kar a jó cselekedeteket szimbolizálja, melyek érdemében eloszlik a problémák okozta sötétség (Jáákov Kamenetsky rabbi, 1891-1986).. Akkor meglátta, hogy Elázár rabbi sír. 

Megkérdezte⁵Miért kezdett el kérdéseket feltenni ahelyett, hogy – az előbbi példákhoz hasonlóan – azonnal meggyógyította volna? Először fel akarta oldani Elázár rabbi szorongásait, mert azok nehezítik a felépülést (Jáákov Galinsky rabbi, 1920-2014).: Miért sírsz? Ha a Tóra miatt, amit nem tudtál elsajátítani⁶A betegség miatt, arról azt tanultuk a Misnában (Menáchot 110/a), hogy „adjon valaki sokat vagy keveset, a lényeg, hogy szívét az Ég felé fordítsa”. Talán anyagi problémák miatt? Nem mindenki érdemli ki mindkét asztalt⁷Nem a bűneid miatt vagy szegény. Nem mindenki részesülhet egyszerre spirituális és anyagi javakból is.. Ha a gyermekeid miatt, hát itt van a tizedik fiam csontja⁸Tíz fia halt meg életében, s a tizedik egy csontját mindig magánál tartotta, hogy másoknak vigaszt nyújtson (hiszen rögtön kisebbnek látták a saját veszteségüket). 
De hogyan tarthatott magánál egy halotti tisztátalanságot közvetítő csontdarabot? Egy búzaszemnél kisebb csontszilánkról volt szó, mely nem közvetíti a tisztátalanságot (Rási) vagy egy fogról, mely szintén nem (Ritva, Jom Tov Asevilli rabbi, 1260-1320)..  

Ő így felelt: Ezért a szépségért [amely belőled sugárzik] sírok, mert a földben fog oszladozni⁹A Talmud (Bává Meciá 84/a) szerint Jochánán rabbi „Jeruzsálem utolsó szép embere volt”. Ő még magában hordozta a Szentély által kisugárzott fényt, mely a Jeruzsálemben élő emberekből is sugárzott. Jochánán rabbi halála után a Szentély ezen utolsó emléke is az enyészeté lesz majd (Máhársá).. Erre azt monda neki [Jochánán rabbi]: Ezért tényleg joggal sírsz. Majd együtt sírtak. 

Ezután megkérdezte tőle [Jochánán rabbi]: Örömödet leled a szenvedésben? Ő így felelt: Nem [lelem örömömet] sem a szenvedésben, sem az érte járó jutalomban. Azt mondta neki: Nyújtsd ide a kezed! Odanyújtotta neki, ő pedig talpra állította. 

Ráv Hunának négyszáz hordó bora volt, mely megecetesedett. Ráv Jehuda, aki Ráv Szálá Chászidá testvére volt, meglátogatta több rabbi társaságában. Mások szerint Ráv Ádá bár Áhává látogatta meg több rabbi társaságában. Az mondták neki: Önnek meg kellene vizsgálnia a tetteit¹⁰Ahogyan korábban tanultuk (lásd: 12. összefoglaló. 5. oldal): „Ha az ember azt látja, hogy szenvedések érik, vizsgálja meg tetteit”.! Ő így felelt: Talán gyanús vagyok az önök szemében? Azt mondták neki: Talán a Szent, áldassék Ő, gyanúsítható azzal, hogy igazságtalanul ítélkezik¹¹Az Örökkévaló igazságosan ítélkezik, tehát ha önt csapás érte, akkor nyilván elkövetett valamilyen bűnt.? Ő így felelt: Ha van valaki, aki hallott rólam valamit, beszéljen! Azt mondták neki: A következőt hallottuk: 

Ön nem adta oda a bérmunkásának¹²Olyan bérmunkásról van szó, akinek a termés egy meghatározott része volt a fizetsége. Szőlő esetén ez nemcsak a gyümölcsöt jelentette, hanem a levágott szőlőágakat is. a [neki járó] szőlőágakat! Ő így válaszolt: Hát [legutóbb] meghagyott nekem bármit is? Az összeset ellopta¹³Azzal kárpótolom magam, hogy most nem adok neki semmit.! Ők ezt felelték: Ahogy az emberek mondják – Ha egy tolvajtól lopsz, megérzed [a lopás] ízét¹⁴Az önbíráskodással olyanná vált, mint egy tolvaj, hiszen senkitől sem szabad lopni, még egy tolvajtól sem.! Ő erre azt mondta: „Magamra vállalom, hogy odaadom neki [a szőlőágakat]! Vannak, akik szerint [ezt követően] az ecet visszaváltozott borrá. Mások szerint az ecet ára felment és a bor árában tudta eladni.  

Fordította és jegyzetekkel ellátta:
Naftali Deutsch

Talmudi Fogalmak Magyarul

• 1
  Bár a Gemárá korábban nagy jelentőséget tulajdonított a szenvedés elfogadásának és az érte járó jutalomnak, Jochánán rabbi visszautasította mindezt, mert a szenvedése gátolta a tóratanulásban, amit mindennél többre tartott (Máhársá, Smuel Eidels rabbi, 1555-1631). 
  Jochánán rabbi attól tartott, hogy egy idő múltán már nem tudja majd szeretettel fogadni a szenvedést és kritikával illeti majd az isteni ítéletet, ahogy ezt a bibliai Jób is tette (Máhárál, a prágai Jehuda Lőw rabbi, 1512-1609). 
  Jochánán rabbi attól tartott, hogy a sok szenvedés felemészti minden energiáját és nem tudja az érte járó jutalmat a spirituális fejlődésére fordítani (Joszef Jozel Horowitz rabbi, 1847-1919).
• 2
  A kinyújtott kéz az adakozásra utal, melynek érdemében elmúlik a szenvedés (Jáákov ben Joszef Reischer rabbi, 1661-1733).
• 3
  A beteg ember nem képes megfelelően az imára koncentrálni (Rási, Slomó ben Jicchák rabbi, 1040-1105). 
  Mivel a beteg ember éppen az isteni ítéletet szenvedi el, jobb, ha másvalaki imádkozik kegyelemért a számára (Jiszáchár Ber Eilenburg rabbi, 1570-1623). 
  A beteg saját imája hatékonyabb, mint ha mások imádkoznak érte. Jochánán rabbi azonban annyira önzetlen volt, hogy képtelen volt saját magáért imádkozni, ezért volt szüksége mások imájára (Chátám Szófer, a pozsonyi Mose Schreiber rabbi, 1762-1839).
• 4
  Jochánán rabbi különlegesen szép ember volt és a bőre fénylett (Rási). 
  Jochánán rabbi szépsége lelkének szentségéből fakadt és ez sugárzott át a testén (Cvi Elimelech Sapira rabbi, 1783-1841). 
  Az igaz embereket fényburok veszi körül, mely – Ádám, az első ember bűne miatt – láthatatlan az átlagemberek számára. Jochánán rabbi képes volt láthatóvá tenni ezt a fényt (Ben Is Cháj, a bagdadi Joszef Chájim rabbi, 1835-1909). 
  A fény itt csupán metafora. A kinyújtott kar a jó cselekedeteket szimbolizálja, melyek érdemében eloszlik a problémák okozta sötétség (Jáákov Kamenetsky rabbi, 1891-1986).
• 5
  Miért kezdett el kérdéseket feltenni ahelyett, hogy – az előbbi példákhoz hasonlóan – azonnal meggyógyította volna? Először fel akarta oldani Elázár rabbi szorongásait, mert azok nehezítik a felépülést (Jáákov Galinsky rabbi, 1920-2014).
• 6
  A betegség miatt
• 7
  Nem a bűneid miatt vagy szegény. Nem mindenki részesülhet egyszerre spirituális és anyagi javakból is.
• 8
  Tíz fia halt meg életében, s a tizedik egy csontját mindig magánál tartotta, hogy másoknak vigaszt nyújtson (hiszen rögtön kisebbnek látták a saját veszteségüket). 
  De hogyan tarthatott magánál egy halotti tisztátalanságot közvetítő csontdarabot? Egy búzaszemnél kisebb csontszilánkról volt szó, mely nem közvetíti a tisztátalanságot (Rási) vagy egy fogról, mely szintén nem (Ritva, Jom Tov Asevilli rabbi, 1260-1320).
• 9
  A Talmud (Bává Meciá 84/a) szerint Jochánán rabbi „Jeruzsálem utolsó szép embere volt”. Ő még magában hordozta a Szentély által kisugárzott fényt, mely a Jeruzsálemben élő emberekből is sugárzott. Jochánán rabbi halála után a Szentély ezen utolsó emléke is az enyészeté lesz majd (Máhársá).
• 10
  Ahogyan korábban tanultuk (lásd: 12. összefoglaló. 5. oldal): „Ha az ember azt látja, hogy szenvedések érik, vizsgálja meg tetteit”.
• 11
  Az Örökkévaló igazságosan ítélkezik, tehát ha önt csapás érte, akkor nyilván elkövetett valamilyen bűnt.
• 12
  Olyan bérmunkásról van szó, akinek a termés egy meghatározott része volt a fizetsége. Szőlő esetén ez nemcsak a gyümölcsöt jelentette, hanem a levágott szőlőágakat is.
• 13
  Azzal kárpótolom magam, hogy most nem adok neki semmit.
• 14
  Az önbíráskodással olyanná vált, mint egy tolvaj, hiszen senkitől sem szabad lopni, még egy tolvajtól sem.