בס”ד

Absztrakt: Ez a cikk betekintést nyújt a Gólem megölésével kapcsolatába, a gyilkosság paramétereibe, különös figyelmet szentelve a talmudi Gólemre. A tanulmány négy olyan jogszerű magyarázatot vázol fel, amely indokolttá teszi Rábi Zérá Gólem-ölését, valamint egy ötödik magyarázatot, ami alapján a tett még mindig nem fogadható el. A cikkben pro ;s kontra érvelek a) nem történt meg a megölés, b) a Gólem nem ember volt, c) veszélyforrást jelentett, d) a megölés módja nem minősült gyilkosságnak. e) Bár érthető Rábi Zérá szándéka és gondolata, mondhatjuk azt, hogy jogtalan volt a cselekedete.

Gólem-gyilkolás

A Gólem

A Gólem mesterséges ember. Az eredeti héber jelentése “Idomtalan test”¹. A mitikus Gólemek agyagból formált lények voltak, melyek életre keltek egy varázslat vagy egy szent betűkombináció segítségével. A középkorban tökéletes szolgálóknak tartották őket; az egyetlen hibájuk az volt, hogy néha túlzottan szó szerint vagy mechanikusan teljesítették gazdájuk parancsait.² A Gólemnek nemcsak a zsidó kultúrára volt hatása, hanem a világi; irodalomra, popkultúrára és még a zenére is.³ A Gólem gyakran szolgál példaként valaminek vagy valakinek a növekedésére, fejlődésére és kontroll nélküli mutálódására.⁴ A Gólem klasszikus történetének három része van: 1) a golem életre kel, 2) a Gólem nem érti meg jól a dolgokat, és valamit tesz vagy nem tesz, 3) a Gólemet megölik. Érdekes, hogy a Gólem-történetek többsége azzal végződik, hogy a Gólemet megölik, ráadásul általában a teremtője öli meg.

A “Máhárál Miprág” azonosítása a Gólemmel a mai zsidó mitikában a legismertebb és leggyakoribb.

Gólem – (héb.) a. m. idomtalan tömeg; agyagból készült emberi alak, mellyel Líva (Juda) ben-Becálel prágai rabbi (megh. 1609), ki kabbalisztikai tudománya által életet lehelt belé, a zsidó népmonda szerint, mindennemü szolgálatot végeztetett. Ha a rabbi az isten nevével ellátott cédulát tőle elvette, ismét agyagtömeggé vált, s ennek maradványait állítólag még ma is őrzik a prágai Altneu-zsinagoga padlásán. A zsidó népéletben G. annyi mint bárdolatlan, együgyü ember.⁵

A zsidó irodalomban több más Gólem is létezett, különböző időszakokban és környezetekben. A Gólem regénye szerint már bibliai időkben is ilyen teremtményekkel találkozhattunk,⁶ és később híres rabbik is alkottak hasonló lényeket. Egy ilyen példa az Elijáhu Báál Sem, a Chelmi főrabbi, aki teremtett egy Gólemet.

A Gólemeknek hasonló alaptörténetük van: a Gólem kezelhetetlenné válik, és meg kell ölni, mielőtt túl nagy kárt okozna. Ez az alapszituáció vált a Gólem paradigmájává az irodalmi és kulturális művekben. A Gólem hatását vagy jelenségét gyakran példaként hozzák fel olyan helyzetekben, amikor valami meglepően vagy váratlanul gyorsan növekszik.⁷

De a Gólem-ölés erkölcsi következményeit általában mellőzik a történetekben. Érdekes lenne alaposan átgondolni a “gyilkosság” fogalmával való kapcsolatát. Ez a cikk részletesen fogja tárgyalni azt az eseményt, amelyet a Talmudban találunk, amikor Rábi Zérá Gólemet öl meg. A cikk Rabbinikus és háláchikus érveket is fel fog hozni az esemény védelmében. Emellett kitér majd az indokokra és a jogi következményekre, különösen Rábi Zérá Gólem-ölésének kapcsán.

Rává Gólemje

A 4. századi babilóniai Talmud Szanhedrin 65b. traktátusában olvashatunk egy mesterséges emberről, akit Abba ben Rav Hamma (“Rava”) rabbi készített. A történet egy mágikusnak hangzó kifejezéssel indul “Rava bara gavra,” azaz “Rava létrehozott egy embert”. Rava rabbi a teremtményét elküldte Zeira rabbihoz, aki társalogni akart a vendégével, de az makacsul hallgatott és nemhogy válaszra, de még egy pillantásra sem méltatta. A rabbi gyorsan felismerte, hogy egy mű-ember áll előtte, akinek megparancsolta, hogy térjen vissza a porba, ahonnan származott.⁸

A történet szerint, Rává (vagy Rábó⁹) alkotott egy Gólemet¹⁰, majd továbbította azt Rábi Zérá-hoz. Amikor Rábi Zérá észrevette, hogy a Gólem nem tud válaszolni, azt mondta neki: “menj (térj) vissza porodba”.

A 10. században Franciaországban élt Rási kommentárja szerint Rava rabbi a „Széfer Jecirá” könyv szerint készítette el saját gólemjét. A gólem készítésének első részletes leírása a wormsi Eleazar ben Judah (1165–1238) rabbitól származik. A rabbi a pietista mozgalom kiemelkedő alakja volt, mely Rajna vidéken élő zsidó közösségekben fejlődött ki. Legfontosabb teológiai munkája, a Szodei Razajja (titkok titka). A műveletsort Gershom Sholem a rabbi kéziratainak alapján rekonstruálta.

Tehát, szent könyvben (Szefer Jecirá) található titkos betűkombinációkat használt.

Miért ölte meg (Rábi Zérá) a Gólemet?

A történetben számos zavaró elem van, különösen az, hogy ha a fenti “ember”, akit Rává alkotott, valóban emberként tekintendő, hogyan ölhette meg Rábi Zérá? Ez látszólag gyilkosság lenne, ami a Tóra szerint egyértelműen tilos. A Talmudban nincs utalás arra, hogy ez tiltott vagy helytelen lett volna, és Rábi Zérá részéről semmiféle megbánás nem hangzik el. A Talmud továbbá nem említi, hogy Rávát zavarta volna, hogy Rábi Zérá megölte a Gólemjét. Ráadásul Rábi Zérá, mint rabbi és vallásos zsidó, valószínűleg nem végezte volna el ezt a cselekedetet, ha az egyenértékű lenne a gyilkossággal. Legalábbis rosszul érezte volna magát, és bocsánatot kért volna, amiről nincs említés a Talmudban.¹¹ Ugyanígy nincs említés arról sem, hogy bárki kritizálta volna ezt a tettet.

Következtetni lehet, hogy amit Rábi Zérá csinált, a halachikus törvények szerint nem minősül gyilkolásnak, vagy legalábbis indokolható vagy érthető. Különböző magyarázatokat adtak rá különböző rabbinikus tekintélyek. Ebben a cikkben összehasonlítjuk az eltérő véleményeket, és szintén bemutatunk néhány különbséget a következményeik közül.

Rábi Zérá tette öt módon indokolható: a) Nem ölte meg a Gólemet, b) A Gólem (emberiesség hiánya miatt) nem esik a gyilkosság meghatározása alá, c) Rábi Zérá önvédelemből ölte meg, d) Beszéd általi megölés nem minősül gyilkosságnak, e) Egyéb magyarázatok, amelyek esetleg halachikusan nem teszik jogossá.

A) Rábi Zérá nem ölte meg a Gólemet!

Az nincs írva, hogy a Gólem meg lett ölve!

A Birkát Ávráhám (Szánhedrin 65b) Rává Gólemjéről beszélt, és felvetette, hogy esetleg a Gólem az ő, azaz Rává tulajdonát képezte. Ennek az álláspontnak valóban vannak előzményei. Cháim Szolovécsik rabbira hivatkozik, aki szerint ha valaki új dolgot hoz létre, az az új dolog az övé lesz:

Szolovécsik rabbi egy talmudi vita¹² alapján állítja a fentit, amelyben egy kézművesről volt szó, aki anyagot kapott egy edény vagy tárgy elkészítésére. A kézműves megcsinálta az edényt, de még nem adta át a munkaadójának, és a munkaadó még nem fizetett érte. A Talmud az edény tulajdonjogi állapotáról beszél: kinek lehet a tulajdona, a kézművesé vagy a munkaadóé?

Cháim Szolovécsik rabbi a következőképpen magyarázta a talmudi dilemmát:¹³ Egyrészt, mivel a kézműves készítette az edényt, jogosan az övé, hiszen ha valaki új dolgot hoz létre, az automatikusan az övé lesz. Másrészt, az új teremtés egy már meglévő anyagon történt, amelyet a munkaadó biztosított. Érvelhetünk amellett, hogy bár az új alkotás a kézművesé, ha az az új alkotás egy már meglévő anyagon alapul, akkor az az új alkotás azon tárgy tulajdonosáé, amelyen a változtatás történt.

Ezek alapján következtetni lehet, hogy a Gólem valóban Rávához tartozott, mivel ő teremtette. És mivel tilos másnak kárt okozni,¹⁴ látszólag tilos lenne megölni más Gólemét. Ez visszavezet minket az eredeti kérdésre: hogyan ölhette meg Rábi Zérá?

A Birkát Ávráhám megjegyzi, hogy a Talmud nem állítja, hogy megölte volna a Gólemet, vagy hogy a Gólem meghalt volna. Ráadásul nem is mondja azt, hogy Rábi Zérá szándéka az volt, hogy megölje a Gólemet. A Talmud csak azt jegyzi meg, hogy Rábi Zérá azt mondta a Gólemnek, hogy térjen vissza a porba. Lehetséges, hogy tilos volt megölni, és Rábi Zérá ezt valójában nem tette meg.¹⁵

A Gólem teremtése és megölése inkább metaforikus jelentéssel bírt.

Slomo Cádok rabbi a Midrás Slomo című könyvében azt mondja,¹⁶ hogy az “ember” (Gólem) teremtése tilos. Szerinte ez olyan, mint beavatkozás az Isten művébe.¹⁷ Azonban ő valójában úgy gondolja, hogy ez a tilalom igazából lényegtelen, mivel úgy véli, hogy az ember képtelen arra, hogy embert teremtsen; ezt csak az Isten képes megtenni.

A Tóra azt írja, hogy Ábrahám és Sára lelkeket (embert) csináltak Háránban: “És vette Ábrám a feleségét, Szárajt és Lótot, testvére fiát és minden vagyonukat, amit szereztek és a lelkeket, amelyeket Háránban (csináltak) szereztek”¹⁸. (Gen 12:5)

A Midrás¹⁹ erre azt mondja; ha a világ minden lakosa összegyűlne, hogy akár csak egy szúnyogot teremtsenek, még mindig képtelenek lennének lelket adni neki. A Midrás szerint Ábrahám és Sára megtérítettek embereket Háránban, és ezekre az emberekre utal a Tóra kifejezése (“és a lelkeket, amelyeket Háránban csináltak”).

Cádok rabbi úgy magyarázta, amikor valaki Tórát oktat, nem csupán információt közvetít, hanem erkölcsi viselkedést is átad. Ennek következtében a diák teljességében fejlődik, és befejezett állapotba kerül, így szinte olyan, mintha az oktató hozta volna létre azt az embert. Véleménye szerint Rává pontosan ezt tette. Nem Gólemet alkotott, hanem diákot oktatott, nevelt és tanított, hogy tudóssá váljon, ami olyan, mintha ő teremtette volna ezt az embert.

Rábi Zérá nem ölte meg a diákot, hanem egyszerűen visszaküldte Rávához. Észrevette, hogy a diák jelentős fejlődésen ment keresztül Rávával való tanulás közben. Azonban amikor valóságos tudásbeli kérdést tett fel, nem tudott megfelelően válaszolni, ami rávilágított, hogy nem birtokolt igazi bölcsességet. A tanítvány csupán egy “utánzó” volt: megtanulta, hogyan viselkedjen és beszéljen mint egy bölcs, de az igazi tudományosság (bölcsesség) nem volt meg benne. Ezért Rábi Zérá azt mondta neki, hogy “menj vissza porodba”²⁰.

Birkát Ávráhám és Cádok rabbi mindketten felvetették azt a lehetőséget, hogy talán Rábi Zérá nem ölte meg a Gólemet. Birkát Ávráhám szerint azért, mert az ölés károkozást jelentene, ami tilos, míg Cádok rabbi szerint azért, mert Gólem valójában nem is létezett. A gyilkosság tilalma mindkettejüket hidegen hagyta, és mindketten más okok alapján érveltek amellett, hogy Rábi Zérá valójában nem ölt meg senkit. Így függetlenül attól, hogy a Gólem-ölés gyilkosság volt-e vagy sem, mindketten azt állították, hogy Rábi Zérá nem követte el azt.²¹

A Gólem csupán egy illúzió volt.

A korábbi rabbik írásaiban már találhatunk hasonló gondolatot.

A Talmud, közvetlenül Rává Gólemjének tárgyalása előtt, azt állítja, hogy ha az igazságosak (cádikim) akarnának, akár egy egész világot is létrehozhatnának. Rábénu Chánánel ezt úgy értelmezi,²² hogy ha az igazságos emberek Istentől kérnének, hogy teremtsen világot, megtenné nekik. Továbbá magyarázta, hogy Rává az “embert” a “szem megtévesztése” (illúzió) révén hozta létre, hasonlóan ahhoz, ahogyan az egyiptomiak botokat kígyóvá változtattak.

A “szem megtévesztése” általában az illúziós (tiltott) cselekvésekre utal, amelyek arra irányulnak, hogy félrevezessék az embert. Tehát olyan látszatot keltenek, mintha valósak lennénen, miközben valójában nem azok. Azonban úgy tűnik, hogy Rává Gólemes “illúzióját” valóságosnak tekintette. Valójában kézzelfogható és fizikai volt, de mégis illuzórikus. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az egyiptomiak botjai valóságos és kézzelfogható kígyókká váltak, bár mégis illúziónak tekintendő volt ez a “varázslat”.

Hasonlóan Jehuda ben Bárziláj rabbi, a Szefer Jecirá könyv kommentárjában,²³ a fenti Talmud részletet így magyarázta; szerinte a Talmud mondata, hogy “ha az igazságosak akarnának, akár egy egész világot is létrehozhatnának”, arra utal, hogy amikor a Szefer Jecirából (teremtés könyve) szent betűkombinációkkal foglalkoznak, és megkérik az Istent, hogy teremtsen valamit, amelynek a betűkombinációival foglalkoznak, Ő megteszi ezt nekik. Mivel mindenre megkérhetik, így következtetésképpen mindent (egész világnyit) is megteremthetné.

Az állatok az állatoktól, az emberek az emberektől származnak. A világ rendje úgy van kialakítva, hogy minden visszavezethető a teremtés hat napjára, és azóta semmi igazán új nem jön létre. A Prédikátor könyvéből (1:9) idézi a mondatot: “Nincs semmi új a nap alatt”²⁴, mint támogatást ennek az elképzelésnek. Bár Rává kérésére az Isten megteremtette az “embert”, hogy megkülönböztethető legyen másoktól, Isten úgy formálta, hogy ne tudjon beszélni, és így ne tévesszék össze másokkal.

Az előző magyarázatot követően Jehuda ben Bárziláj rabbi egy másik értelmezést kínál. Ebben a második magyarázatban ő is azt állítja, hogy az “ember” csupán egy realisztikus illúzió volt, amelyet feketemágia segítségével lehetett létrehozni, és nem egy valódi ember.

A Gólem a Teremtés Könyve (Szefer Jecirá) teremtménye volt, vagy pusztán egy illúzió?

A Jád Ráme²⁵ két eltérő nézetet fogalmazott meg a Rává Gólemjével kapcsolatban. Az első álláspont szerint, melyet Rási képvisel, Rává a teremtés könyvével alkotta meg a Gólemet, míg a második álláspont, melyet feltételezhetően Jehuda ben Bárziláj rabbi és Rábénu Chánánel képviseltek, azt sugallja, hogy csupán egy illúzióról volt szó.

Ezután rákérdez arra a véleményre, amely szerint csupán illúzióról volt szó: a) Az illúzió csak akkor lehet sikeres, ha mindketten jelen vannak, amikor azt létrehozzák, így nem lehet elküldeni máshoz.²⁶ b) Ha csupán illúzióról van szó, akkor mi a jelentése annak, amit Rábi Zérá mondott: “menj (térj) vissza a porba”?²⁷

A második kérdés alapján úgy tűnik, hogy Rábi Zérá valóban véget vetett az “ember”nek. Ám ha valójában csak egy illúzió volt, ami nem rendelkezett élettel,²⁸ akkor valószínűleg nem is lehetett volna “megölni”: Az “ölés” alapvető feltétele, hogy az áldozat élőlény legyen. Ha az “ember” csupán egy illúzió volt, ami nem élőlény, akkor az nem minősülhet valódi ölésnek. Így Rábénu Chánánel és Bárziláj rabbi nem tekintenék ezt ölésnek, következtetésképpen pedig gyilkosságnak sem.

Az eddig elhangzottak alapján meggyőző érvek támasztják alá, hogy Rábi Zérá nem ölte meg azt az “embert”, akit Rává teremtett.

B) A Gólem nincs kitéve gyilkosságnak.

Az ölés nem mindig minősül gyilkosságnak. A gyilkossághoz további tényezők szükségesek, mint például az ölés törvénytelensége vagy helytelensége,²⁹ valamint az áldozat emberi mivolta.³⁰ Érvelhetünk amellett, hogy a Gólem emberi tulajdonságainak hiánya miatt a megölése nem minősül gyilkosságnak.³¹

A Cháchám Cvi kérdése

A Cháchám Cvi (Sut Cháchám Cvi 93) a gólemről és annak zsidósági státuszáról írt. Említést tett a fent említett talmudi történetről, valamint egy olyan gólemről, amelyet állítólag nagyapja hozott létre, és azt kérdezte, hogy lehet-e a Gólem a tizedik ember a minjában?

Minján:

Quorum (szó szerint: „létszám, számlálás”). A gyülekezethez (édá) szükséges létszám, azaz tíz felnőtt zsidó férfi. Ez a létszám szükséges bármiféle szentnek tartott szertartás (dvárim sebikdusá) elvégzéséhez, mint például a közösségi ima, a kádis elmondása stb. Amikor egy minján együtt étkezik, az Örökkévaló nevét is beleszövik az asztali áldásba. Az esküvői szertartás során elmondott imák egy részéhez, illetve a gyászolók vigasztalására elmondott áldáshoz is szükséges a minján megléte.³²

Így azt kérdezte; lehet-e a Gólem az egyik a tízből, az olyan imához, amelyhez szükséges, hogy meglegyen a tíz zsidó ember.

A minjánhoz nem számításának vonatkozó érvelést úgy magyarázza, hogy a Talmud³³, amely a minján szükségességét ismerteti, egy verset idéz: “szenteltessem meg Izráel fiai között”³⁴ (3 Mózes 22:32). Az az álláspont, hogy a Gólem nem felel meg az “Izrael fiai között” feltételeinek, így nem tekinthető a minján tagjának.

Ahhoz, hogy a Gólem minján-tagként számítson, feltételezendő, hogy valamilyen okból “Izrael fiai” tagjának tekintsék. Ugyan a Gólem az intuitív megközelítés szerint nem része a zsidó közösségnek, így nem tekinthető a minján tagjának. Cháchám Cvi felvetette azonban annak lehetőségét, hogy a Gólemnek elég zsidó jellemzője és tulajdonsága van ahhoz, hogy jogosult legyen az “Izrael fiai” címre, így elismerhetjük a minján tagjaként.

A Gólem létrehozása azonos a szülésével?

Az idézett Sámuel II. 21:8-as bibliai részlet szerint “meg öt fiát Míkhálnak, Sául leányának, akiket szült a Mechólabeli Adriélnek Barzilláj fiának”³⁵. Ebből a versből egyértelműen következik, hogy Míkhál öt fiának apja Adriel volt.

Mivel Ádriel felesége Méráb volt (aki Mikhál testvére), nem pedig Mikhál, ezért a Talmud³⁶ felteszi a kérdést, hogy hogyan állíthatja a Biblia, hogy Mikhál gyermekeinek apja Ádriel, ha valójában nem Ádriel volt Mikhál férje?

Erre a Talmud azt válaszolja, hogy valójában Méráb volt az öt fiú anyja, ám miután meghalt, Mikhál nevelte őket. A Biblia Mikhált nevezi a fiúk anyjának, ezzel tanítva meg, hogy az árvákat nevelő személy olyan, mintha ő szülte volna őket.

Hasonlóan, amikor valaki más gyermekét tanítja Tórára, a Talmud³⁷ azt mondja, hogy ez olyan, mintha ő alkotná (a gyermeket). Ez azt jelenti, hogy a Tóra-tanítás hasonló a gyermek megteremtéséhez. A Talmud nem határozza meg, hogy pontosan mennyire tekintjük úgy, mintha ő hozta volna létre a gyereket. Van, aki még azt is írja, hogy még a “pru urvu” mitzvája (szaporodási parancsolat) is teljesíthető a Tóra-tanítással.³⁸

Elfogadva, hogy az, aki más gyerekét neveli és tanítja, szülőként tekinthető, a Cháchám Cvi ezt a Gólemhez kapcsolja. A Gólemet egy zsidó alkotta, és egy “cádik” (igazságos ember) munkája volt, így a gyerekének kell számítania. Bár nem ő szülte fizikailag, de mivel jelentős mértékben és lényegesen befolyásolta a gyereket, szülőként kell tekinteni rá. Így a Cháchám Cvi hasonlítja a Gólemet a fent említettekhez, és lehetőséget nyújt arra, hogy valóban része legyen az “Izrael fiai között” csoportnak, és így részt vehessen a minjánban.³⁹

A Gólem zsidósága befolyásolja-e megölésének jogi státuszát?

A Cháchám Cvi úgy folytatja, hogy függetlenül attól, hogy a Gólem zsidó vagy sem, annak megölése még mindig nem minősülne gyilkosságnak. A gyilkosság csak olyan áldozatot jelent, aki az anyának a méhében volt:

Mózes I. 9/5-ben áll:
שפך דם האדם באדם דמו ישפך
„Aki ember vérét ontja, annak vére ontassék ki.”
Ez a tórai vers megelőz minden más, az élet védelmére vonatkozó parancsot. Mint látjuk, nem csupán a zsidókra, minden emberre vonatkozik az életének védelme…
…A héber szöveg szó szerint így szól: aki ember vérét ontja az emberben, annak vére ontassék ki. E versből kiindulva az „ember az emberben” kifejezést szó szerint értve értelmezhetjük úgy is, hogy az a magzatra vonatkozik. A Talmud Szanhedrin traktátus 57b lapján olvasható Rabbi Jismáél értelmezése:
מאי טעמיה דרבי ישמעאל? – דכתיב +בראשית ט’+ שפך דם האדם באדם דמו ישפך, איזהו אדם שהוא באדם – הוי אומר זה עובר שבמעי אמו
Miért érti így rabbi Jismáél? Mert írva van: Aki ember vérét ontja, annak vére ontassék ki. Ki az az ember, aki emberben van? Ez a magzat, aki anyja méhében van.⁴⁰

Az a vers, amely a gyilkosság tilalmára utal, a Talmudban (az abortusz kérdésében) úgy értelmezi, hogy „ember az emberben”. A Cháchám Cvi ezt tovább magyarázta a Gólem esetében is, hogy bár zsidó, megölni nem tilos, mivel nem volt “az emberben”, így a vers nem vonatkozik rá.

Bár a gyilkosság tilalma nem vonatkozik Gólemre, ám ha hasznos lett volna a minján teljesítésével, helytelen lett volna megölni, és Rábi Zérá nem is tette volna meg. Emiatt úgy döntött a Cháchám Cvi, hogy Gólem nem zsidó, és nem lehet a minján tagja.

[A Cháchám Cvi szándéka és értelmezése nem teljesen egyértelmű. Többféle, eltérő és ellentmondásos módon lehet érteni a szavait. Például, kérdéses lehet, hogy embernek tartotta-e a Gólemet vagy sem, vagy eltérően, hogy ha a minjánnak lehet tagja; zsidónak tartotta-e, vagy csak elég zsidósága van ahhoz, hogy az “Izrael fiai” kifejezés vonatkozzon rá, így a minjánnak tagja lehetne. Amit azonban biztosnak lehet tekinteni, az az, hogy a gyilkosság tilalmán kívül van egy másik szempont, amely megtiltja a Gólem megölését. A kritérium, amit az alanynak (a Gólemnnek) el kell érnie, az a haszon. Ha hasznos (a minján teljesítésére), akkor más szempont is érvényesül, és tilos megölni. Ennek a paraméterei sem egyértelműek, és a tilalom indoka sem világos. Például: ha a tilalom alapja a gyilkosság, vagy a bál táschit (pazarlás), és így tovább. Amit biztosnak lehet tekinteni, az az, hogy ha a Gólem zsidó, nem szabad megölni, de nem lenne gyilkosság. Mivel a Gólem nem zsidó, Rábi Zérának szabad volt megölnie.]

A Gólem lélektelen.

A Cháchám Cvi nem határozta meg a Gólem státuszát, ami felveti a kérdést: “ember volt-e a Gólem?”⁴¹ Ha a Gólem nem volt ember, az indokolná a megölését. Így Rábi Zérá megölhette. Mint fent említettük, az egyik alapvető feltétele a gyilkosságnak az, hogy az áldozat ember legyen. Habár a Cháchám Cvi ebben a válaszlevelében nem vitatta a Gólem emberi voltát, de egy későbbi levelében⁴² más rabbikkal egyetértve⁴³ ezt mondta.

Idézi a Párdész Rimonimot, miszerint Rává Gólemjének nem volt lelke. Ha egy Gólemnek nincs lelke; biztosan nem nem teljesítheti a minjánt, hiszen “még egy nő sem képes minjánt teljesíteni” azt.

Valóban, többek között a Párdész Rimonim (24:10) azt állítja, hogy a gólem megölése nem minősül gyilkosságnak, mert nincs lelke. Így szól; “a gólem halála olyan, mint egy állat halála“.⁴⁴

C) A Gólem megölése indokolható önvédelemként.

Mint említettem, a gyilkolás meghatározása a helytelen vagy törvénytelen emberölés. Bár Rábi Zérá valóban megölte a Gólemet, és a Gólem azonos az emberrel, így a Gólem megölése emberölésnek számítana. Ha azonban helyes és törvényes lett volna, akkor nem minősülne gyilkosságnak. Érvelhetünk amellett, hogy Rábi Zérá nem követett el gyilkosságot, mivel jogosan ölte meg a Gólemet.

Rabbi Cádok Hákohen Milublin, Divré Chálomot című könyvében feljegyezte azokat a gondolatokat, amelyeket álmában kapott. Gyakran elemzi azokat ébredés után. Ugyanez igaz a Gólemmel kapcsolatos álmára is (16. fejezet). Itt a (fent említett) Cháchám Cvi levelét álmodta meg, amelyben azt állítja, hogy a Gólem nem vehet részt a minjánban, mert ha tudna, Rábi Zérá nem ölte volna meg. Rábi Cádok az álmában megkérdőjelezte ezt a bizonyítékot, idézve Askenázi rabbi fiát (Rabbi Jákov Emden) Seelot Yáávec című könyvéből, ahol dédapjáról, Elijáhu Bál Sem rabbiról írt, és azt állította,⁴⁵ hogy Gólemet épített. Az apját (a Cháchám Cvit) idézte, hogy az Elijáhu Bál Sem rabbi elpusztította a Gólémét, mert az gyorsan nőtt, és attól félt, hogy az egész világot elpusztítja. Ezért önvédelemből megölte a Gólemét. Cádok Hákohén rabbi Rábi Zérá Gólém-ölését önvédelemmel indokolta.⁴⁶

Ugyanígy (Rabbi Jákov Emden) Mitpáchát Szfárim című könyvében⁴⁷ is idézi, hogy Elijáhu Bál Sem elpusztította a Gólemét, mivel túl gyorsan nőtt, és halálos fenyegetést jelentett. A Gólemet úgy ölte meg, hogy egy darab papírt húzott le a homlokáról, ekkor a Gólem megsebezte őt.

Ha a Gólem valóban halálos fenyegetést jelentett, érthető hogy Rábi Zérá megölte, és ez nem minősül gyilkosságnak.

D) Beszéddel történő ölés nem minősül gyilkosságnak.

Ahogy említettük, a gyilkosság három alapvető feltétele a következő: az ölés ténye, az áldozat emberi voltának ténye, és az ölés törvényellenessége. Azonban elképzelhető, hogy az ölés módja is releváns lehet. Talán van olyan típusú ölés, amely nem minősül gyilkosságnak.

Érvet lehet hozni amellett, hogy az ölés csak akkor minősül gyilkosságnak, ha nem csak halált okoz, hanem egy adott típusú ok-okozati kapcsolatos ölést hajtott végre. Talán ahhoz, hogy gyilkosságnak minősüljön, szükséges, hogy valami konkrét aktív és közvetlen módon okozza a halált. Ha az ölés alternatív módszerekkel kapcsolatos (például halálos átkozással vagy úgy hogy valakire erősen ránéz és emiatt hal meg⁴⁸), az nem bizonyosan gyilkosság. Mivel a gyilkosságnak feltétele egy adott típusú ölés, a halállal való fenyegetés⁴⁹ vagy az átokkal okozott halál nem számít gyilkosságnak. Rábi Zérá nem ölte meg a Gólemet, csupán beszédének köszönhetően okozta annak halálát. Az érvelés alapján azt lehetne mondani, hogy amit Rábi Zérá tett, nem minősülne gyilkosságnak.

A Talmudban⁵⁰ Rábi Joszej Bár Ávin Ráv Ásinak elmondja, miért hagyta el a tanárát. Azt mondta: “Ha a saját gyerekeivel kapcsolatban nem ismer kegyelmet, akkor velem biztosan nem.” Két történetet is megosztott: az egyikben a fia csodálatos módon gyümölcsöt (fügét) növesztett egy fán, mielőtt elérkezett volna a termés ideje. Ekkor azt mondta neki: “Fiam, zavartad a Teremtőt, hogy gyümölcsöt hozzon ki a fából, mielőtt eljött volna az ideje.” A fiának azt kívánta: “haljon meg, nem a rendes idejében.” A másik történetben a lánya gyönyörű volt, és valaki lyukat fúrt a kerítésbe, hogy láthassa őt. Ekkor azt mondta neki: “Lányom, te másoknak fájdalmat okozol. Térj vissza a porba, és mások ne essenek bűnbe miattad.”

Ebből a történetből kiindulva a Sut Háláchá Lemose (2. kötet, 64. oldal) azt írja, hogy ha valaki beszéd által öl, az nem gyilkosság. Ennek alapján érvelhetünk amellett, hogy Rábi Zérá csupán halált okozott, és nem követett el gyilkosságot.⁵¹

E) Rábi Zérá indoklásának egyéb értelmezései.

Négyféle módon magyaráztuk, hogy miért lehet engedélyezett a Gólem megölése. Azonban más, eltérő módon is értelmezhető és indokolható Rábi Zérá cselekedete. Voltak olyan rabbinikus nézetek, amelyek szerint Rábi Zérának meg kellett ölnie a Gólemet vallási vagy egyéb okokból. Talán létezik olyan álláspont is, amely indokolhatja a Gólem meggyilkolását. Érv szól amellett is, amely szerint lehetett külső és független ok, vagy kötelezettség a Gólem megölésére, ami nem esik bele a gyilkosság paramétereibe. Ha például valakinek vallási okai vannak valakit megölni, akkor a fenti négy feltétel teljesítve van, így az ténylegesen gyilkosságnak minősül. A valakinek valakit megölni iránti szükségesség, legyen az vallási vagy bármilyen külső okból, nem mentesít a gyilkosság elkövetése alól.

A csoda műveinek élvezete tilos.

A Jeruzsálemi Talmud (Juma 1:4) arra figyelmeztet, hogy ne építsünk csodákra/Istenre támaszkodva, mivel az Írás (Mtörv 6:16) azt mondja: “Ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket”⁵². Ebből a Pné Mose⁵³ azt a következtetést vonja le, hogy nem szabad támaszkodni a csodákra.

Hasonlóan; Rábi Jánáj azt mondta:⁵⁴ senki se helyezze magát veszélybe mondván: “Egy csoda megtörténik majd velem, és sértetlenül kijutok,” mert lehet, hogy nem lesz csoda. És bárha azt állítod, hogy csoda fog történni, az legalábbis csökkenteni fogja a csodaváró érdemeit. Rábi Jánáj tanítása egyértelműen azt sugallja, hogy bár a csoda bizonyos, mégsem helyes rá számítani.

Rási továbbá azt is hozzáteszi,⁵⁵ hogy tilos élvezni a csoda műveit és következményeit. Ezt Rábi Jánáj szavaiból vezette le (“csökkenteni fogja az érdemeit”). Úgy tűnik, mintha a tilalom, amely megtiltja a csodákra támaszkodást, abból adódik, hogy az, aki csodákra támaszkodik, élvezetet merít a csodából, ami önmagában tilos.

Van, aki azt állítja, hogy Rábi Zérá azért ölte meg a Gólemet, mert tilos a csoda művét használni.⁵⁶

Egy teleológiai érvelés: a Gólem egy bohóc volt!

Vallási okok és indokok mellett személyes okok is létezhetnek a gyilkosságnak. Rabbi Isaac Reitbord egy vicces és érdekes módon érintette ezt a témát, és a talmudi történetet egy teljesen új szemszögből magyarázta. Azt állítja,⁵⁷ hogy Rábi Zérá mogorva és lehangolt volt, és Rává mindig próbálta felvidítani. Rává egy vicces, bohócos Gólemet teremtett, hogy boldoggá tegye Rábi Zérát. Habár a Gólem humoros és vicces volt, Rábi Zérá nem értékelte a humort, és megölte a Gólmet. Rábi Zérá gondolkodásaival valóban lehet azonosulni. Ha a Gólem egyetlen szándéka az volt, hogy bosszantsa őt, érthető a vágy, hogy megölje. Ez az indok valószínűleg nem változtatja meg az ölés természetét, és még mindig gyilkosság lenne, azonban érthető indok áll mögötte.⁵⁸

A Gólem megölése valóban gyilkosság volt.

A Talmud (Bráchot 32b) azt mondja, hogy egy kohén, aki gyilkosságot követ el, nem recitálhatja a birkát kohanimot (papok álsádát). Bét Mátitjáhu (Vol. 3, 36:2) Cháim Kánievzki rabbit idézi, aki ezt Gólemre is alkalmazza, elveszti a “kohen”i képességét, hogy elmondja a birkat kohanimot. A Bét Mátitjáhu ezt úgy magyarázta, hogy ez gyilkosságot jelent.

Rabbi Zera kohén volt.⁵⁹ Úgy tűnik, hogy Kánievzki rabbi kijelentette, hogy a kohen elveszíti a kohéni jogát a birkát kohánimra vonatkozóan, utalva arra, hogy Rábi Zérá következésképp elveszítette ezt a képességet.⁶⁰

Érvelhetünk amellett, hogy bár a golem megsemmisítése gyilkosságnak tekinthető, Rává nem szólt ellene (Rábi Zérára), mivel valamennyire indokolható vagy érthető volt.

Talmudi Fogalmak Magyarul

1
Lásd például a verset, Zsoltárok 139:16: https://zsido.com/fejezetek/139/
2
A szerkesztő fordítása; https://www.merriam-webster.com/dictionary/golem
3
A Gólemről, alternatív és egyéb Gólemekről és kúltúrális hatásaikra és a művészeti/akadémiai művekre gyakorolt hatásáról, lásd például; Gershom Scholem, “Golem,” Encyclopedia Judaica, vol. 7 (Jerusalem: Keter, 1972), cols. 753-755. Print. És Kieval, Hillel J. “Golem Legend.” YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe (27 October 2010, 9 October 2023). n. pag. Web. https://yivoencyclopedia.org/article.aspx/Golem_Legend És lásd; Abrams, Chaya. “Clinging To Golem: A Historical and Contemporary Protector.” Clinging to Golem: A Historical and Contemporary Protector (2023): n. pag. Print. Vudka, Amir: The Golem in the age of artificial intelligence. In: NECSUS_European Journal of Media Studies, Jg. 9 (2020-07-06), Nr. 1, S. 101-123. DOI: Capeller, Ivan. “The Golem Allegories.” The International Review of Information Ethics 26 (2017): n. pag. Web. https://www.academia.edu/48349634/The_Golem_Allegories Baer, Nicholas. DEKEL, EDAN, and DAVID GANTT GURLEY. “Kafka’s Golem.” The Jewish Quarterly Review, vol. 107, no. 4, 2017, pp. 531–56. JSTOR, https://www.jstor.org/stable/90016066 “Messianic Musclemen: Homunculus (1916) and Der Golem (1920) as Zionist Allegories.” The Place of Politics in German Film (2014): n. pag. Print. Bamberger, Josef. “The Golem and the Prophet – a Journey on the Thaces of a Mayse.” Yiddish Storytelling (Amsterdarn Yiddish Symposium 4) 4 (2009): 7–19. Print. Aryeh Yosef Krawczyk, Insteyut Religioznawtwa UJ, MCMXCVII studia religiologica z. 40 (2007):n. pag. Print. Glinert, Lewis. “Golem! The Making of a Modern Myth.” Symposium: A Quarterly Journal in Modern Literatures 55.2 (2001): 78–94. Web. https://www.academia.edu/30112979/Golem_The_Making_of_a_Modern_Myth.Koven Mikel J. “‘Have I Got a Monster for You!”: Some Thoughts on the Golem, The X-Files and the Jewish Horror Movie.” Folklore 111.2 (2000): 217–230. Web. https://www.academia.edu/11261691/Have_I_Got_a_Monster_for_You_Some_Thoughts_on_the_Golem_The_X_Files_and_the_Jewish_Horror_Movie Peter Schäfer, “The Magic of the Golem: The Early Development of the Golem Legend,” Journal of Jewish Studies, vol. 46, no. 1-2 (Spring-Autumn 1995): pp. 249-261. Print. Nocks, Lisa. “The Golem: between the Technological and the Divine.” Journal of Social and Evolutionary Systems 21.3 (1998): 281–303. Web.https://www.academia.edu/679899/The_Golem_Between_the_Technological_and_the_Divine Hillel J. Kieval, “Pursuing the Golem of Prague: Jewish Culture and the Invention of a Tradition,” Modern Judaism, vol. 17, no. 1 (February 1997): 1-23. Print.Gad Yair, Michaela Soyer, The Golem in German Social Theory, n. pag. Print. Валерий Мерлин, Golem and Abracadabra: Rabbinical Scripturality Revisited, n. pag. Print. Gershom Scholem, “The Golem of Prague and the Golem of Rehovoth,”
Commentary Magazine, vol. 41, no. 1 (July 1966): 62-65. Print. Konkrétabban a megöléséről lásd; Edward L. Greenstein, “God’s Golem: The Creation of the Human in Genesis 2.” Journal for the study of the old testament supplement series 319 (2002): n. pag. Print. See also: Geoffrey Dennis, Golem, Judaism- Encyclopedia of the Bible and Its Reception: n. pag. Print. Szerintem érdemes említeni, hogy az Egon Erwin Kisch írt egy könyvet (magyarra is lett fordítva hungarian) A gólem éledése, a Gólemről (lásd pontosabban 152-ik oldaltól). Azt is érdemes említeni, hogy az Ivan Capeller Gólemes karakterján kívül (amely a “The Golem Allegories”ban van), modern zenén is erős hatása van a Gólemnek. Például; van egy Metál album és dal, “Protector” nevű együttesnek, melyet Gólemnek hívnak, amely szintén a Gólemen alapul.
4
Lásd; Wikipedia “Golem effect” (fontos megjegyezni, hogy vannak további részei ennek az “hatásnak”, általában rossz elvárásokról szól, aminek következtében ez a következmény, az “önbeteljesítő jóslat” eleme is ebből a Gólem történetéből ered.), ráadásul lásd; Slater, Avery. “The Golem and the Game of Automation.” 2021 IEEE Conference on Norbert Wiener in the 21st Century (21CW) (2021): n. pag. Web. https://www.academia.edu/60712272/The_Golem_and_the_Game_of_Automation Ambrus, Gábor L. “THE GOLEM LEGEND AND THE ENIGMA OF FACEBOOK.” Zygon® 55.4 (2020): 875–897. Web.https://www.academia.edu/100948642/The_Golem_Legend_and_the_Enigma_of_Facebook Polonetsky, Jules. “Taming the Golem: Challenges of Ethical Algorithmic Decision Making.” Cyberspace Law eJournal (2017): n. pag. Print. Rubin, Charles T. “The Golem and the Limits of Artifice.” The New Atlantis, no. 39, (2013), pp. 56–72. JSTOR, http://www.jstor.org/stable/43152757 Grinbaum, Alexei. “The Nanotechnological Golem.” Nanoethics (2010): n. pag. Print. Israel Belfer, “Golem and Modern Science” Presented in: “The Power to Detect and Create: Ethical Challenges Emerging from DNA Technology and Genetics: The Impact of Genetics on Jewish Living and Jewish Ethics”, Bar-Ilan University, Tuesday, June 8, 2010. DRAFT. https://www.academia.edu/433229/Golem_and_Modern_Science Vudka, Amir: The Golem in the age of artificial intelligence. In: NECSUS_European Journal of Media Studies, Jg. 9 (2020-07-06), Nr. 1, S. 101-123. DOI: https://mediarep.org/server/api/core/bitstreams/611a97c8-d5a8-488a-a891-40bee931e9d6/content Koven, Mikel J. “‘Have I Got a Monster for You!”: Some Thoughts on the Golem, The X-Files and the Jewish Horror Movie.” Folklore 111.2 (2000): 217–230. Web. https://www.academia.edu/11261691/Have_I_Got_a_Monster_for_You_Some_Thoughts_on_the_Golem_The_X_Files_and_the_Jewish_Horror_Movie
5
https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/041/pc004146.html#3
6
Lásd például: Honigsberg, David M. “Rava’s Golem.” Journal of the Fantastic in the Arts, vol. 7, no. 2/3 (26/27), 1995, pp. 137–45. JSTOR, http://www.jstor.org/stable/43308237 És lásd: Sné Luchot Hábrit, Pársát vájésév, Jákobb fiairól, hogy női Gólemeket teremtettek. És lásd a fenti lábjegyzeteket, több eltérő Gólemekkel kapcsolatban.
7
Lásd a fenti lábjegyzetekben (#4).
8
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/a-golem-legenda
9
Lásd például; Jád Rámá, Szánhedrin 65b.
10
Lásd a fenti lábjegyzetekben, hogy az ember amelyet Rává teremtett, el van ismerve Gólemként.
11
Érdemes hozzátenni, hogy Rábi Zérá, mint valaki, aki nem veszi jó néven, amikor őt megölik, valószínűleg nem ölt volna meg másokat. Lásd; Megilá 7b.
12
Bábá Kámá 98b.
13
Chidusé Rábénu Cháim Hálévi Ál Hárámbám https://hebrewbooks.org/pdfpager.aspx?req=61915&st=&pgnum=389 Magát is idézi, hogy máshol – Birkát Ávráhám Bábá Kámá 98b – ezt hosszabban elmagyarázza.
14
A károkozást bűnként tartják általában, de azonban van olyan vélemény amely nem tartja annak. Erről a témáról, lásd https://www.yeshiva.org.il/midrash/229
15
Azonban végül ezt vissza vonja, a következő Cháchám Cvi (93) miatt.
16
Midrás Slomo, szánhedrin 65 p. תמח. Lásd ott hogy a teremtést csak az Istennek szabad csinálni és az embernek valamit vagy valakit teremteni, a véleményében bűn.
17
Lásd: Cabrera, Daniel H. “The Soul of the Golem.” Empedocles: European Journal for the Philosophy of Communication 1.1 (2009): 107–121. Web. https://www.academia.edu/93901065/The_Soul_of_the_Golem: “This obligation entails a prohibition: do not act capriciously and with autonomy, do not pretend to be like God, carrying out human creativity on a whim.”. Továbbá lásd: Stephen Kcenich and M. Elvira Luna Escudero-Alie, “Borges and Data Sciences in -The Golem”, Journal of Interdisciplinary Sciences JIS (2022): “Then, in Borges’s poem, the Rabbi of Prague is ashamed of his imperfect creation, regrets his haughtiness, for wanting to compete with God by becoming a Creator. The last two lines of the last stanza of the poem: ― ”Who will say the things to us that God felt, at the sight of his rabbi in Prague?” brings to memory the last stanza of the poem “Chess” ―”God moves the player as he the pieces But what god behind God plots the advent Of dust and time and dreams and agonies?”.
18
https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/bresit-mozes-i-konyve/3-leh-leha-12-1-17-27
19
Brésit Rábá 39:14 (és perek 4, 4).
20
Ami Rávára utalhat, vagy az olyan státuszra, amely volt mielőtt bölcsnek gondolták. Lásd ott a Midrás Slomoban.
21
A Birkát Ávráhám nem a gyilkosság paramétereit határozta, így nehéz konkrét bizonyítékot találni szavaiból arra, hogy nem minősül gyilkosságnak, bár ezt lehet következtetni belőlük.
22
A Szánhedrin traktátusra vonatkozó kommentárja hiányos; a kézirat elveszett, mielőtt a lejegyzés befejeződött volna. Néhány írása később előkerült. Hiányzott a 56b-től 89a-ig. Később ezeknek a hiányzó írásoknak részeit megtalálták, amelyeket aztán újra kiadtak egy Szánhedri Gdolá nevű könyvben a 9. Kötetben. Ezt ott lehet megtalálni.
23
https://hebrewbooks.org/pdfpager.aspx?req=21827&st=&pgnum=133&hilite=
24
https://szentiras.hu/RUF/Pr%C3%A9d1
25
Szánhedrin 65b.
26
Rabbi Meir Ábuláfiá nem idézett forrást annak, hogy az illúziók csak akkor működnek, ha mindkét fél jelen van. Nincsen rá logikus kényszerítés, tekintve, hogy Bárziláj rabbi egyértelművé tette, hogy ez egy valóságos illúzió, amely még enni is tud, és valószínűleg egy teljesen működőképes ember volt, aki elküldhető egy másik személyhez. Talán a Jád Ráme csak Rábénu Chánánel kommentárját látta, és nem látta, mit írt a Bárziláj rabbi, és a hagyományos értelemben értette az illúziót, hogy nem valóságos. Ebben az esetben lehet logikai érvelés a mindkét fél jelenlétének szükségessége mellett.
27
Ez is alátámasztaná azt a nézetet (a fenti lábjegyzetből), hogy a Jád Ráme úgy értette azokat a rabbikkat, amelyek szerint Rává “illúziót” hozott létre, hogy ezt az illúziót egyáltalán nem valóságnak tekintették. A kérdése az lehetne, hogy nincs logika abban, hogy megöljék vagy “porba térjen vissza” a Gólemet, ha az csak egy illúzió, de ha valósághű illúzió volt, akkor az ugyanaz, mint egy Gólem. Ahogyan egy Gólem megölhető, úgy a valósághű illúzió is megölhető.
28
Mivel mint említettem ez olyan mint a fekete mágia, és nam valóságos élet hanem csak illúziós. Erre a pozícióra, hogy nem tekinthető életként lásd továbbá: Grinbaum, Alexei. “The Nanotechnological Golem.” Nanoethics (2010): n. pag. Print.
29
Tehát az erkölcstelenség és törvénytelenség amely konkrétan az ölésben áll. Ha az ölés törvénytelen más okból, például a fenti Birát Ávráhám véleményében (aki károkozásnak tartotta), nem minősül gyilkosságnak, bár tiltott az ölés.
30
Az áldozat konkrét jellemzőire vonatkozok, és annak erkölcsi és törvényi tilalmának. Nem feltétlenül a gyilkosság kifejezésére, és gyakori használatára, ezért elképzelhető, hogy valaki az állat jogtalan megölését gyilkosságnak nevezné, az mégsem esne ugyanarra a gyilkolás kategóriájába, amelyről mi (valamint a tórai {gyilkossági} tilalom) beszélünk, amelyet gyilkosságnak nevezünk. Emellett; az állat megölésének etikai következményei látszólag mások, mint egy személy esetében, így ha az állat megölése helytelen, az ugyanúgy vonatkozik a Gólemre is, és még akkor is helytelen lenne, ha nem minősülne gyilkosságnak, így amit Rábi Zéra tett, még mindig nem lenne indokolt.
31
Azzal kapcsolatban hogy nem számít embernek lásd: Bleich, J. David. “Survey of Recent Halakhic Periodical Literature: GENETIC ENGINEERING.” Tradition: A Journal of Orthodox Jewish Thought, vol. 37, no. 2, 2003, pp. 66–87. JSTOR, http://www.jstor.org/stable/23262963 És, Navon, Mois. Loike, John D., and Moshe D. Tendler. “Ma Adam Va-Teda-Ehu: Halakhic Criteria for Defining Human Beings.” Tradition: A Journal of Orthodox Jewish Thought, vol. 37, no. 2, 2003, pp. 1–19. JSTOR, http://www.jstor.org/stable/23262960 “Let Us Make Man in Our Image-a Jewish Ethical Perspective on Creating Conscious Robots.” AI and Ethics (2023): n. pag. Web. https://www.academia.edu/106527633/Let_us_make_man_in_our_image_a_Jewish_ethical_perspective_on_creating_conscious_robots LOIKE, JOHN D. “Is a Human Clone a Golem?” The Torah U-Madda Journal, vol. 9, 2000, pp. 236–44. JSTOR, http://www.jstor.org/stable/40914661 Nachum Amsel, CHAPTER SANS SOURCES Jewish VIEW OF THE GOLEM (from the e book, “The Encyclopedia of Jewish Values” published by Urim) n. pag. Web.https://www.academia.edu/63367339/_CHAPTER_SANS_SOURCES_Jewish_VIEW_OF_THE_GOLE Michael J. Broyde, “Cloning People: A Jewish Law Analysis of the Issues,” Connecticut Law Review, vol. 30, no. 2 (Winter 1998): 503-535. Print. És magyar cikk is van amely ezt a kérdést megemlíti: https://lekvaresjam.blog.hu/2019/11/13/gyilkossag_volt_e_megolni_a_pragai_golemet
32
https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=395&layout=s
33
Lásd; Bráchot 21b, és Megilá 23b.
34
https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/vajikra-mozes-iii-konyve/8-emor-21-24-23
35
https://zsido.com/fejezetek/saul-utodainak-kiirtasa/
36
Szánhedrin 19b.
37
Szánhedrin 99b.
38
Tóra-tanítás által teljesíteni a szaporodás micváját kapcsolatban, lásd: Rabbi Slomo Kluger, Chochmát Slomo (Even Háezer) 1:1, és lásd: Ávráhám Jiszráel Kohen, Imrej Kohen, az előszóban.
39
Fontos megjegyezni, hogy Rabbi Áron Mágid, Bét Áron Vol. 1 p. 6 (ערך: המוליד אדם ע”י ספר יצירה) a fent említettek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Gólem örökli alkotóját.
40
https://nepszava.us/a-zsido-vallas-felfogasa-az-abortuszrol/
41
Ha a Cháchám Cvi embernek tartotta e a Gólemet, lásd; Rabbi Tzvi Hersh Spira, Darkei Teshuva Yoreh De’ah 7:11. Rabbi Shmaryahu Yosef Karelitz (the father of Rabbi Abraham Yeshaya Karelitz, the Ḥazon Ish), Ḥut Sheni laws of Passover Yoreh De’ah 141:4 p. רל, Rabbi Betzalel Stern, Btzel Hachochma Vol. 6, 99 and quoted by Rabbi David Sperber (Rabbi Dr. Daniel Sperber nagyapja), Afarsekta De’Anya Vol. 4, 383. Rabbi Nathan Gestetner, Responsa Lehorot Natan Vol. 7, 11. Rabbi Ran Yosef Ḥaim Abuchatzeira, Yotzer Bereishit pp. 21-22. Azt állítják, hogy a Cháchám Cviban (93) leírtak alapján nyilvánvaló, hogy teljes emberi státuszúnak tekintette a Gólemet (az élete védelme kivételével). De Rabbi David Sperber himself (Afarsekta De’Anya Vol. 4, 383). Rabbi Aharon Maggid, Bet Aharon Vol. 1, p. 372. Rabbi Chaim Elazar Spira, Divrei Torah Vol. 4, 73. Rabbi Abraham Schachter, Machzeh Avraham, pp. 93a-99b (és lásd: Be’er Avraham). Azt állítják, hogy a Cháchám Cvi alapján az nyilvánvaló, hogy a Gólem egyáltalán nem minősül embernek. Ezt továbbá lehet következtetni Rabbi Yehuda Assad, responsa Orach Chaim 26ból is. És Rabbi Abarham Yeshaya Karelitz, Ḥazon Ish Yoreh De’ah 116:1.
42
Divrej Ráv Mesulám 10. Az újjab Cháchém Cviben nyomtatják a 93-hoz hozzá függve.
43
Lásd például Párdesz Rimonim 24:10, és a későbbi lábjegyzetben.
44
Lásd: Rabbi Moses ben Jacob Cordovero, Pardes Rimonim 24:10. Rabbi Ezra ben Solomon, Song of Solomon 5:15. Rabbi Abraham ben Mordecai Azulai, Ḥesed LeAvraham, Even Shetiya, 40:30. Rabbi Joseph Rosen, Zaphnath Paaneach (Dwinsk) Vol. 2, 7. Ezt továbbá lehet következtetni több rabbiból, lásd; Rabbi Shmuel Eidels, Ḥiddushei Aggadot b. Sanhedrin 65b. Hasonlóan; Sefer HaBahir, 196 (Wilna print 58) és Rabbi Meir ben Ezekiel ibn Gabbai, Avodat Hakodesh, 3:9 azt állítják, hogy a Gólemnek nincsen lelke, azonban nem állapítják meg ezt egy engedélyező okként.
45
Seilát Jáávec, Vol. II 82.
46
Nem teljesen egyértelmű, hogy az általa vélt Rabbi Zeira Gólem megölését kizárólag önvédelemmel indokolta-e, vagy elfogadta-e Rabbi Ashkenazi alapfeltevését, miszerint a gyilkosság tilalma nem vonatkozik arra az áldozatra, aki nem született anyától, és az önvédelem indoklása csak annak igazolására szolgál, hogy a célzott megsemmisítés indokolt ha potenciálisan használható volt.
47
Mitpáchát Szfárim, Elipszis a 8. Fejezethez. És lásd; Megilát Széfer: The Autobiography of Rabbi Jacob Emden, p. 4.
48
Lásd; Bábá Meciá 59b, Sábát 34a, Bráchot 58a, Bábá Bátrá 75a.
49
Tehát, ha azt állítja (szóban) hogy meg fog halni, mint a következő talmudi történetben.
50
Táánit 24a.
51
Lásd Tzevi Raizman, in the rabbinic medical journal Assuta p. 288, és the rabbinic journal Maor Hashemesh Vol, 1 pp. 252-253. Rabbi Yitzchok Zilberstein, Ḥashukei Ḥemed, b. Arakhin 28a. Rabbi Asher Weiss, Minchat Asher, Gen. 12.
52
https://szentiras.hu/SZIT/MT%C3%B6rv6
53
Juma 1:4.
54
Táánit 20b.
55
Táánit 24a.
56
Például Rabbi Ráchámimben Jáákov Chori, Kiszé Ráchámimban a talmudi történetet így magyarázta. Nem teljesen egyértelmű, hogy ez a feltevés (miszerint tilos a csodából élvezni), jogosítja-e a Gólem megölését, vagy ha a Gólem megölése nem volt gyilkosság más okból, és ez az érvelés csak magyarázza a megölés szükségességét. Az érvet az lehetne tenni, hogy ha az ölés gyilkosság, akkor nem kellene megölni azt, még akkor sem, ha a “csodák műveiből” akarunk megszabadulni. Lásd: Rabbi Joseph Shalal, Kohvei Ohr, 2. kötet, 60. oldal. Másrészt az érvet az lehetne tenni, hogy egy olyan lényt, amely a “csodák műve”, meg kellene ölni, még akkor is, ha ez gyilkosságot jelentene.
57
Kehilot Jicchák, Pirché Niszán (19. oldal).
58
Itt sem egyértelmű, ha a véleménye szerint a Gólem megölése nem volt gyilkosság más okból, vagy Rábi Zérá azt választotta, hogy meggyilkolja a Gólemet, és az ő cselekedetét ezzel az érveléssel igazolta.
59
Lásd például; Jeruzsálem Talmud Bráchot 8:5.
60
Az érv lehet, hogy Rabbi Kanievsky egy hipotetikus Gólemről beszélt, és nem a Talmudban szereplőről, lehetséges, hogy ő azonban az Talmudban szereplő Gólemet egy illúziónak értelmezte, és ezért Rabbi Zérá nem követett el gyilkosságot, azonban egy átlagos Gólem megölése gyilkosságként lenne minősülhetne. Ugyanez az érvelés alkalmazható a másik lehetőségekre is, lehetséges, hogy a Talmudban szereplő Gólem veszélyt jelentett, és Rabbi Kanievsky egy olyan Gólemre utalt, amely nem jelentett veszélyt.

Talmudi Fogalmak Magyarul

Talmudi Fogalmak Magyarul

Gólem Gyilkolás

Gólem Gyilkolás

Gólem-gyilkolás

A) Rábi Zérá nem ölte meg a Gólemet!

B) A Gólem nincs kitéve gyilkosságnak.

C) A Gólem megölése indokolható önvédelemként.

D) Beszéddel történő ölés nem minősül gyilkosságnak.

E) Rábi Zérá indoklásának egyéb értelmezései.

Talmudi Fogalmak Magyarul

Related Posts

Olvass!

Táromet

Mákin Veonsin Selo Min Hádin

Gólem Gyilkolás

Diné Sámájim

Mi Seporá Midor Hámábul

Kinjánim