בס”ד
Bét Hilel & Bét Sámáj – בית הילל ובית שמאי
H. iskoláját H. házának, Bész H.-nek nevezték, ellentétben Sammáj házával. Kétségtelen, hogy már a két vezetőnek is számos vitája volt a Biblia, Midrás, Halacha és Haggada felfogása és magyarázata terén. H. fontossága abban áll, hogy a zsidóság vallásos és erkölcsi tanításának valóságos megtestesülése volt, továbbá, hogy új alapra helyezte és felújította a szentírás-exegézist, melyet Ezra alapított meg. A hagyomány, mely oly hosszú idő után megőrizte emlékét, H-t. mint az istenfélelem, jámbor alázatosság, emberszeretet és tudás nagy emberét örökítette meg s egyetlen csodatevéssel vagy ehhez hasonlóval nem értékeli alá magasztos történelmi alakját.
– Magyar zsidó lexikon1https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12078.htm/.
“Amint elkezdjük tanulmányozni a zsidó szóbeli tan tanításait, mint például a Misnát, hamar szembe találkozunk két jeles Tannaita rabbi virágzó iskolájával, az időszámításunk előtti utolsó évszázad végétől és az időszámításunk utáni első évszázad elejéig. E két iskola között számos vita zajlott. Az egyik iskola neve volt Beit Hillél (Hillél tanháza) a másik Beit Sámmáj (Sámmáj tanháza).”2https://zsima.hu/2022/03/30/beit-hillel-torvenyei/.
Bét Sámáj és Bét Hilel, a tannai korszak két neves rabbiját követő tanházak alakították ki a rabbinikus vitatkozás trendjét.
Hilél és Sámáj volt az utolsó „páros” Smájá és Ávtáljon után. Azelőtt nem voltak viták, a bölcsek nem oszlottak meg iskolák szerint, hanem egyik nemzedék a másiknak adta át a sínai szájhagyományt. Hilél és Sámáj voltak az elsők, akiknek nagyszámú tanítványa külön iskolákat alapított – a bét Hilélt és a bét Sámájt –, s éles viták alakultak ki köztük a Tan alkalmazása és a követendő stratégia terén.3https://zsido.com/fejezetek/hilel-a-nagy-oreg/
A Talmudban4Lásd szánhedrin 88b. írva van, hogy a vitákat a feledékenység okozta:
Attól kezdve, hogy Sámáj és Hilel tanítványainak száma megnövekedett, és voltak olyan tanítványok, akik nem törődtek mestereikkel a szükséges mértékben, a zsidó nép közötti vita fokozódott, és a Tóra olyan lett, mint két Tóra.
Viszont a Misnában, Pirké Ávot szakaszában (5:17) írva van “Milyen viszály az, mely az égnek tetsző? A Hilel és Sámáj közti viszály”.5https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/a-bolcs-het-tulajdonsaga-misna-magyarul-avot-5
Bét Hilel és Bét Sámáj, a klasszikus példa, Rabbik közötti nézeteltérésre. A Bét Hilel és Bét Sámáj vitájai valamennyire összefüghetők. Levezethető egy mélyebb folyamat, amiben megnyilvánul, hogy kötődik egymáshoz egyik vita a másikhoz, és megállapítható, hogy igazából egy alapvető ellentétből ered mindegyik. Tökéletes példa arra, hogy egy kérdésre többfajta vélemény is igaz lehet. Továbbá, vitáikban felfedezhetünk nem csak halachikus, de pszichológiai mintákat is.
(További olvasásért lásd itt:)1
A híresebb különbségek, Bét Hillél és Bét Sámáj között, a tanuláshoz való hozzáállásukban nyilvánult meg. Bét Sámáj általában szigorúbb, míg a Bét Hilél megengedőbb volt. Továbbá Bét Sámáj kevesebb jelentőséget tulajdonított a beleolvasásnak.
A háláchá általában a Bét Hilelt követi, pár eset kivételével; amikor a többség Bét Sámáj véleményével értett egyet.
Megszámláltattak, és ennek során Sámáj iskolája felülmúlta Hilel iskoláját. Tizennyolc dolgot állapítottak meg azon a napon.6Misna, Sábát 1:4.
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-sabat-1
Több magyarázat is van arra, hogy általában a Bét Hillelt követjük. Például a tény, hogy legtöbbször a többségben voltak. Írva van Talmudban,7Éruvin 13b. hogy Bét Sámájnak, mint Bét Hilelnek igaza volt, viszont a háláchá, Bét Hilelt követi, mivel “kedvesek és szerények” voltak. Bét Sámáj véleményét is tanulmányozták, és csak ha az után sem értettek egyet velük, vitatkoztak.8“Rav Abba azt mondta, hogy Smuel azt mondta:
Bét Hillel és Bét Sammáj három éven keresztül vitázott. Egyikük azt mondta: „a halákha a véleményünket követi”. És a másikuk azt mondta: „a halákha a véleményünket követi”. Ekkor kijött a Bat Kol [isteni hang], és bejelentette: „Ezek is és azok is az élő Isten szavai. De a halákha Hillel iskolája szerint van!” Ha ezek is és azok is az élő Isten szavai, mivel érdemelte ki Bét Hillel, hogy őket kövesse a halákha? Mert kedvesek és szerények voltak, és a sajátjukat és Bét Sammáj tanítását is tanulták. Sőt, a sajátjuk elé vették [a tanulás/tanítás során] Bét Sammáj tanítását.”
Lásd: https://birot.web.elte.hu/courses/2016-Misna/Misna07.pdf/.
Nem azért követi a háláchá mert jámborok voltak, hanem azért mert nekik volt “mindig igazuk”, és azért volt mindig igazuk, mert alázatosak voltak.9Sokan írják joszef káró nevében én sajnos nem találtam meg. De azért lásd itt hogy hozzák az ő nevében:
https://www.yeshiva.org.il/midrash/44942
Társadalmi megkülönböztetés
Van aki a két csoport között, társadalmi megkülönböztetést vesz észre. Például; sokak magyarázata szerint, Bét Hilel volt a progresszívabb és a liberálisabb csoport, míg Bét Sámáj a konzervatívabb.10 Ez a világban nagyon gyakori megkülönböztetés, lásd például https://jwa.org/encyclopedia/article/bet-hillel-and-bet-shammai és https://www.jewishencyclopedia.com/articles/3190-bet-hillel-and-bet-shammai. Lásd https://or-zse.hu/hacofe/kite/juhasz-z-interpretacio2018.htm, “azaz a judaizmusban a kollektív elsajátítás normája következtében paradigmatikus teoretikus tolerancia és nyitott gondolkodás mintáját mutatta.”
Ebben sok igazság van, az utóbbi tipikusan fanatikusabb volt a zsidó jogot és a politikát illetően.
A Jeruzsálem Talmudban (Sábát 1:4) “Rabbi Jehosua Ono városból mondta: Sámáj tanítványai [a ház] alatt álltak és gyilkolták hilél tanítványait.”11Azért az érdekes hogy a bét sámáj és a bét hilel jóba voltak lásd például yevámot 14a-b. Ez volt a nap amikor a Bét Sámáj többséget szerzett, és “tizennyolc dolgot állapítottak meg”.
Már a két csoport vezetője, Sámáj és Hillel között is láthatjuk ezt a különbséget:
Az ellentétek a két bölcs különböző egyéniségének köszönhetően egyre élesebbekké váltak. Hilél szerény volt, nem sokat törődött saját magával, ezért béketűrés és emberszeretet jellemezték. Sámáj azonban szigorú és indulatos ember volt, aki a törvényt betű szerint értelmezte. Kettejük kapcsolatáról legendák sora beszél. A legismertebb a három prozelita esete, akik különböző lehetetlen feltételekhez kötötték betérésüket. Sámáj elutasító válasza után Hilélhez fordultak, aki nagy türelemmel foglalkozott velük, míg jó zsidó nem lett belőlük.
Más alkalommal egy ember fogadást kötött, hogy kihozza a sodrából Hilélt. A fogadást elvesztette, mert Hilél türelmesen megválaszolta összes szamár kérdését, annak ellenére, hogy péntek délben történt a dolog, és a szégyentelen provokátor több ízben is a fürdőből ugrasztotta ki a bölcset (Sábát 31.).12https://zsido.com/fejezetek/hilel-a-nagy-oreg/
Zsidó misztikában a jobb oldal, az adakozást és kedves viselkedést képviseli. A bal oldal pedig annak az ellentétét, inkább a visszatartást és szigorítást képviseli. Bét Sámáj “lelke” a misztikai bal oldalból származott, míg Bét Hilelé a misztikai jobb oldalból. De azért a misztikai jobb oldalban található egy kis bal oldali befolyás, így fordulhat elő, hogy néhány helyen Bét Hillel a szigorúbb.13Lásd tánjá, igeret hákódes 13.
Kol háomed l…
A Joszef Engel rabbi érdekes folyamot talált, a két csoport vitái között;14Lásd bét háotzár máárechet álef klál 27. És máárechet bét klál 2. “háomed leheászot keászuj dámi” azaz ami egyből el lesz végezve, úgy tekintjük mintha már el lett, vagy “láv keászuj dámi” vagyis nem tekintjük úgy. A Bét Sámáj szerint, bár nem lett elvégezve, annak tartjuk. Például; “stár háoméd ligbot kegábuj dámi”15Lásd ketuvot 81a, és szota 25b. azaz tartozási dokumentum amit ki fog fizetni, “az olyan” mintha már ki van fizetve, vagy “kol háomed lizárék kezáruk dámi”,16Lásd bét háotzár klál 27. ami áldozat-vér dobásáról szabály, hogy “amit dobni fognak, úgy tekintjük, mintha már dobva van”. Ezekkel a szabályokkal a Bét Hilel, nem ért egyet. Szerintük a dokumentumot addig nem tartjuk kifizetettnek, amíg nem fizette ki, és nem tartjuk dobottnak amíg nem lett dobva.
Koách és poel
A fenti vita; ha végezve tekintjük-e, hasonlít a “koách” azaz potenciál és “poel” azaz gyakorlat, eltérésre. A potenciálban már létezik, és a gyakorlatban még nem történt meg. Az áldozat vére, a gyakorlatban, nem lett még dobva, ugyanígy a dokumentum, a gyakorlatban nem lett kifizetve, de a potenciál szemszögéből, ki lesz fizetve és már kifizetettnek lehet tartani. A potenciálban mielőtt valami megtörténik, már létezik.17Lásd ámiél rabbi, dárké móse, derech hákódes, smáátá 11, 3.
A Bét Hilel és Bét Sámáj vitáiban más szövegkörnyezetekben, találni lehet hasonló eltérést. A Bét Sámáj “koách”, és a potenciál álláspontból indul, a Bét Hilel pedig “poel”.
Például; Bét Sámáj szerint, hal, amint elkapták (és kivették a vízből18Lásd jáchin a misnán (ukcin 3:8).) halottnak számít, de a Bét Hilel élőnek tartja amíg meg nem hal.19Lásd misna ukcin 3:8 és lásd bartenura kommentárját ott. Még abban a helyzetben is, hogy ha visszarakja (a vízbe), nem fog élni, amíg nem hal meg, élőnek számít. Itt is lehet látni, hogy a Bét Sámáj a potenciál nézőpontot veszi figyelemben, és mivel a hal nem tud vízen kívül élni, ahogy elkapta halottnak számít. De a Bét Hilel a gyakorlat nézőpontot, és az élő hal, az, amíg el nem pusztul.20Lásd torát menáchem, 5748 vol. 2, p. 646. És leor háháláchá, leshitot bét hilél ubét sámáj, p. 402.
Hasonlóan hanukakor a gyertya gyújtás sorrendjében összevesztek:
“sámmáj iskolája mondja: az első napon nyolcat gyújtanak, majd ettől fogva egyre kevesebbet. Hillél iskolája mondja: az első napon egyet gyújtanak, s innen kezdve hozzáadnak.”21https://www.szombat.org/archivum/a-feny-unnepe-a-talmudban
Bét Sámáj azt látja, hogy mennyi nap maradt hanukából, ami a potenciál nézőpontból ered. Bét Hilél pedig azt, hogy hanukának hányadik esteje van,22A talmud sábát 21b így magyarázza a vitát, és lásd ott rásit. ismét Bét Hilél a gyakorlat nézőpontjából látja.23Lásd torát menáchem, 5748 vol. 2, p. 647.
Szigorítások a potenciál nézőpontból indulnak
Szigorítás, a potenciál nézőpontból származhat. Ha már igazinak tartjuk a jövő problémákat, már korlátozni és védeni kell magunkat tőlük. Bét Sámáj és Bét Hilel vitái, érdekes történelmi környezetben voltak. A háláchának nagy része, a politikai megfontolás, a zsidó hitközség megmentéséért. Bét Sámáj ezt nagyon komolyan vette, például amikor a többségben volt, és “tizennyolc dolgot állapítottak meg”, az egyik állításuk; a “nem zsidó kenyér” evés tilalma volt. Ezt azért állították, hogy ne házasodjon zsidó gyereke, nem zsidóval.24Lásd ávodá zárá 36b. Attól féltek, ha valaki nem zsidó kenyerét eszi, végül fiát, a pék lányának, házasságban fogja adni. Egyértelmű, hogy ilyen szigorítás, potenciál nézőpontból állítja a szabályt.
Sokszor a szigorúbb és kevésbé adó allópont, a jövő értése miatt van, a kedvesség sokszor a jövő megértés hiánya. Ha valaki pénzt ad másnak, és magának nem marad elég, nagyon kedves, de hiba, mivel nem vette figyelembe a potenciális következményes megértést. Ugyanígy van, hogy a szigorítás nem veszi figyelemben a gyakorlat “megértését”, és csak a következményes irányból indul, ez is lehet hibás. A “kovidban” nagy vita volt, hogyan lehet tökéletesen egyensúlyozni az élet folyamát, és az egészséget. Aki szigorúbb volt, mint Bét Sámáj inkább a potenciál nézőpontot tekintette, aki meg lazábban viselte, inkább a gyakorlat szemszögéből indult, mint Bét Hilel.
A Slomo Joszef Zevin rabbi, erről írt, Leor Háháláchá könyvében;25Lásd leor háháláchá, leshitot bét hilél ubét sámáj. a Bét Sámáj mivel a misztikai bal oldalból származott, inkább a szigorítást és a potenciál nézőpontot látta. Bét Hilél pedig a misztikai jobb oldalból származott, ezért volt liberálisabb lazább és inkább a gyakorlati nézőpontot látta.
Klál uprát
Más módon is meg lehet különböztetni a Bét Sámájt a Bét Hileltől. Szintén személyiségükre jellemző. Bét Sámáj inkább az általános nézőpontból indul, héberül “klál”, Bét Hilel pedig a specifikus részletes nézőponból, héberül “prát”.
Például, a Misna a bráchot traktátusban (8:5) mondja:
Sámáj iskolája szerint [a gyertyalángra mondott áldás]: Sebárá meoré háes [aki teremtette a tűz fényét], Hilel iskolája szerint: Bore meoré háes [teremti a tűz fényeit].26 https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-8
Bét Hilel szerint többes számban mondjuk; “a tűz fényeit”, Bét Sámáj szerint, egyes-számban; “a tűz fényét”. Bét Hilel szerint; mivel a fényben több szín és több fény van, többes számban kell mondani. De a Bét Sámáj szerint, egyes-számban, mivel csak egy tűz van. Bét Sámáj nem olvas bele “túl sokat” a dologba, ha egy tűz van és csak egy fényt látunk, egyes-számban mondjuk. Nem érdekli, a dolog specifikus részletei, inkább az általános nézőpontból látja. Ezzel szemben, Bét hilél beleolvas a dolog specifikus részleteibe. Sok része van az egy tűznek; Bét Hilel több fényt lát, Bét Sámáj pedig egy tüzet.27Lásd likuté szichot vol. 16, terumá 4.
Szigorítások a klál nézőpontból is indulhatnak
Sokszor szigorítások, az általános nézőpontból erednek. Előfordul, hogy nincs szükség szigorításra, ha a szituáció részleteit figyelembe vesszük. Több esetben azért megengedő a Bét Hilel, mert figyelembe veszi.28Például, bét sámáj szerint tilos olyan becsüt mondani ami nem tűnik igaznak első pillantásban. Lásd ketuvot 16b. De az is előfordul, hogy pont azért szigorú.29Lásd chulin 104b hogy a hilel szerint tilos az asztalra rakni húst ha ott esznek sajtot, lkuté szichotban (vol. 16, terumá 4) ezt is úgy magyarázta.
Mint a koách és poel kontrasztjában, fontos a tökéletes egyensúlyozás, csak az egyik nem elég. Így van, a klál és prát kontrasztjában, a kettőből kell hogy legyen összeállítva. A misztikai jobb és bal kontrasztjából láthatjuk ezt, és ezért fordult elő, hogy a Bét Hilel volt a szigorúbb.
Köszönettel Sárinak, a cikk létrehozására!
- https://zsido.com/fejezetek/hilel-a-nagy-oreg/,
https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12078.htm,
http://zsidok.network.hu/blog/zsido-kozosseg-hirei/hillel-kontra-samaj-ket-iskola-es-a-szanhedrin,
https://hu.wikisource.org/wiki/Hill%C3%A9l_szava_a_t%C3%B6rv%C3%A9ny,
https://zsima.hu/2022/03/30/beit-hillel-torvenyei/,
https://zsima.hu/2023/05/10/a-zsido-tortenelem-legbefolyasosabb-rabbija/. ↩︎
Talmudi Fogalmak Magyarul
- 1
- 2
- 3
- 4Lásd szánhedrin 88b.
- 5
- 6Misna, Sábát 1:4.
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/misna-magyarul-sabat-1 - 7Éruvin 13b.
- 8“Rav Abba azt mondta, hogy Smuel azt mondta:
Bét Hillel és Bét Sammáj három éven keresztül vitázott. Egyikük azt mondta: „a halákha a véleményünket követi”. És a másikuk azt mondta: „a halákha a véleményünket követi”. Ekkor kijött a Bat Kol [isteni hang], és bejelentette: „Ezek is és azok is az élő Isten szavai. De a halákha Hillel iskolája szerint van!” Ha ezek is és azok is az élő Isten szavai, mivel érdemelte ki Bét Hillel, hogy őket kövesse a halákha? Mert kedvesek és szerények voltak, és a sajátjukat és Bét Sammáj tanítását is tanulták. Sőt, a sajátjuk elé vették [a tanulás/tanítás során] Bét Sammáj tanítását.”
Lásd: https://birot.web.elte.hu/courses/2016-Misna/Misna07.pdf/. - 9Sokan írják joszef káró nevében én sajnos nem találtam meg. De azért lásd itt hogy hozzák az ő nevében:
https://www.yeshiva.org.il/midrash/44942 - 10Ez a világban nagyon gyakori megkülönböztetés, lásd például https://jwa.org/encyclopedia/article/bet-hillel-and-bet-shammai és https://www.jewishencyclopedia.com/articles/3190-bet-hillel-and-bet-shammai. Lásd https://or-zse.hu/hacofe/kite/juhasz-z-interpretacio2018.htm, “azaz a judaizmusban a kollektív elsajátítás normája következtében paradigmatikus teoretikus tolerancia és nyitott gondolkodás mintáját mutatta.”
- 11Azért az érdekes hogy a bét sámáj és a bét hilel jóba voltak lásd például yevámot 14a-b.
- 12
- 13Lásd tánjá, igeret hákódes 13.
- 14Lásd bét háotzár máárechet álef klál 27. És máárechet bét klál 2.
- 15Lásd ketuvot 81a, és szota 25b.
- 16Lásd bét háotzár klál 27.
- 17Lásd ámiél rabbi, dárké móse, derech hákódes, smáátá 11, 3.
- 18Lásd jáchin a misnán (ukcin 3:8).
- 19Lásd misna ukcin 3:8 és lásd bartenura kommentárját ott.
- 20Lásd torát menáchem, 5748 vol. 2, p. 646. És leor háháláchá, leshitot bét hilél ubét sámáj, p. 402.
- 21
- 22A talmud sábát 21b így magyarázza a vitát, és lásd ott rásit.
- 23Lásd torát menáchem, 5748 vol. 2, p. 647.
- 24Lásd ávodá zárá 36b.
- 25Lásd leor háháláchá, leshitot bét hilél ubét sámáj.
- 26
- 27Lásd likuté szichot vol. 16, terumá 4.
- 28Például, bét sámáj szerint tilos olyan becsüt mondani ami nem tűnik igaznak első pillantásban. Lásd ketuvot 16b.
- 29Lásd chulin 104b hogy a hilel szerint tilos az asztalra rakni húst ha ott esznek sajtot, lkuté szichotban (vol. 16, terumá 4) ezt is úgy magyarázta.