בס”ד
Rabbinikus törvény biblikusan – אי אינו ראוי מדרבנן הוי אינו ראוי מדאורייתא
Amikor a biblikus törvény felismeri a rabbinikus állításokat:
Az Áchrónim (Sulchán Áruch utáni rabbik) könyveiben,1Lásd például Chemdát Jiszráel, vol. 1. Kuntresz Torá Or, ötvenöt fejezetet írt ilyenről, és lásd Bét Háocár, máárechet álef klál 134. nagy téma; ha a biblikus törvény felismeri-e a rabbinikus állításokat. Itt csak egy pár példát fogok hozni, hogy mikor és hogyan lehetne az, hogy rabbinikus állítást felismeri a biblikus törvény. De ez nem elfogadott ötlet, van aki nem fogadja el azt, hogy a biblikus törvény felismerheti a rabbinikus állítást.
Biblikus bűn elkövetéséért feltételes, hogy a rabbinikus törvény szerint is teljesítve legyen
Előfordul, hogy biblikus törvénynek feltételes szövegkörnyezete van, és csak specifikus szituációban hat.
Például, van olyan bűn hogy tilos egy állatot ugyanaznap levágni mint az anyját. Ezt a bűnt csak akkor követte el az ember, ha mindkét vágása kóser. Ha mindkét állatot ugyanaz-nap vágta, de a vágás nem volt kóser, nem követte el a bűnt. A Misna Chulinba (5:3) ezt mondja: “Aki állatot vág, és az állat dögtetemmé vált a kezei között, aki a nyakából kivágta a nyelőcsövet, mentes az „anya és fia” vétke alól.”2https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/anyat-es-borjat-egy-napon-ne-vagd-le-misna-magyarul-hulin-5
Mi a háláchá, amikor a feltétel biblikusan teljesített, de rabbinikusan nem. Tehát az állat vágása biblikusan kóser, de rabbinikusan nem. Elkövette-e a bűnt biblikusan, vagy nem? Talán a biblikus törvény elfogadja a rabbinikus állítást, és felismeri, hogy a vágás nem kóser, és nem követte el a bűnt.3לא עיינתי בסוגיא זאת כל צרכה על כן איני יודע א”א בכהאי גוונא דאינו עובר מן התורה מאחר דלאו שמיה שחיטה מדרבנן, אך מ”מ אולי יש לתלות הדבר במחלוקת אי דבר שאינה ראוי’ לאכול אי שמי’ שחיטה לענין אותו ואת בנו, ואף דלהלכה כבר פסק הרמב”ם דשמי’ שחיטה מ”מ לדברי השי’ האחרת, וכמ”כ אפי’ לשי’ הרמב”ם שס”ל שמי’ שחיטה ולוקה על כהאי גוונא, מ”מ לא ראיתי הכרע שעבר מן התורה אי השחיטה נפסלה מדרבנן, וראיתי שכ’ דאינו לוקה, וכמ”כ בספק כ’ הרמב”ם דאינו לוקה וכבר כתבו האחרונים דזהו מדין התראת ספק ואין להוכיח דבאמת מן התורה עבר איסור, ואין לדייק מזה. ועיין ביו”ד סי’ ט”ז בערוך השולחן, ובשו”ע הלכה ט’ ובש”ך ובפר”מ עהט”ז ובאמת רוב חששות הוי רק מדרבנן ומדאורייתא אזלינן בתר רוב, וא”כ לדעת ר”מ דהוי רוב אין ראי’ ג”כ, אך מ”מ אולי יש לדייק מכהנ”ל דיש מקום לומר דשחיטה הפסולה מדרבנן הוי אינה שחיטה כלל, ולכה”פ להדיעה דגם שחיטה שאינה ראויה להיאכל לא הוי שחיטה. אך מאחר שלא עינתי בהסוגיא איני יכול לומר בפירוש. ומ”מ עיין בשיטה מקובצת לד ע”א.
Hasonlóan van olyan bűn hogy a kohénnak tilos egy évet várni mielőtt megeszi a bchor adományt (vagy ajándékot). Ahhoz hogy a bűnt el kövesse, feltételes, hogy egy egész éven keresztül ehető legyen és mégsem ette meg.
Rabbinikusan tilos borjút megenni, amíg nem telt el nyolc nap. Ha egy év elmúlt és nem ette meg, ezzel a nyolc nappal számítva, az igaz hogy biblikusan meg szabad enni, de mivel rabbinikusan tilos, nem követte el a bűnt. Biblikusan is, “nem ehető”nek számít, mivel rabbinikusan le van tiltva.4Lásd Ros Hásáná 6b.
Biblikus bűn meghatározása is lehet rabbinikusan
Akár biblikus tilalom meghatározására, affektív a rabbinikus állítás. Például kohénnak tilos “zoná”val házasodni:
Háláhikus értelemben ugyanis ez egy jogi státuszt jelöl, és arra a nőre utal, aki olyan férfivel létesített nemi viszonyt, aki a Tóra szerint számára tiltott, és vele házasságra sem léphet… A státusz lényege pedig, hogy az ilyen nőnek ezt követően tilos kohénhoz feleségül mennie, vagy akár egy kohén feleségének maradnia (3Mózes 21:7.).5https://library.hungaricana.hu/hu/view/Talmud_2/?pg=477&layout=s
Rabbi Eliézer véleménye, hogy egy nő aki házaságon kivül létesített nemi viszonyt, ő is zonának számít.6Lásd Jevámot 61b.
Ha valaki csak rabbinikusan házas de biblikusan nem, és létesített nemi viszonyt a “rabbinikus feleségével”, a nő ettől nem lett zoná. Mivel a Tóra felismeri, hogy a nő nem “pnujá” azaz “egyedülálló”, a nő nem lesz zoná.7Lásd Ciunim Látorá 29. Az első dibur hámátchil ulfi ze.
Biblikus bűnt el lehet követni rabbinikus állítás miatt
Előfordul, hogy fordítva is felismeri a rabbinikus törvényt, és a biblikus bűn felismeri a rabbinikus állítást, hogy általa el kövesse a biblikus bűnt.
Például, tilos valakinek szándékosan rossz tanácsot adni:
Lifné ivér lo titén mihsol – Szó szerint: a״ vak elé ne vess gáncsot!” (3Mózes 19:14.). A szó- szerinti értelmen túl ez a tilalom arra is vonatkozik, aki morálisan vak (és ezért nem fogja fel a vétkezés, illetve a bűn súlyát), illetve aki konceptuálisan vak (vagyis nem fogja fel tetteinek negatív hatását).8https://library.hungaricana.hu/hu/view/Talmud_2/?pg=376&layout=s
Akár valakinek rossz tanácsot adni pénzi ügyben vagy vallásos viselkedésben le van tiltva. Ha valaki másnak azt tanácsolja hogy “rabbinikus bűnt” kövessen el, a biblikus törvény is felismeri ezt rossz tanácsnak. A biblikus törvény is felismeri hogy egy rabbinikus bűnt elkövetni az rossz, és ezért a biblikus bűnt, hogy tilos rossz tanácsot adni, elkövette.9Lásd például Minchát Chinuch 323:2, ezt régebben láttam a Sut Pné Jehosuá nevében, most nem találtam meg. És lásd, Lekách Tov 17 (az elején).
Hasonlóan, tanú nem tanúskodhat törvénytelen vagy “nem kóser” tanúval, ha a másik tanú aki tanúskodni akar az egy “rásá” azaz “gonosz ember”, nem tanuskodhat vele. A Tórában (Smot 32:1) írva van: “Ne terjessz hamis hírt. Ne kapcsold össze kezedet a gonosszal, hogy hamis tanúként lépj fel.”10https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/smot-mozes-ii-konyve/6-mispatim-21-24-18 A rásának a meghatározása; olyan ember, aki bűnt elkövetett, lehet valaki “biblikus rásá” vagyis bilikusan gonosz, de lehet rabbinikusan rásá. Ha valaki csak rabbinikus bűnt követett el, akkor csak “rabbinikus rásá”. Ilyenkor is lehet következtetni, hogy a rabbinikus rásával talán biblikusan tilos tanúskodni, és a biblikus törvény felismeri a rabbinikus rását, rásának.11Lásd például, Chidusej Hárim, Chosen Mispát 34:1, úgy tűnik hogy ő kétségben van ezzel az érveléssel. És lásd tovább például 34:3, hogy úgy tűnik hogy biblikusan nem számít érvénytelen tanúnak, de azért biblikusan hazugságnak számít, ami szintén hozzánk való.
Micvák betartására feltételes, hogy a rabbinikus törvény zerint is “kóser” legyen
Asztali áldás az evés után, biblikus parancsolat vagyis micva. A Tórában (Dvárim 8:10) írva van: “És enni fogsz és jól fogsz lakni, és áldani fogod az Örökkévalót”12https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/hetiszakasz/devarim-mozes-v-konyve/3-ekev-7-12-11-25 – az evés után kötelező (asztali) áldást mondani. Az evésnek meghatározásában (legalább halachikusan) feltételes, hogy ételt egyen. Ha valaki megeszi a “nem ehető” dolgot, nem kell az asztali áldást elmondania. Ha valaki nem kóser ételt megevett, mivel nem szabad megenni, nem ehető dolognak tekintjük és nem kell áldást mondani, fogyasztás után.
A Rámbám (áldások szabályai 1:19) írja:
Mind azok akik tiltott dolgot ettek, legyen az akár szándékos legyen az akár vétlen, se előtte se utána nem mondunk áldást. mikre vonatkozik ez? -vonatkozik ez a tevelre, a tevel az egy rabbinikusan tiltott olyan gabonanemű vagy olaj vagy bor, amiből még nem választották el, nem különítették el a trumá részt.13A magyarra lásd: https://youtu.be/2bQEElya-so?t=1851
Rámbám szerint, akár rabbinikus tiltás sem számít ehetőnek, és a biblikus micvát nem teljesítheti, mivel a fogyasztott dolog nem számít ételnek. Szintén, itt is a biblikus törvény felismeri, hogy tilos megenni bár csak rabbinikus a letiltás, és ezért nem kell az asztali áldást elmondani.14Van olyan ötlet sok helyen hogy ha a rabbinikus állítást nem tartja be akkor biblikusan sem számít. Például ha a szuka nem kóser rabbinikusan akkor biblikusan sem tartotta be a szukában evés micvát. Vagy, ha nem ivott négy pohár bort pészachkor, akkor biblikusan sem tartotta be a kötelezettségét bort inni, ami általában csak egy pohár. De ebben a cikben inkább arról írok, hogy a biblikus törvény felismeri a rabbinikus állítást, nem pedig hogy oktalanul a rabbik érvénytelenítették a biblikus micva teljesítését.
A biblikus micva felismeri a rabbinikus micvát
Előfordul hogy rabbinikus micvát, a biblikus törvény felismeri mint micva:
Vanak olyan dolgok amiket micva elégetni és tilos belőle hasznot hajtani, például az orlá magyarul “körülmetéletlen gyümölcsök”; a gyümölcs, amely frissen elültetett gyümölcsfa első három évében terem. Tilos az ilyen gyümölcsből enni vagy bármilyen egyéb hasznot hajtani.15https://library.hungaricana.hu/hu/view/Talmud_2/?pg=419&layout=s A Talmud azt írja,16Tmurá 34a. hogy miután el lett égve, szabad belőle hasznot hajtani. Ennek az a logikája, hogy mivel micva elégetni, miután el lett égetve, a micva meg lett teljesítve. Ha a teljesítve lett, nem bűn hasznot hajtani belőle.17Toszfot, Tmurá 33b.
Toszfotnak18Szuka 35a. kétsége van abban, hogy az orlá égetése biblikus kötelezettség-e vagy rabbinikus. Akkor is ha csak rabbinikusan kell elégetni, az égetés után az orlá hamuját élvezni lehet, és hasznot lehet belőle hajtani, azért mert az égetése micva. A biblikus törvény felismeri hogy az égetés az micva, akkor is ha csak rabbinikus.19Lásd Ciunim Látorá 30.
Olyan Tórai állítás ami idővel változik
Van olyan bilikus micva, ami nincsen konkrét meghatározva, és a részletei idővel változhatnak. Csodát megemlékezni évente, mint ahogy hanukakor vagy purimkor megemlékezzük a történetet, az micva és (biblikusan) “boldog nap”, ilyenkor tilos böjtölni. A Chátám Szofer szerint; mivel micva megemlékezni a csodát, és ezen a napon emlékezzük meg, a biblikus törvény is felismeri. Szerinte a böjtölés hanukakor az biblikus tilalom, bár rabbik állították.20Sut Chátám Szofer, Orách Chájim 208.
Biblikus büntetésből megmenti (a rabbinikus törvény)
Ha kohén (pap) rituálisan tisztátalanul eszik trumát (a trumá az ajándék, amit a kohénnak szoktak adni, amit csak tisztaságban szabad fogyasztani); “chájáv mitá bidé sámájim”:21Szánhedrin 83a.
Mitá bidé Sámájim – Az Ég keze által (valakire) mért halál. Ezt a büntetést az Örökkévaló maga méri ki. Hasonlít a kárét-hez, de kicsit kevésbé szigorú. Azokra a személyekre, többek között, akik szándékosan részt vesznek a szentélyszolgálatban, noha tudják, hogy ez számuk- ra tilos… és azokra, akik nem kohénok, és mégis esznek a trumá-ból, mitá bidé sámájim vár.22https://library.hungaricana.hu/en/view/Talmud_2/?pg=396&layout=s
Ha a trumá is rituálisan tisztátalan, az megmenti a kohént a büntetéstől. Ezt a Tórából lehet megérteni. Ez a büntetés biblikus.
Ha a truma csak rabbinikusan rituálisan tisztátalan, valyon megmenti őt a biblikus büntetésből vagy nem?23Lásd Misne Lámelech, hilchot trumot 7:1.
Már írtunk más helyben, hogy a “rabbinikus Tórát”, felismeri a biblikus törvény: Lásd derábánán deorájtá.
Arrol is írtunk, hogy egy rabbinikus kinjánnal, biblikusan be lehet valamit birtokolni. Lásd kinján derábánán.
Talmudi Fogalmak Magyarul
- 1Lásd például Chemdát Jiszráel, vol. 1. Kuntresz Torá Or, ötvenöt fejezetet írt ilyenről, és lásd Bét Háocár, máárechet álef klál 134.
- 2
- 3לא עיינתי בסוגיא זאת כל צרכה על כן איני יודע א”א בכהאי גוונא דאינו עובר מן התורה מאחר דלאו שמיה שחיטה מדרבנן, אך מ”מ אולי יש לתלות הדבר במחלוקת אי דבר שאינה ראוי’ לאכול אי שמי’ שחיטה לענין אותו ואת בנו, ואף דלהלכה כבר פסק הרמב”ם דשמי’ שחיטה מ”מ לדברי השי’ האחרת, וכמ”כ אפי’ לשי’ הרמב”ם שס”ל שמי’ שחיטה ולוקה על כהאי גוונא, מ”מ לא ראיתי הכרע שעבר מן התורה אי השחיטה נפסלה מדרבנן, וראיתי שכ’ דאינו לוקה, וכמ”כ בספק כ’ הרמב”ם דאינו לוקה וכבר כתבו האחרונים דזהו מדין התראת ספק ואין להוכיח דבאמת מן התורה עבר איסור, ואין לדייק מזה. ועיין ביו”ד סי’ ט”ז בערוך השולחן, ובשו”ע הלכה ט’ ובש”ך ובפר”מ עהט”ז ובאמת רוב חששות הוי רק מדרבנן ומדאורייתא אזלינן בתר רוב, וא”כ לדעת ר”מ דהוי רוב אין ראי’ ג”כ, אך מ”מ אולי יש לדייק מכהנ”ל דיש מקום לומר דשחיטה הפסולה מדרבנן הוי אינה שחיטה כלל, ולכה”פ להדיעה דגם שחיטה שאינה ראויה להיאכל לא הוי שחיטה. אך מאחר שלא עינתי בהסוגיא איני יכול לומר בפירוש. ומ”מ עיין בשיטה מקובצת לד ע”א.
- 4Lásd Ros Hásáná 6b.
- 5
- 6Lásd Jevámot 61b.
- 7Lásd Ciunim Látorá 29. Az első dibur hámátchil ulfi ze.
- 8
- 9Lásd például Minchát Chinuch 323:2, ezt régebben láttam a Sut Pné Jehosuá nevében, most nem találtam meg. És lásd, Lekách Tov 17 (az elején).
- 10
- 11Lásd például, Chidusej Hárim, Chosen Mispát 34:1, úgy tűnik hogy ő kétségben van ezzel az érveléssel. És lásd tovább például 34:3, hogy úgy tűnik hogy biblikusan nem számít érvénytelen tanúnak, de azért biblikusan hazugságnak számít, ami szintén hozzánk való.
- 12
- 13A magyarra lásd: https://youtu.be/2bQEElya-so?t=1851
- 14Van olyan ötlet sok helyen hogy ha a rabbinikus állítást nem tartja be akkor biblikusan sem számít. Például ha a szuka nem kóser rabbinikusan akkor biblikusan sem tartotta be a szukában evés micvát. Vagy, ha nem ivott négy pohár bort pészachkor, akkor biblikusan sem tartotta be a kötelezettségét bort inni, ami általában csak egy pohár. De ebben a cikben inkább arról írok, hogy a biblikus törvény felismeri a rabbinikus állítást, nem pedig hogy oktalanul a rabbik érvénytelenítették a biblikus micva teljesítését.
- 15
- 16Tmurá 34a.
- 17Toszfot, Tmurá 33b.
- 18Szuka 35a.
- 19Lásd Ciunim Látorá 30.
- 20Sut Chátám Szofer, Orách Chájim 208.
- 21Szánhedrin 83a.
- 22
- 23Lásd Misne Lámelech, hilchot trumot 7:1.
